Putyin elítélte az orosz bázisok elleni dróntámadást

Provokációnak nevezte a szíriai orosz katonai bázisok ellen elkövetett dróntámadás-kísérletet Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz média vezetőivel csütörtök este tartott moszkvai találkozóján.

“Provokátorok voltak, de nem a törökök. És tudjuk, hogy kik ők, hogy mennyit és kinek fizettek ezért a provokációért. Ami ezeket az incidenseket illeti, nem vezetnek semmi jóra. Ezek a provokációk a korábban elért megállapodások meghiúsítását célozzák” – jelentette ki Putyin a szombatra virradóra megkísérelt támadásról.

Hozzátette, hogy az incidenssel egyúttal az orosz-török-iráni viszonyt is alá akarták aknázni, ezért Moszkva a szolidaritás szellemében fog eljárni és tovább fogja erősíteni partnerségét Ankarával, együttműködve vele a Szocsiban megtartandó szíriai rendezési tárgyalások előkészítésében. Az orosz elnök a nyilatkozatát megelőzően telefonon beszélt török hivatali partnerével, Recep Tayyip Erdogannal.

Putyin szerint egyébként a drónok csak azért tűnnek házilag előállítottnak, mert annak álcázták őket, valójában fejlett technikai elemeket is tartalmaztak. A szerkezeteket rádiólokációs eszközökkel, a világűrből lehet irányítani, azok képesek nagy pontossággal célba juttatni bombáikat és visszatérni kiindulási pontjukra. Szavai szerint Moszkvában tisztában vannak azzal, hogy hány ilyen szerkezet van, és hogy azokat ki és hol adta át. Kijelentette, hogy Oroszország pótlólagos intézkedéseket foganatosított szíriai bázisának védelmében.

  • Előzmények
Szombatra virradóra első alkalommal hajtottak végre tömeges dróntámadást szíriai orosz támaszpontok ellen. A moszkvai védelmi minisztérium közlése szerint a terroristák korszerű GPS navigációs rendszer segítségével több mint 50 kilométeres távolságról indították robbanószerkezetekkel felszerelt drónjaikat a hmejmími légi támaszpont, illetve a tartúszi haditengerészeti műszaki ellátó központ ellen. Az elfogott pilóta nélküli csapásmérő eszközök szakértői vizsgálata kimutatta, hogy a szélsőségesek olyan technológiák birtokába jutottak, amelyek felhasználásával akár 100 kilométeres távolságról is képesek végrehajtani hasonló támadást a világ bármely országában – figyelmeztetett a tárca.

Az elnökválasztásról és az orosz-amerikai kapcsolatokról szólva

Putyin a március 18-án megrendezendő orosz elnökválasztásról szólva kijelentette: az Egyesült Államok “lelepleződött” azáltal, hogy bírálta Oroszországot, amiért Alekszej Navalnij ellenzéki politikust nem engedték elindulni az elnökválasztáson, ezzel elárulva, hogy az ő jelöltségét támogatja. Rámutatott, hogy Navalnij nem az egyetlen, akit kizártak a politikai megmérettetésből, de valamiért Washingtonban vele együtt másokat nem emlegetnek.

“Ez a jelek szerint az amerikai kormányzat és más országok vezetésének preferenciájáról szól, arról, hogy hogy kit szeretnének Oroszország politikai szférájába előmozdítani, és hogy kit szeretnének az ország vezetésében látni” – fogalmazott Putyin. “Ebben az értelemben lelepleződtek, inkább hallgattak volna” – tette hozzá.

Úgy vélekedett, hogy az orosz-amerikai kapcsolatokban akkor következik be javulás, ha Washington bátorságról, jóakaratról és józan észről tesz tanúbizonyságot, ám a “törvénytelen” szankciós politika folytatása esetén a viszony tovább romlik majd. Mint mondta, Moszkva már régóta kész a normalizálásra, ám az amerikai belpolitikai helyzet, amelyben az “orosz kártyát” eszközként használják fel, ezt nem teszi lehetővé.

Moszkva, 2018. január 11. Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz újságok és hírügynökségek vezetőivel találkozik a Komszomolszkaja Pravda című napilap moszkvai szerkesztőségében 2018. január 11-én. (MTI/EPA/Szputnyik pool/Elnöki sajtószolgálat/Alekszej Druzsinyin)

Moszkva, 2018. január 11.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz újságok és hírügynökségek vezetőivel találkozik a Komszomolszkaja Pravda című napilap moszkvai szerkesztőségében 2018. január 11-én. (MTI/EPA/Szputnyik pool/Elnöki sajtószolgálat/Alekszej Druzsinyin)

Ismételten “ostobaságnak” és “lázálomnak” nevezte a vádat, hogy Moszkva beavatkozott az amerikai elnökválasztási küzdelembe. “Kívülről szervezett provokációnak” nevezte azt az állítást is, amely szerint Moszkva az olaszországi választások befolyásolására készül.

Elmondta, hogy Moszkva és Washington tárgyalásokat folytat a 2010-ben megkötött, 2021-ben lejáró nukleáris fegyverzetcsökkentési Új START-megállapodásról, amelynek értelmében egyik félnek sem lehet több, mint 1550 hadrendbe állított nukleáris robbanótöltete. Nyugtalanságának adott hangot azon amerikai tervek miatt, amelyek a nukleáris fegyverek hordóeszközeinek nem nukleárissá történő alakítását célozzák. Kijelentette: Moszkvának meg kell győződnie arról, hogy ezek az átalakítások valóban visszafordíthatatlanok lesznek-e.

Az észak-koreai válságról szólva

A Koreai-félszigeten kialakult helyzetről szólva Putyin “abszolút kompetens és már érett politikusnak” nevezte Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt, aki a nukleáris robbanótöltet és a nagy hatótávolságú rakéta létrehozásával “megoldotta stratégiai feladatát”. Szavai szerint Kimnek most már “van nukleáris robbanótöltete, és van globális, 13 ezer kilométer hatótávolságú rakétája, amely gyakorlatilag a földgömb bármely pontját, vagy mindenesetre a valószínű ellenfél területének bármely pontját képes elérni”. Álláspontja szerint Kim érdekelt a helyzet “letisztulásában, elsimításában és megnyugtatásában”.

Az orosz elnök szerint most a realitásokból kiindulva, óvatosan, tárgyalásos úton kell megoldani a Koreai-félsziget atommentesítésének feladatát. Úgy vélekedett, hogy ez végeredményben megvalósítható, ha a folyamat összes részvevője, köztük az észak-koreaiak is biztosak lehetnek abban, hogy biztonságuk nukleáris fegyver nélkül is szavatolható.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Az ukrajnai helyzetről szólva

Putyin közölte: Oroszország nem érdekelt abban, hogy a Donyec-medencében kialakult helyzet “befagyott konfliktussá” váljon. Mint mondta, arra számít, hogy a délkelet-ukrajnai helyzet rendezése nyomán javulni fog a viszony Moszkva és Kijev között. Rámutatott, hogy Oroszország a minszki megállapodások maradéktalan végrehajtását szorgalmazza.

Készségét fejezte ki arra, hogy Oroszország újraindítsa a Krímben birtokába került hadihajók repülőgépek és páncélosok tucatjainak visszaszolgáltatását Ukrajnának, megjegyezve, hogy az említett haditechnika állapota “siralmas”. Hozzáfűzte, hogy orosz katonai szakértők szerint a lőszer jelentős része már nincs szállítható állapotban.

Forrás: MTI/TASZSZ

Felkapott hírek

Friss hírek

Róma, 2018. január 11.
Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök, az ellenzéki Forza Italia (Hajrá Olaszország) párt vezetõje a Porta a Porta címû beszélgetõs mûsor felvételén a RAI olasz állami rádió- és televíziótársaság római stúdiójában 2018. január 11-én. A politikus-üzletembert a március 4-én esedékes olasz parlamenti választásokkal kapcsolatban hívták meg a mûsorba. (MTI/AP/Andrew Medichini)

Silvio Berlusconi sikerének titka

Silvio Berlusconi három alkalommal volt olasz miniszterelnök. A különféle botrányok és az adócsalás miatti elítélése ellenére a 81 éves médiamogul ismét az olasz politika középpontjában áll és kulcsfontosságú szerepet tölthet be a közelgő választásokon. Hogyan lehetséges ez?

Read More »