A Brexit ellehetetleníti az autóipari kereskedelmet

Brit autóipari vezetők szerint több százezer font veszteséget okozhat már az is, ha a brit EU-tagság megszűnése után akár csak néhány percet késik a határokon a részegységek behozatala.

A londoni alsóház üzleti bizottsága kedden meghallgatta a Honda és az Aston Martin autógyár vezető tisztviselőit, valamint a brit autógyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT) vezérigazgatóját.

Patrick Keating, a Honda európai üzletágának – Honda Motor Europe – kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója a bizottsági meghallgatáson elmondta: a japán autóipari csoport nagy-britanniai gyártóüzeme naponta kétmillió részegységet importál Európából 350 kamionnal, és a gyár raktáraiban a gyártás minden adott fázisában mindössze egyórányi részegység-készlet van.

Keating szerint ha a brit EU-tagság megszűnéséig nem jön létre megállapodás az Európai Unióval az akadálytalan áruforgalom folytatódásáról, és a kontinensről érkező behozatalt vámvizsgálatnak kell alávetni, a beszállítási folyamat ebből eredő minden negyedórányi késedelme egy-egy órányi gyártási folyamatra vetítve 850 ezer font (300 millió forint) halmozott veszteséget okozna a Hondának a tovagyűrűző fennakadások miatt.

Theresa May brit miniszterelnök többször is kifejtette azt a célkitűzését, hogy a kereskedelmi forgalom Nagy-Britannia és az EU-ban maradó 27 ország között a brit EU-tagság megszűnése után is „szabad és súrlódásmentes” maradjon.

Keating azonban a keddi londoni parlamenti meghallgatáson kijelentette: az európai vámunión kívül „nem létezik olyasmi, hogy súrlódásmentes kereskedelem”. A Honda vezető európai képviselője ezzel arra utalt, hogy a konzervatív párti brit kormány az EU-tagság megszűnésével együtt ki akar lépni az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is. London ezt azzal indokolja, hogy ha Nagy-Britannia megtartaná tagságát ezekben az integrációs szerveződésekben, ahhoz olyan feltételeket kellene teljesítenie – mindenekelőtt az EU-munkavállalók bevándorlási szabályozásában -, mintha ki sem lépett volna az EU-ból. A brit kormány ugyanakkor átfogó szabadkereskedelmi megállapodásokra törekszik az EU-n kívüli legnagyobb kereskedelmi partnereivel.

A keddi londoni alsóházi meghallgatáson a brit Autógyártók és -kereskedők Szövetségének vezérigazgatója, Mike Hawes mindazonáltal kijelentette: a brit autóipar olyan mélyen integrálódott az Európai Unió beszállítói hálózatába, hogy nem sok hasznát látná más térségekkel kötött bármiféle szabadkereskedelmi megállapodásnak.

A szabadkereskedelmi megállapodásokhoz a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai szerint ugyanis az szükséges, hogy az egyezmény által érintett termékfajták legalább 60 százalékban a megállapodást aláíró országokban készüljenek. Hawes szerint ugyanakkor a brit autógyárakban előállított járművek részegységeinek 44 százaléka származik nagy-britanniai beszállítóktól, de mivel ők is sok mindent importálnak, a tényleges arány közelebb van a 25 százalékhoz.

Mark Wilson, a sportautóiról híres, patinás Aston Martin brit autógyár pénzügyi igazgatója a bizottsági meghallgatáson azt mondta: ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül távozik az EU-ból, a brit járműtípus-engedélyeket kiállító hivatal (Vehicle Certification Agency, VCA) igazolásainak jogi érvénye megszűnhet az Európai Unióban. Wilson szerint mivel az Aston Martin csak Nagy-Britanniában termel, és nincs jelen más EU-országokban, ez akár a gyártás kényszerű leállását is jelenthetné.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Újra a Brexitről vitáznak Londonban

Közben megkezdődött kedden a londoni alsóházban a brit EU-tagságot rögzítő törvény visszavonását célzó törvénytervezet harmadik olvasata, vagyis hónapokig tartó részletes vitája.

A brit EU-tagság megszűnésének jogszabályi kereteit megteremtő, átfogó törvénytervezetet júliusban ismertette hivatalosan a Konzervatív Párt vezette kisebbségi brit kormány – az előterjesztés e parlamenti aktusa volt az első olvasati szakasz -, és az alsóház a második olvasatként megtartott kétnapos általános vita után, szeptember 12-én 326-290 arányban elviekben jóváhagyta.

A tervezet vitája keddtől az úgynevezett bizottsági szakaszban folytatódik: a törvényhozók több hónapon át gyakorlatilag betűről betűre újból megvizsgálják a beterjesztést, majd a felső kamara, a Lordok Háza veszi napirendjére. Az indítvány sarkalatos elemei közé tartozik a brit EU-tagságot rögzítő, 45 éve elfogadott törvény visszavonása és az uniós eredetű jogszabálytömeg – 19 ezer jogszabály és rendelkezés – átvezetése a brit jogrendszerbe.

Az 1972-ben kelt csatlakozási törvény jelenlegi formája kimondja, hogy az uniós szinten elfogadott új jogszabályok minden esetben brit törvényekké is válnak. Így a Brexit, vagyis az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból azt is jelenti, hogy ez a külső jogforrás, amelynek figyelembevételét az 1972-es csatlakozási törvény előírja, megszűnik. Ezért kell a brit EU tagság 2019 tavaszára várható megszűnéséig külön törvényt alkotni a brit csatlakozásról született törvény visszavonásáról.

A tervezet előirányozza emellett a brit törvényalkotás kivonását az Európai Unió Bíróságának joghatósága alól. Ez utóbbi vonatkozik az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-polgárok jogosultságaival kapcsolatos kérdések elbírálására is, amely a tervezet szerint szintén a brit bíróságok hatáskörébe kerülne át.

Ez a terv máris komoly vita forrása London és az EU között. Az unió ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy a külföldi EU-polgárok ügyében továbbra is az uniós bíróságé legyen a végső szó, a brit kormány viszont ezt határozottan elveti.

A tervezet végső parlamenti elfogadtatása komoly kihívást jelent a kormányzó brit Konzervatív Párt számára, amely a június 8-án tartott előrehozott választásokon elvesztette addigi csekély alsóházi többségét is, és azóta kisebbségben, a legnagyobb észak-írországi protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső eseti támogatásával kormányoz.

  • A tervezethez keddig 186 oldalnyi módosító indítvány érkezett
Ezek egyikét a kormány terjesztette be a múlt héten, azzal a céllal, hogy a brit EU-tagságot rögzítő törvény visszavonásáról szóló jogszabálytervezet mondja ki a kilépés órára pontos időpontját. A kormány módosító indítványa szerint a visszavonási törvénybe bekerülne, hogy az Egyesült Királyság 2019. március 29-én, a greenwichi középidő (GMT) szerint 23:00 órakor – a kontinens időszámítása szerint aznap éjfélkor – lép ki az Európai Unióból. Theresa May miniszterelnök szerint a módosítással a brit kormány „feketén-fehéren” deklarálni kívánja, hogy az Egyesült Királyság 2019. március 29-én, a kilépési tárgyalásokra rendelkezésre álló kétévi időtávlat utolsó napján mindenképpen kilép az EU-ból.

Kapcsolódó cikkünk: Ötszáz nap után is ugyanott tart a Brexit

Forrás: MTI / Kitekintő

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »