A görögök belefáradtak a kilátástalanságba

A közel tíz éves gazdasági válság után végre megcsillant a remény a görög gazdaság jövőjét illetően. A görög emberek azonban annyira belefásultak a helyzetbe, hogy már nem mernek a saját jövőjükről álmodni.

Görögország gazdasága az elmúlt három negyedévben folyamatos javulást mutatott, és az Európai Bizottság előrejelzései szerint 1,6 százalékos növekedést fog elérni az idén. A következő évben várhatóan folytatódik a pozitív lendület – körülbelül 2,5 százalékos gyarapodással –, továbbá a tervek szerint a nyáron lezárják nemzetközi segítségnyújtást is.

Az emberek azonban még mindig elégedetlenek és kétkedve fogadják, hogy helyzetük rövid időn belül javulni fog.

„Már nem álmodunk”

„Már nem álmodunk. Mondhatni jól vagyunk, folytatjuk az életünket, és tudjuk, hogy nem élünk mélyszegénységben. De ha például meg akarunk tanulni egy másik nyelvet, ha valamit tenni akarunk magunkért, ha fejleszteni akarjuk a képességeinket, akkor erre vagy nincsenek, vagy csak nagyon korlátozott lehetőségeink vannak” – fejtette ki Eva Pavlopoulo, egy 29 éves diák.

Pavlopoulo jelenleg második mesterképzését végzi, remélve, hogy ez növelni fogja a foglalkoztatásának esélyeit. Nemrég kapott munkalehetőséget havi 1000 eurós fizetéssel, amit bár elfogad, a lánynak továbbra is a szüleivel kell élnie.

A munkanélküliség és különösen a fiatalok munkanélkülisége továbbra is Görögország egyik legnagyobb problémája. 2016-ban a 25 év alatti görög népesség 47,3 százalékának nem volt munkája. Ez a lakosság közel fele, valamint több mint kétszerese az euróövezeti átlagnak.

Stathis Nikitopoulos 38 éves testnevelő tanárnak egyetlen kívánsága van 2018-ra: hogy a magánszférában dolgozó barátainak és a családtagjainak kevésbé kelljen aggódniuk amiatt, hogy esetleg elveszítik munkájukat.

„Az állami szektorban dolgozom, és úgy gondolom, biztonságban érezhetem magam a munkám kapcsán, mert a korábbi kormány itt már csökkentette a pozíciókat” – mondta Nikitopoulos. „A magánszféra azonban más lapra tartozik. A barátaim és a családom nagy része a magánszférában dolgozik, ahol a fizetéseik egyáltalán nem emelkednek, a munkanélküliség pedig 20-25 százalék körül van” – tette hozzá.

A közszférában dolgozók száma 2009 és 2015 között 26 százalékkal csökkent. Nikitopoulos, aki 2010 óta elveszítette bevételeinek 40 százalékát, elmondta a CNBC-nek, hogy bár optimista, nem hiszi, hogy a görög nép gazdasági helyzete jobb lesz.

epa06247965 Medical personnel burn their degrees as a symbolic act to oppose the Greek government's reforms and austerity measures in the public health sector, outside the Greek Health Ministry, in Athens, Greece, 06 October 2017. EPA/ORESTIS PANAGIOTOU

Egészségügyi dolgozók szimbolikusan elégetik a diplomáikat, így tiltakozva a görög kormány reformjai és megszorító intézkedései ellen a közegészségügyi szektorban. Athén, Görögország, 2017. október 06. (EPA/ORESTIS PANAGIOTOU)

„Úgy gondolom, hogy a helyzet nem fog javulni az elkövetkező években, mert a fizetések semmivel nem emelkednek, az árak ezzel szemben nem csökkennek, és az adók is nagyon magasak” – fogalmazott.

George Fonourakis, egy athéni szálloda korábbi alkalmazottja elmondta a CNBC-nek, hogy a válság idején 40 éves létére kénytelen volt hazaköltözni a szüleihez. 2012-ben a fizetése ugyanis egy éjszaka alatt 3 000 euróról 800 euróra esett, ezután pedig már nem tudta fizetni a jelzáloghitelét.

