A brit statisztikai hivatal (ONS) keddi adatismertetése szerint a lakhatási költségek nélkül számolt fogyasztói árindex 3,1 százalékkal volt magasabb novemberben, mint egy évvel korábban. Októberben és szeptemberben egyaránt 3 százalék volt a teljes kosárra számolt tizenkét havi brit infláció. Nagy-Britanniában 2012 márciusa óta nem mértek a novemberinél gyorsabb éves inflációs ütemet.
A brit kormány által a Bank of England számára előírt éves inflációs cél 2 százalék. Ha ettől az ütemtől egy adott tizenkét havi időszakban az infláció egy százalékpontnál nagyobb mértékben bármelyik irányban eltér, a brit jegybank kormányzója nyílt levélben köteles az okokról magyarázatot adni a pénzügyminiszternek. Mark Carney, a Bank of England kormányzója a novemberi inflációs adatok ismertté válása után köteles megírni ezt a levelet Philip Hammond pénzügyminiszternek.
Carney legutóbb 2016 októberében volt kénytelen magyarázó levelet írni, de akkor ellenkező irányú inflációs folyamatok miatt, tavaly szeptemberben ugyanis mindössze 0,9 százalék volt az éves infláció.
Londoni pénzügyi elemzők szerint azonban a novemberi inflációs adat aligha készteti a Bank of England monetáris tanácsát rövid időn belüli újabb kamatemelésre.
Paul Hollingsworth, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics brit gazdasági elemzésekkel foglalkozó közgazdásza a keddi inflációs adatismertetés utáni gyorselemzésében kiemelte, hogy jóllehet a novemberi inflációs ütem kissé meghaladta a monetáris tanács 3 százalékot valószínűsítő várakozását, az októberi tizenkét havi infláció viszont 0,2 százalékponttal elmaradt a monetáris testület előrejelzésétől.
Hollingsworth hozzátette: a gyorsulás egyébként sem széles bázisú, a legnagyobb felhajtóerőt az adta, hogy a repülőjegyárak kisebb mértékben csökkentek, mint egy éve. A Capital Economics elemzője hangsúlyozta azt is, hogy a ház szerint a brit infláció valószínűleg novemberben tetőzött.
Egy másik tekintélyes londoni elemzőközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) azt emelte ki a keddi inflációs adatokat kommentálva, hogy a fogyasztói árak növekedési üteme továbbra is jelentősen meghaladja a bérnövekedését, és ez a fogyasztási kiadások növekedésének lassulását okozhatja. A CEBR várakozása szerint a reáljövedelmek folytatódó eróziója miatt a brit háztartások fogyasztási kiadásai a negyedik negyedévben már csak 0,1 százalékkal növekszenek az előző három hónapban mért 0,6 százalékos növekedés után.
Hosszú távú előrejelzések szerint az átlagos brit reálbérszint még a következő évtized elején is alacsonyabb lesz a globális pénzügyi válság előttinél.
A Költségvetési Tanulmányok Intézete (IFS) a legutóbbi növekedési prognózisok alapján nemrégiben összeállított elemzésében közölte: modellszámításai szerint 2021-ig nem egészen 5 százalékos halmozott reálbérnövekedés várható Nagy-Britanniában. Az IFS szakértői szerint ebből az következik, hogy az átlagos brit reáljövedelem 2021-ben is elmarad a 2008-ban mért szinttől. Az intézet szerint Nagy-Britannia a II. világháború vége óta nem élt át ilyen gyenge reálbérnövekedési időszakot.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI