A lengyel kormány gátat szabhat a gazdasági növekedésnek

A Bloomberg lengyel gazdaságról szóló előrejelzése 4,1 százalékos növekedést jelez 2017-ben, ami 2011 óta a legmagasabb. Első pillantásra ez a jelenleg az országot kormányzó párt, a Jog és Igazságosság (PiS) érdeme. Liberális közgazdászok egy csoportja azonban – élükön Leszek Balcerowicz egykori pénzügyminiszterrel és miniszterelnök-helyettessel – készített egy jelentést, amely arra figyelmeztet, hogy a PiS politikája teljesen elpusztíthatja a lengyel növekedést.

Balcerowicz, aki jelenleg a Varsói Gazdasági Egyetemen tanít, egyike a világszerte elismert lengyeleknek, akit azért övez általános tisztelet, mert segített az országot egy kommunista roncsból egy rugalmas, dinamikus piacgazdasággá alakítani, amely ellenállónak mutatkozott Európa legutóbbi gazdasági problémáival szemben. Tehát amikor egy ilyen szaktekintély azzal vádolja meg a kormányt, hogy tönkreteszi a munkáját, arra érdemes odafigyelni.

Szerinte 2015-ben Lengyelország három lehetséges gazdasági forgatókönyvvel szembesült:

  • a gazdaság átalakítása a növekedés fenntartásának érdekében,
  • a status quo megtartása, amely elkerülhetetlen lassulással járt volna,
  • valamint „egy olyan változat, amelyben a reformok hiánya anti-reformokkal párosul, amik aláássák a növekedés ütemét és a lengyel gazdaság stabilitását”.

A PiS-kormány – írja Balcerowicz – a harmadik forgatókönyvet választotta. Elmondása szerint „az elődök által itt hagyott kedvező gazdasági helyzet, valamint a gazdasági fellendülés az EU-országokban segít elrejteni a krmány által okozott károkat, végül azonban ezek ki fognak bukni”.

A Balcerowicz által vezetett lengyel szakemberek csoportja megmagyarázza, hogy a PiS elgondolásai miért nem fognak működni. A tanulmányban részletesen kárhoztatják a párt azon szándékát, hogy megerősítse Lengyelország szociális biztonsági hálóját, hogy ezáltal közelebb hozza a nyugat-európai modellhez – ez azért is fontos, mert ez volt az egyik oka annak, hogy a lengyelek első helyen választották meg a PiS-t.

Az általános érv a következő: Mire a PiS hatalomra került, Lengyelország potenciálja a gyors növekedésre majdnem kimerült az alacsony beruházási szint mellett. Most nagyobb ráfordításra van szükség a technológiai fejlődés és a kifinomultabb iparágak ösztönzéséhez. Ahhoz azonban, hogy hatékonyak legyenek, a beruházásoknak a magánszektorban kellene megtörténniük, és Lengyelországban ehhez magasabb megtakarítási ráta vagy még több külföldi befektetés lenne szükséges. A PiS mindkettőt egyre kevésbé valószínűvé teszi azáltal, hogy destabilizálja az ország intézményeit – különösen a bíróságokat –, megbénítja a földpiacot, valamint több bürokráciával és magasabb büntetésekkel szigorítja az adóbehajtást.

A párt továbbá növeli irányítását a gazdaságban, és támogatja a kevésbé hatékony állami vállalatokat és mezőgazdasági cégeket, ahol a termelékenység továbbra is alacsony. Az eszközök 40 százalékának birtokában, itt a legmagasabb az állami részvétel a bankszektorban Közép- és Kelet-Európában Szlovénia után, ahol a bankok államosítására kényszerítették a kormányt.