A turizmus reményt ad

Fonourakis 2016 nyara óta az idegenforgalomban dolgozik, és ezért ma kicsit optimistábban tekint jövője felé, mint a többi görög állampolgár. A görög turizmus ugyanis felemelkedőben van: a görög jegybank adatai szerint 2017 első kilenc hónapjában az ágazat bevételei 13 milliárd eurót tettek ki, szemben a 2016 azonos időszakában elért 11,7 milliárd euróval.

Egy Uber-sofőr azt mondta a CNBC-nek, hogy nyáron „sok pénzt keresett”, amikor Santorini szigetén dolgozott.

A nyugdíjasok helyzete

„Csak a szüleimet és a nagyszüleimet sajnálom, akik már nem tudnak dolgozni. Egészséges vagyok, és szükség esetén egyszerre több munkám is lehet, de ők már csak a nyugdíjra támaszkodhatnak, amit most megint csökkentettek” – tette hozzá a sofőr.

A válság kezdete óta a nyugdíjkorhatár ugyanis nőtt és a nyugdíjakat több mint tízszer nyirbálták meg. A nyugdíjasok az év elején Athén utcáin tiltakoztak, a nemzetközi hitelezők pedig azt mondták, hogy a kormánynak további reformokat kell végrehajtania a nyugdíjrendszer kapcsán. További probléma az, hogy a nyugdíjasok sok esetben az egyetlen jövedelemforrások a háztartásban.

Elvándorlás egy jobb élet reményében

A gazdasági problémához hozzáadódik annak a több ezer görög embernek az elvándorlása, akik külföldön néznek jobb életkörülmények után.

Maria Hatzi 24 éves egyetemista például úgy fogalmazott, hogy ha lehetősége lesz, mindenképpen elhagyja Görögországot. Hozzátette, hogy vissza fog térni, de nem tudja, mikor.

A legtöbb görög azt állítja, hogy a kormány által végrehajtott gazdasági reformok – melyeket bár az országon kívül nagyon dicsértek – nem sok változást hoztak az emberek mindennapi életébe.

„Semmi sem változott jelentősen 2010 óta. Európa és az IMF összes pénzügyi támogatása nem valódi dolog az átlagos embereknek” – mondta Hatzi.

A választás mint potenciális új probléma

Görögország válaszúthoz érkezett. Egyrészt a gazdasági növekedés visszatért és folytatódik. Másrészt viszont az emberek nem érzik úgy, hogy rövidtávon javulnának kilátásaik. Továbbá nemsokára választásokat tarthatnak az országban, ami potenciálisan újabb zűrzavarokat vált majd ki.

Jelenleg a konzervatív Új Demokrácia párt 12 százalékponttal vezet a Sziriza előtt; utóbbi 2015 óta vezeti Görögországot. Az Új Demokrácia ezért szeretné, ha 2018-ban választásokat tartanának, viszont a Sziriza mandátuma 2019 végéig tart.

A lakosság megosztott abban a kérdésben, hogy ki fogja vezetni az országot a következő választások után, a legtöbb ember azonban szimplán torkig van az egész politikai rendszerrel.

Korábban írtuk: Görögország nagy lépést tett az önálló finanszírozás felé

Forrás: CNBC

Felkapott hírek

Friss hírek

Kína szemet szemért alapon válaszolna az amerikai védővámokra

Zsarolásnak és szélsőséges nyomásgyakorlásnak minősítette a kínai kereskedelmi minisztérium Donald Trump amerikai elnök bejelentését, miszerint további 200 milliárd dollárnyi értékű kínai termékre készül 10 százalékos pótlólagos vámot kivetni. Kedden kiadott közleményében a minisztérium leszögezte, hogy átfogó intézkedésekkel határozottan visszavág, ha Trump elnök valóra váltja fenyegetését.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás