Másfél év telt el és a neheze még hátravan: itt tart most a Brexit

London várakozásához képest kéthónapos késéssel, de megszületett a brit kormány által várva várt döntés: az Európai Unió pénteki csúcstalálkozóján az unióban maradó tagállamok állam- és kormányfői úgy döntöttek, hogy el lehet kezdeni a brit EU-tagság megszűnéséről folyó tárgyalássorozat második szakaszát, amelynek elsődleges célja a Brexit utáni kapcsolatrendszer kialakítása.

Az eredeti elképzelések alapján már az EU előző, októberi csúcstalálkozóján dönteni kellett volna erről, de az uniós tárgyalópartnerek akkori megítélése szerint ehhez nem volt elégséges az addig elért haladás a brit kilépés feltételrendszeréről szóló első tárgyalási szakaszban, amelyben mindenekelőtt a külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak szavatolásáról, a brit pénzügyi kötelezettségekről, valamint az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti fizikai határellenőrzés újbóli megjelenésének elkerüléséről volt szó.

Még a legutóbbi napokban is többször úgy tűnt, hogy a mostani EU-csúcson sem sikerül meghozni a döntést a továbblépésről.

Theresa May brit miniszterelnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke december 4-én munkaebéden tartott egyeztetést Brüsszelben az első tárgyalási szakasz még nyitott kérdéseiről, és az általános várakozás akkor az volt, hogy aznap sikerül is lezárni e kérdéseket.

Az utolsó pillanatban azonban Észak-Írország legnagyobb britpárti protestáns politikai ereje, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) közölte, hogy nem támogatja az Írország és Észak-Írország közötti határ nyitva tartására kidolgozott akkori megoldási tervet. A DUP fő kifogása az volt, hogy a tervezetben olyan kompromisszum szerepelt, amelynek alapján valamilyen köztes megoldással Észak-Írországra a Brexit után is vonatkoznának az EU egységes piacának egyes szabályozási elemei.

A DUP közölte: nem fogad el olyan szabályozási eltérést, amely a Brexit utáni időszakban gazdaságilag vagy politikailag elválasztaná Észak-Írországot az Egyesült Királyság többi részétől.

Kínkeserves menet volt, de megszületett a megállapodás

Drámai fordulatok, éjszakába nyúló maratoni egyeztetések és tartalmukban egyelőre részletesen ki nem érlelt – vagyis a gyakorlati tennivalók kidolgozását sok kérdésben valójában a második fordulóra áttoló – kompromisszumok után azonban a múlt hét végére megszületett a Brexit feltételrendszeréről szóló előzetes megállapodás. Ennek alapján az Európai Bizottság javasolta az állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnak a továbblépés jóváhagyását, amelyet a brüsszeli csúcs résztvevői pénteken hivatalosan meg is tettek.

A januárban kezdődő második szakasz napirendjén először a brit kormány által javasolt átmeneti – hivatalos londoni szóhasználat szerint bevezetési – időszakról szóló tárgyalások szerepelnek.

A brit kormányfő először szeptember végén, a Brexit utáni időszakra szóló brit kormányzati tervekről tartott firenzei beszédében szólt részletesen erről a szándékról. Theresa May indoklása szerint az átmeneti időszakra azért van szükség, mert a brit EU-tagság megszűnésének várható időpontjában, 2019 márciusában még sem az Egyesült Királyság, sem az Európai Unió, sem az EU-tagállamok nem lesznek abban a helyzetben, hogy zökkenőmentesen meghonosíthassák az új kapcsolatokat megalapozó feltételrendszer számos elemét.

May két évre taksálta az új szabályok bevezetéséhez szükséges időt. London elfogadta, hogy e bevezetési időszak alatt Nagy-Britannia és az Európai Unióban maradó országok még a jelenlegi szabályok alapján férhetnek hozzá egymás piacához, jóllehet a brit kormány ki akar lépni az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is. Az Európai Unió a jelen helyzet szerint ragaszkodik ahhoz is, hogy az átmeneti időszakban az EU-bíróság joghatósága változatlanul kiterjedjen Nagy-Britanniára, és ahhoz is, hogy ebben az időszakban London érvényesítse az új uniós jogszabályokat.

  • Kapcsolódó cikkünk:

A kereskedelmi megállapodás lesz a legfontosabb

A brit gazdaság számára a legnagyobb tétje azonban annak lesz, hogy milyen kereskedelmi megállapodást sikerül elérni a második tárgyalási szakaszban az Európai Unióval. Ugyanis ha Nagy-Britannia átfogó kereskedelmi egyezmény nélkül lép ki az unióból, az EU-val folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai lépnek életbe. A WTO-szabályozás alapján viszont vám-, illetve nem vámjellegű akadályok emelkednének az évente csaknem 640 milliárd euró értékű, jelenleg teljesen vámmentes kétoldalú kereskedelmi forgalom elé.

Ennek elkerülése végett London átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kíván elérni az EU-val.

Ebben az összefüggésben gyakran felmerül Kanada példája. Kanadának azonban hét évébe telt egy ilyen egyezmény megkötése az EU-val, Londonnak viszont jövő októberre – az EU által szabott határidőre – megállapodásra kellene jutnia az unióval.

Ráadásul a kanadai-EU szabadkereskedelmi szerződés nem terjed ki a szolgáltatások kereskedelmére, márpedig a brit hazai össztermék (GDP) 80 százalékát a szolgáltatási szektor állítja elő, és ezen belül is kivételes súlya van a londoni City pénzügyi szolgáltatási szektorának. London teljes exportján belül a pénzügyi és a kapcsolódó egyéb szolgáltatások exportjának értéke eléri az évi 100 milliárd fontot (csaknem 36 ezer milliárd forintot), a londoni gazdaság teljes exportjának 50 százalékát.

David Davis brit Brexit-ügyi miniszter a BBC-nek nyilatkozva a hétvégén ki is emelte: a kormány a Kanadával kötött uniós egyezménynél jóval szélesebb körű, “Kanada-plusz-plusz-plusz” szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val, olyanra, amelynek hatálya kiterjed a szolgáltatások kereskedelmére is.

A neheze még hátravan

Lehetséges határidőre megállapodásra jutni az Egyesült Királyság európai uniós kiválásáról szóló tárgyalások második szakaszában, de “drámaian nehéz” lesz – jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós állam- és kormányfők pénteki brüsszeli csúcstalálkozója után. Az ülést lezáró sajtóértekezleten Tusk úgy vélekedett, hogy a jövőbeli kapcsolatrendszerről szóló egyeztetések bizonyosan nehezebbek lesznek, mint a kiválás főbb kérdéseiről folytatott eddigi tárgyalások, s bár elméletileg lehetséges, “drámain nehéz” lesz megegyezni a kilépés tervezett, 2019. márciusi dátumáig.

Brüsszel, 2017. december 8. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke fogadja Theresa May brit miniszterelnököt a bizottság brüsszeli székházában 2017. december 8-án. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Brüsszel, 2017. december 8.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke fogadja Theresa May brit miniszterelnököt a bizottság brüsszeli székházában 2017. december 8-án. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Elmondta, hogy a bennmaradó tagállamoknak belső előkészítő egyeztetéseket kell kezdeniük, illetve előzetes kapcsolatfelvételre van szükség Londonnal, hogy világosabbá váljanak a brit kormány elképzelései a jövőről. A tájékoztatón az is elhangzott, hogy a “valódi tárgyalások” márciusban fognak megkezdődni a második szakasz keretében. Hozzátette: bízik benne, hogy a folyamat során továbbra is sikerül majd megőrizni a huszonhetek egységét, amely nélkül nem lett volna lehetséges a továbblépés.

Merkel és Macron hasonlóképpen vélekedett

Az eddigieknél még keményebb munka áll az Európai Unió és tárgyalói előtt, miután a tagállami vezetők a Brexit-tárgyalások második szakaszának megkezdése mellett döntöttek – jelentette ki Angela Merkel német kancellár Brüsszelben, az EU-csúcstalálkozó pénteki zárónapját követően.

Merkel Emmanuel Macron francia államfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta: az egy évvel ezelőtt kezdődött tárgyalássorozat folytatásaként széleskörű, mindkét fél számára fontos részletek tisztázását igénylő megbeszélések várhatók az Európai Unió bent maradó 27 tagországa és Nagy-Britannia kapcsolatainak jövőjéről, beleértve a kereskedelmet érintő kérdéseket.

A kancellár hangsúlyozta, az eddigi előremutató eredmények a 27-ek egységének megtartásával megvalósult közös munkának köszönhető. Merkel reményét kifejezte, hogy továbbra is az egység szellemében folytatódnak a tárgyalások Nagy-Britanniával úgy fogalmazott: “csak együtt, 27-en fogunk eredményesen végezni a tárgyalásokkal”.

Emmanuel Macron francia államfő a sajtótájékoztatón elmondta, a Brexit-tárgyalások második szakasza számos vitákat generál majd egyebek mellett a kereskedelmi feltételekről és a jövőbeli kapcsolatokról. A legfontosabb azonban, hogy a 27-ek meg tudják majd őrizni egységüket. A közös álláspont kialakítása és eredményes képviselete érdekében a közelgő tárgyalások során továbbra is kerülni kell a kétoldalú megbeszéléseket az Egyesült Királysággal – húzta alá.

Forrás: MTI / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

csehorszag

Csehországnak még mindig nincs kormánya

Nem kapott kedden bizalmat a cseh parlamenti alsóházban Andrej Babis kisebbségi kormánya. A hatályos szabályok szerint Csehországban három kormányalakítási kísérletre van lehetőség, az első kettőre az államfő, a harmadikra pedig a képviselőház elnöke ad megbízatást.

Read More »