Kína arcfelismerő rendszerrel tartja korlátok között muszlim lakosait

A kínai felügyeleti hatóság a nyugati határvidéken, Hszincsiang nyugati részén lévő muszlim többségű falvakban arcfelismerő rendszert tesztel, amely azonnal riasztja a hatóságokat, amint a megfigyelt személyek 300 méternél távolabb merészkednek a kijelölt védett területektől. Egy, a projektről információkkal rendelkező és névtelenséget kérő személy elmondása szerint megfigyelés alatt vannak a védett területnek minősülő munkahelyek és az otthonok is.

Jim Harper szerint – aki a Competitive Enterprise Institute (CEI) nevű non-profit szabadelvű agytröszt szervezet ügyvezető alelnöke – egy ilyen rendszer egyértelműen jól illeszthető egy, az állampolgárait folyamatos megfigyelés alatt tartani szándékozó ország működéséhez. Harper, aki az amerikai belbiztonsági osztály adatvédelmi és integritás tanácsadó bizottságának egyik alapítója is, újságírók érdeklődésére elmondta, hogy míg az önkényuralom idején az emberek személyi igazolvánnyal igazolták magukat, napjainkban a hatóságoknak már nem is kell személyesen megjelenniük az adott helyszínen ahhoz, hogy bárkiről információt szerezzenek.

A riasztási projekt egy illusztratív példa arra, ahogy Hszincsiang – egy régió, amely Pakisztánnal és Afganisztánnal határos és 10 millió muszlim ujgur otthona – a technológiai újítások kísérleti laboratóriuma lett. A projektet Hszi Csin-ping elnök utasítására dolgozták ki az extrém iszlámizmus elleni küzdelem eszközeként, miután 2013-ban és 2014-ben halálos áldozatokkal járó összecsapások törtek ki az ujgur lakosokkal Hszincsiangban.

Az ellenőrzőpontok országa

Az Alaszka-nagyságú Hszincsiang egy valódi erődítmény: ellenőrzőpontok, rendőrállomások és megfigyelőkamerák országa. A helyi kormány arra utasította az itt lakókat, hogy műholdas nyomkövető rendszert telepítsenek az autóikba. Az embereknek arcfelismerő szkenner elé kell állniuk, amikor vásárolni mennek vagy tankolni akarnak, ahogy a központi autóbuszállomáson is.

Az ujgur autonóm régiók delegáltjai szavazómappáikkal a kezükben a Kínai Kommunista Párt 19. nemzeti kongresszusának záróceremóniáján Pekingben, Kínában 2017. október 24-én. A kínai kommunisták tovább erősítették Hszi Csin-ping államfő és első számú pártvezető pozícióját azzal, hogy a 19. pártkongresszus “Kína erős emberét” az államalapító Mao Ce-tung mellé emelte. EPA/WU HONG

Az ujgur autonóm régiók delegáltjai szavazómappáikkal a kezükben a Kínai Kommunista Párt 19. nemzeti kongresszusának záróceremóniáján Pekingben, Kínában 2017. október 24-én. A kínai kommunisták tovább erősítették Hszi Csin-ping államfő és első számú pártvezető pozícióját azzal, hogy “Kína erős emberét” az államalapító Mao Ce-tung mellé emelték. EPA/WU HONG

Az arcfelismerés az immár két éves Xue Liang elnevezésű megfigyelési kampány része Kínában, amely a nyilvánosság kollektív megfigyelő erejét szimbolizálja. Míg más országok e rendszer kezdetleges fázisainál tartanak, Kína már jó ideje a gyakorlatban tesztel.

Megfigyelési technológia

Jon Cropley, az IHS Markit piackutató társaság vezető elemzőjének elmondása szerint Kína jó úton halad afelé, hogy a 17,3 milliárd dollárt érő globális videós megfigyelési piac 46%-os részesedését a magáénak tudhassa az év végére, az ilyen jellegű feladatok elvégzésére alkalmas szervereknek pedig már a háromnegyede kínai kézben van. Kína 2015-ben 146 milliárd dollárnak megfelelő jüant különített el a belföldi biztonságvédelemre – ez több, mint amennyi a katonai költségvetése volt abban az évben.

A Hszincsiang-i riasztási projektet a China Electronics Technology Group irányítja, egy állami tulajdonban lévő védelmi beszállító, amely korábban belbiztonsági célokra hasznosítható radar és űrrendszerek kialakításával foglalkozott. Jelenleg egy olyan szoftver kialakításán dolgoznak, amely munkahelyekről, szabadidős tevékenységekről, fogyasztási szokásokról és az átlagemberek egyéb hasonló jellemzőiről gyűjt adatokat annak érdekében, hogy a terrorista akciókat még annak tervezési szakaszában felderíthessék.

Szeparatista erők

A kínai vezetés már a császári idők óta próbálja az irányítása alá vonni Hszincsiang régiót. A jelenlegi kormány a helyi szeparatista erőket vádolja azzal, hogy a kínai uralom elleni lázadásra szítanak. Kína azután gyorsította fel erőfeszítéseit a technológiai újítások továbbfejlesztésének területén, hogy kiderült: ujgurok lehetnek a felelősek a Tiananmen téri, a Guangzhou-i és Kunming-i vasútállomásokon elkövetett vérengzésekért. Hszi Csin-ping tavaly felszólította a bűnüldöző hatóságokat, hogy modern tudományos és technológiai eszközök alkalmazásával védjék meg az ország és lakóinak biztonságát.

A Hszincsiang-i riasztási rendszer fókuszpontja a régió déli területe. Az ókori kínai Selyemút egyik csomópontjának számító Kashgart is magában foglalja, amelynek kulcsszerepe lehet az Ázsia – Európa kereskedelmi útvonalban, az „Öv és Út Kezdeményezésben”.

Miközben azt nem lehet bizonyossággal tudni, hogy mely közösségeket védi a riasztási rendszer, egy biztosan elmondható: Hszincsiang lakosságának 4/5-e ujgur eredetű.

Kína viszonyulása az etnikai kisebbségekhez, a vallásgyakorlás és a szabad mozgás korlátozása, már jó ideje az USA és az európai államok folyamatos bírálatának célpontja.

A riasztási projekt a biztonsági kamerák felvételeit olyan személyekről összeállított adatbázishoz társítja, akik tevékenységükkel felkeltették a hatóságok figyelmét és gyanúját. A rendőrségnek pedig megvan az engedélye arra, hogy a megfigyelt személyeket elfogják, meglátogassák őket otthonaikban vagy kikérdezzék családtagjaikat és barátaikat.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: Bloomberg ; szemlézte: Pallos Judit

Felkapott hírek

Friss hírek