A jelentés rámutat, hogy a magánberuházások ösztönzése helyett a PiS a gazdasági teljesítmény 1,2 százalékával növelte a közkiadásokat 2015 és 2017 között azáltal, hogy emelte a családoknak adott juttatásokat. A következő évben további növekedés jön, a nyugdíjkorhatár emelésének visszafordítása miatt. Ezek az intézkedések csökkentik az idősebb munkavállalók és a nők munkaerő-piaci részvételét, és elősegítik a háztartások kiadásait, ami a növekedés fő hajtóerejévé vált. A jelentés szerzői azzal érvelnek, hogy ez nem fenntartható állapot: a stabil növekedést ugyanis a beruházások vezérlik.

A szerzők emellett kiemelik a bruttó hazai termékhez viszonyított lengyel adósság növekedését, amely – az adóemelések ellenére – 53,4 százalék volt 2017 júniusában, szemben a 2015 azonos időszakában mért 50,9 százalékkal.

Napjainkban ritkán olvashatunk egy európai kormány politikáinak kritikájáról a tiszta gazdasági liberalizmus álláspontjából: a közelmúltbeli gazdasági válságok ugyanis aláássák azoknak a közgazdászoknak hitelességét, akik nagymértékben támaszkodnak az 1990-es évek sikeres „receptjeire”. A mai hit az, hogy az állami beruházások működnek, a megszorítások pedig nem, legalábbis nem mindig. Különben is, Balcerowicz és hasonló gondolkodású kollégái „csak kötözködnek”: ők ugyanis a jelenlegi lengyel kormány politikai ellenfelei.

Nemzetközi intézmények ugyanazokat a tendenciákat vették észre, mint a Balcerowicz és társai, de nem pesszimisták Lengyelország gazdasági jövőjével kapcsolatban.

Legutóbbi, november végén kiadott feljegyzésében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint az országnak többet kell tennie a felmerülő munkaerőhiány és a növekvő bérnyomás kezelésére. Megemlítette továbbá, hogy a magánfogyasztás a növekedés egyik legfontosabb tényezője, és azt is megjósolta, hogy a magasabb szociális kiadások hatására ez elhalványulna. A jelentés szerint ugyanakkor a beruházások „a politikai bizonytalanság ellenére emelkedni fognak, mivel a köz- és magánügynökök fokozatosan megtanulnak az EU strukturális alapjaira támaszkodni, és kihasználják a rendkívül alacsony reálkamatlábakat”. Kijelentette továbbá, hogy a munkaerőhiányt enyhíti majd az ukrán munkavállalók beáramlása.

Egy októberi jelentésében a Világbank is rámutatott a munkaerőpiaccal, a szociális kiadások bővítésével és a fogyasztás növelésével kapcsolatos aggodalmakra, de ugyanakkor az OECD optimizmusát visszhangozta: „A korai mutatók (PMI, ipari és építőipari termelés, vállalati hangulat) azt sugallják, hogy a vállalatok egyre optimistábbá válnak, és növelik készleteiket, ezek pedig a beruházások visszatérésére utalnak”.

Erre jó példa, hogy a Toyota japán járműgyártó 400 millió zlotyt (29,6 milliárd forint) fektet be hibrid autók robbanómotorainak gyártásába Lengyelországban. A vállalat múlt hét szerdán azt közölte, hogy az újgenerációs, 1,5 literes motort 2020-tól gyártják a délnyugat-lengyelországi Jelcz-Laskowicében. Tovább

Tehát attól függően, hogy ki nézi, a PiS pohara vagy félig üres, vagy félig tele van. Az utóbbi verzióban Lengyelország nem ugyanazt az utat választja, mint Oroszország: a kormányzat szociális biztonsági hálóval és adórendszerrel kapcsolatos intézkedései nem gyilkolják meg a közép- vagy hosszú távú növekedést. A pesszimisták azonban hasznos szerepet játszanak: a nacionalizmus és a populizmus olyan utak, amelyeken könnyű egy kormánynak túl messzire menni, különösen akkor, amikor a kezdeti gazdasági eredmények olyan biztatóak, mint Lengyelországban.

Forrás: Bloomberg / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek