A CIA-t és a szaúdi hírszerzést is megvádolták az iráni tüntetések megszervezésével

Az iráni parlament reformista frakciója különbizottság felállítását követelte a legutóbbi kormányellenes demonstrációk során letartóztatott tüntetők, kiváltképp az egyetemisták sorsának tisztázására – közölte a teheráni egyetem szóvivője az ISNA iráni hírügynökség jelentése szerint.

Továbbra sincsenek hivatalos adatok a kormányellenes tüntetéseken részt vevő, majd őrizetbe vett emberek számáról. Állítólag országosan 1000-1800 között van a lefogott tüntetők száma, köztük csaknem 100 egyetemista van.

Manszur Golámi tudományügyi miniszter azt állította, hogy az őrizetbe vett diákok egynegyedét már szabadon engedték, de pontos számokat nem közölt. A minisztérium megpróbálja elérni az összes letartóztatott egyetemista elengedését – mondta a miniszter szombaton az Etemaadonline hírportálnak nyilatkozva.

Komoly aggodalmakat váltott ki a bebörtönzött tüntetők sorsa felől Ahmed Hatami befolyásos vallási vezető fenyegetőzése a Moszalla mecsetben tartott hagyományos pénteki ima során. A hitszónok és más keményvonalas muzulmán személyiségek egyes tiltakozók ellen a legsúlyosabb büntetések kiszabását követelték, beleértve a halálbüntetést. A vallási vezető Haszan Róháni iráni elnök reformpolitikáját is pellengérre állította, mert szerinte ez vezetett a tiltakozásokhoz.

Teherán, 2018. január 5. Ahmad Hatami ajatollah, iráni vallási vezető pénteki prédikációját mondja a teheráni Homeini Moszalla mecsetben 2018. január 5-én. Hatami az iszlám vallás és Irán ellenségeinek nevezte a kormányellenes tüntetőket, akik szerinte nem számíthatnak irgalomra. A közel-keleti országban 2017. december 28-a óta utcai megmozdulások zajlanak a magas árak, az iszlám köztársaság kormánya és az országot az 1979. évi iszlám forradalom óta irányító vallási elit ellen. (MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)

Teherán, 2018. január 5.
Ahmad Hatami ajatollah, iráni vallási vezető pénteki prédikációját mondja a teheráni Homeini Moszalla mecsetben 2018. január 5-én. Hatami az iszlám vallás és Irán ellenségeinek nevezte a kormányellenes tüntetőket, akik szerinte nem számíthatnak irgalomra. A közel-keleti országban 2017. december 28-a óta utcai megmozdulások zajlanak a magas árak, az iszlám köztársaság kormánya és az országot az 1979. évi iszlám forradalom óta irányító vallási elit ellen. (MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)

Több elemző úgy véli, hogy az első, gazdasági jellegű tüntetéseket valójában az iráni konzervatívok szervezték, hogy meggyengítsék az államfő pozícióját.

A fenyegetések Haszan Róháni kormányának és a parlament reformszárnyának heves bírálatát váltották ki. “Vigyázat!” – figyelmeztetett Róháni tanácsadója, Hamid Abutalebi. Bizonyos döntések veszélyesek lehetnek, és később “már nem lesznek olyan könnyen kijavíthatók” – hangsúlyozta.

Folytatódtak a kormány melletti tüntetések

Szombaton immár negyedik napja folytatódtak Iránban a kormány melletti tüntetések, válaszul a muzulmán vezetés által az ország ellenségeinek tulajdonított tömeges tiltakozó mozgalomra.

Előző nap az iráni külügyminiszter kijelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának az iráni tüntetések ügyében az Egyesült Államok kérésére történt összehívása baklövésnek bizonyult Donald Trump amerikai elnök kormányzata részéről. Mohammad Dzsavád Zaríf pénteki Twitter-üzenetében megjegyezte: “az ENSZ BT visszautasította az Egyesült Államok egyértelmű zsarolási kísérletét (…). Újabb külpolitikai baklövés a Trump-kormányzat részéről”.

Az állami televízió felvételeket sugárzott Ámol, Szemnán és Sadegán városokból, ahol iráni zászlókat lengető tüntetők “Halál Amerikára!”, “Halál Izraelre!” és “Halál Nagy-Britanniára!” jelszavakat skandáltak.

A több mint egy hete tartó tiltakozó mozgalom során iráni illetékesek szerint 22 ember halt meg, és több mint 1000 embert vettek őrizetbe. Az elégedetlenségi hullám több mint 80 településre terjedt ki, ahol fiatalok és munkások ezrei vonultak az utcára a korrupció, a munkanélküliség, a szegények és a gazdagok között egyre mélyülő szakadék miatt tiltakozva. Helyi lakosok pénteken elmondták a Reuters brit hírügynökségnek, hogy csökkenőben van a tiltakozó mozgalom, miután a több tartományba kivezényelték a Forradalmi Gárda elitalakulat egységeit.

Az északkeleti Meshed tartományban, ahol a tüntetések kezdődtek, Alireza Rasidián tartományi kormányzó szombaton közölte, hogy az őrizetbe vettek 85 százalékát elengedték, miután írásban vállalták, hogy a jövőben tartózkodnak a rendzavarástól. A kormányzó az ISNA hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a büntetett előéletű, illetve garázda embereket bíróság elé állítják.

Teherán, 2018. január 5. Iráni férfiak kormányellenes tüntetőket, az Egyesült Államokat és Izraelt elítélő jelszavakat skandálnak a pénteki ima után a teheráni Homeini Moszalla mecsetben 2018. január 5-én. A közel-keleti országban 2017. december 28-a óta utcai megmozdulások zajlanak a magas árak, az iszlám köztársaság kormánya és az országot az 1979. évi iszlám forradalom óta irányító vallási elit ellen. (MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)

Teherán, 2018. január 5.
Iráni férfiak kormányellenes tüntetőket, az Egyesült Államokat és Izraelt elítélő jelszavakat skandálnak a pénteki ima után a teheráni Homeini Moszalla mecsetben 2018. január 5-én. A közel-keleti országban 2017. december 28-a óta utcai megmozdulások zajlanak a magas árak, az iszlám köztársaság kormánya és az országot az 1979. évi iszlám forradalom óta irányító vallási elit ellen. (MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)

Az iráni legfelsőbb vezetés mellett működő egyik tanácsadó testület titkára, Mohszen Rezai szerint a kormányellenes tiltakozó megmozdulásokat az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a szaúdi hírszerző szolgálat képviselői tervezték meg előre az iraki kurdisztáni Erbílben tartott találkozóikon – írta a MEHR iráni hírügynökség. Mohszen Rezai szerint az összeesküvők az internet és a közösségi háló felhasználásával tervezték meg az iráni helyzet destabilizálását. “Arra számítottak, hogy a hatóságok elveszítik az ellenőrzést számos város felett. A következő lépés az lett volna, hogy fegyvereket csempésznek az országba, és sok állampolgárt megöltek volna”.

Rezai szerint ha a terv sikerül, az Egyesült Államok Irán elleni határozat elfogadását követelte volna az ENSZ Emberi Jogi Tanácsától, amelynek révén lehetőség nyílt volna újabb Irán elleni szankciók bevezetésére. A terv első szakasza a politikus szerint december közepétől februárig tartott volna.

Berlinben, Hamburgban és Bécsben rokonszenvtüntetéseket tartottak

Berlinben a Brandenburgi kapunál mintegy 1300-an fejezték ki szolidaritásukat az iráni kormányellenes tüntetők iránt – közölte Javad Dabiran, az Iráni Nemzeti Ellenállási Tanács képviselője, aki a demonstrációt szervezte. Huszonhárom busszal érkeztek résztvevők Hannoverből, Hamburgból, Kölnből és más németországi régiókból is. Hamburgban rendőrségi adatok szerint mintegy 300-an gyűltek össze és tüntettek az iráni hatalom ellen.

Dabiran elmondta, hogy az iráni emberek kormányváltást és a vallási diktatúra végét kívánják, amit a nemzetközi közösségnek el kell fogadnia. A tüntetők haragja egyaránt fordul a reformer Haszan Róháni elnök és Ali Hamenei ajatollah, Irán vallási és politikai vezetője ellen – mondta.

Bécsben pártsemleges tüntetésen fejezték ki a résztvevők szolidaritásukat az iráni tüntetők iránt. A demonstráción mintegy félezren voltak. “Ausztriának és az EU-tagállamoknak világosan állást kell foglalniuk az iráni rezsim ellen, az odautazástól való eltanácsolás nem elég” – mondta a tüntetést szervező Mahsa Abdolzadeh az APA hírügynökségnek. Szerinte az embereknek nem kellenek sem a reformerek, sem a mollahok. A rendszer egészét bírálják, gazdasági és nőjogi követeléseket hangoztatnak, és nem akarnak további beavatkozást a szíriai háborúba.

Vasárnap várhatóan soron kívüli ülést tart a teheráni parlament, amelyen az elmúlt napok eseményeit vitatják meg. Az ülésen részt vesz Abdolreza Fazli belügyminiszter és Ali Samháni, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács vezetője is.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/dpa/Reuters/TASZSZ/APA

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás