EB: nagy baj lehet az olasz államadósságból

Nyugtalanságra ad okot Olaszország változatlanul magas államadóssága, amely az egész euróövezetre veszélyt jelenthet – figyelmeztetett az Európai Bizottság a szerdán közzétett 2017-es éves növekedési jelentésében.

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke, az euróért és a szociális párbeszédért felelős biztosa Brüsszelben elmondta, a bizottság levélben értesítette az olasz hatóságokat arról, hogy 2018 tavaszán felül kívánja vizsgálni Olaszország megfelelését az adósságcsökkentési kritériumnak.

A levélben kiemelte: az államadósság szintje Olaszországot különösen sebezhetővé teszi. Olaszország a közös európai fizetőeszközt használó 19 uniós tagállam harmadik legnagyobb gazdasága és Görögország után a második olyan ország a közösségen belül, amelynek államadóssága ilyen méreteket ölt.

A bizottság november elején közzétett gazdasági előrejelzése szerint Olaszország államadóssága 2017-ben elérte a bruttó hazai termék (GDP) 132,1 százalékát, jövőre azonban 130,8 százalékra csökkenhet. Ennek ellenére az adósságszint nagyságrendekkel meghaladja az uniós szabályokban rögzített legfeljebb 60 százalékos értéket – mondta az alelnök.

  • Az olaszok tökéletesítették a kivárás művészetét
Olaszország gazdasága évek óta bajban van, Róma azonban egyszerűen nem foglalkozik a problémákkal, hanem arra vár, hogy azok majd szépen maguktól megoldódnak. Annak ellenére, hogy ez nagyon rosszul hangzik, Olaszországnak valószínűleg bejött ez a taktika: most, hogy a nemzet a 2018-as választásokra készül, annak ellenére egyre biztatóbbak a kilábalásra utaló jelek, hogy a 2018-as, tervezett költségvetésben a strukturális kiigazítás elmarad az uniós elvárásoktól, és várhatóan alacsonyabb lesz az olasz kormány vállalásánál is. Az ország legfrissebb gazdasági jelentése szerint a GDP ugyan lassan, de folyamatosan növekszik, ezért a felépülés ezúttal valódi lehet.

Kapcsolódó cikkünk: Felminősítette Olaszországot az S&P

A novemberi előrejelzésből kiderül, hogy az euróövezeti országok átlagos államadóssága 2017-ben a GDP 89,3 százalékát, 2018-ban 87,2 százalékát, 2019-ben pedig várhatóan 85,2 százalékát teszi ki.

Az Európai Bizottság jelentése beszámolt arról is, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum úgynevezett prevenciós ágához tartozó tizenhat országot illetően hat ország (Németország, Litvánia, Lettország, Luxemburg, Finnország és Hollandia) költségvetésiterv-javaslata megfelel a paktum 2018-ra vonatkozó rendelkezéseinek.

Öt ország (Észtország, Írország, Ciprus, Málta és Szlovákia) költségvetésiterv-javaslata nagyjából megfelel a rendelkezéseknek. Ezen országok tervei bizonyos fokú eltérést eredményezhetnek a középtávú költségvetési céljuktól, illetve az annak teljesítéséhez vezető kiigazítási pályától – jegyezték meg.

Öt további ország (Belgium, Olaszország, Ausztria, Portugália és Szlovénia) költségvetésiterv-javaslata potenciálisan nem felel meg a paktum jövő évre vonatkozó rendelkezéseinek. Ezen országok tervei jelentős eltérést eredményezhetnek a középtávú költségvetési céljukhoz vezető kiigazítási pályától. Belgium és Olaszország esetében a bizottság arra is számít, hogy nem fognak megfelelni az adósságcsökkentési referenciaértéknek.

A jelentés a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágához tartozó – túlzotthiány-eljárás alatt álló – két országot illetően megemlítette Franciaországot, amely a túlzott hiány időben történő és jelentős mértékű kiigazítása esetén 2018-tól átkerülhet a prevenciós ágba. Hozzátették, Párizs költségvetésiterv-javaslata potenciálisan nem felel meg a paktum 2018-ra vonatkozó rendelkezéseinek, mivel a bizottság őszi gazdasági előrejelzése szerint jövőre várhatóan jelentős mértékben el fog térni a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától és nem fogja teljesíteni az adósságcsökkentési referenciaértéket.

Kiemelték azt is, hogy Spanyolország költségvetésiterv-javaslata nagyjából megfelel a paktum jövő évre vonatkozó rendelkezéseinek, mivel a bizottság előrejelzése azt vetíti előre, hogy az ország államháztartási hiánya 2018-ban kisebb lesz a GDP 3 százalékában meghatározott referenciaértéknél. Noha az államháztartási hiány célértéke valószínűleg nem teljesül, a költségvetési kiigazítás jelentősen elmarad az ajánlott szinttől – tették hozzá.

Az Európai Bizottság az ismertetett Stabilitási és Növekedési Paktum keretében az Egyesült Királyság vonatkozásában a túlzotthiány-eljárás megszüntetését javasolta. A bizottság előrejelzése ugyanis alátámasztja, hogy a szigetország a 2016-2017-es pénzügyi év során kellő időben és tartósan kiigazította túlzott hiányát.

Románia esetében a bizottság azt állapította meg, hogy ajánlásai ellenére Bukarest nem tett hatékony intézkedéseket, ezért felülvizsgált ajánlás elfogadását javasolta a középtávú költségvetési célhoz vehető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekciója érdekében. Az ajánlás értelmében az országnak legalább a GDP 0,8 százalékát kitevő éves strukturális kiigazítást kellene végrehajtania 2018-ban.

Forrás: MTI / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek