Trump megint Kínától követeli, hogy csináljon valamit Észak-Koreával

A pekingi látogatáson tartózkodó Donald Trump amerikai elnök arra kérte csütörtökön a kínai vezetést, hogy gyakoroljon nagyobb nyomást Észak-Koreára nukleáris és rakétaprogramjának feladása érdekében, szakítsa meg vele pénzügyi kapcsolatait.

“Kína gyorsan és könnyen meg tudja oldani ezt a problémát, arra kérem, hogy dolgozzon ezen nagyon kitartóan” – mondta az amerikai elnök Hszi Csin-ping kínai államfővel közösen tartott sajtóértekezletén, hozzátéve, hogy a Phenjannal szembeni nyomásgyakorlásban Oroszországra is és minden más érintett félre számít.

“Közös erővel és cselekvéssel kell elnyerni a békét” – szögezte le. Kína és az Egyesült Államok egyetért abban, hogy a válság megoldására tett erőfeszítések között nem szabad megismételni azokat az eszközöket, amelyek kudarchoz vezettek – tette hozzá.

  • Kapcsolódó cikkünk:

Hszi Csin-ping pedig azt mondta: Kína elkötelezte magát amellett, hogy együttműködik az Egyesült Államokkal több nagy jelentőségű regionális és globális kérdésben, köztük az Észak-Korea okozta válság megoldásában. Kína nem adja fel azt a célt, hogy békés úton oldják meg a problémát, és tegyék a Koreai-félszigetet atomfegyvermentessé.

Hszi kifejezte abbéli reményét, hogy Kína és az Egyesült Államok viszonya “egészséges, stabil és folyamatosan bővülő” lesz, hiszen ez mindkét nép alapvető érdeke, és a nemzetközi közösség is ezt várja a két nagyhatalomtól. A két ország közötti kapcsolatokban új fejezetet nyitottak – jelentette ki. Megígérte, hogy a két ország közötti rendszeres megbeszéléseket kiterjesztik a katonai védelem, valamint a rendfenntartó, a kiberbiztonsági és a kábítószer-ellenes együttműködés területére is.

Az AP hírügynökség szerint Trump együttműködő volt Pekinggel abban, hogy az aprólékosan megtervezett látogatás üzeneteit szigorú ellenőrzés alatt tartsák. Az államfőknek nem lehetett kérdést feltenni a sajtótájékoztatónak nevezett eseményen, bár Hszi Csin-pingnek szinte soha nem lehet, az amerikai elnökök pekingi látogatásain pedig soha nem lehetett sokat.

Washington fenntartja “egy Kína”-politikáját

Az amerikai kormány fenntartja a Tajvant nem külön országnak tekintő “egy Kína”-politikát – jelentette ki Trump Hszi Csin-pinggel tárgyalva a Hszinhua kínai állami hírügynökség jelentése szerint.

Trump tavalyi megválasztása után decemberben fogadta Caj Jing-ven tajvani elnök telefonos gratulációját, amivel megsértette az addig szokásos protokollt, és kiváltotta Peking haragját, mert utóbbi Kína szerves részének tekinti a szigetet, noha Peking és Tajpej viszonyában fenntartja az “egy ország, két rendszer” elvet.

Hszi ezzel kapcsolatban azt mondta Trumpnak csütörtökön a Hszinhua szerint: Tajvan kérdése a legfontosabb, egyúttal a legkényesebb ügy a kínai-amerikai kapcsolatokban.

Washington kiegyensúlyozott kereskedelmi kapcsolatokra törekszik Pekinggel

Közös erőfeszítéssel kiegyensúlyozottá és kölcsönösen előnyössé tesszük a kínai-amerikai kétoldalú kereskedelmet – jelentette ki pekingi látogatásán Donald Trump amerikai elnök csütörtökön Hszi Csin-ping kínai államfővel közös sajtóértekezletén.  A két ország közötti kétoldalú kereskedelmi forgalom kiegyensúlyozatlansága hátrányos az Egyesült Államok számára, de – mint mondta -, ezért nem Kínát, hanem saját hivatali elődjét, Barack Obamát hibáztatja.

A kínai elnök arra tett ígéretet, hogy Kína egyre nyitottabb és átláthatóbb lesz a külföldi cégek, köztük az amerikaiak előtt. Hszi üdvözölte, hogy amerikai cégek is részt vesznek az “egy övezet, egy út” elnevezésű, nagyívű kínai gazdasági tervben, amelynek középpontjában az infrastruktúra építése áll.

Bejelentették, hogy Trump látogatása alkalmával kínai és amerikai cégek mintegy 250 milliárd dollár értékű kereskedelmi megállapodást kötöttek. A legnagyobb értékű megállapodások:

  • A China Energy Investment kínai energetikai befektetési vállalat 83,7 milliárd dollár értékben ruház be a palagáz-kitermelésbe és a vegyipari gyártásba Nyugat-Virginia államban.
  • A legnagyobb kínai olajipari vállalat, a Sinopec, a Bank of China és a China Investment befektetési cég megállapodott az Alaska Gasoline Development fejlesztési céggel az alaszkai földgázkitermelés és a cseppfolyósított földgáz előállítása fejlesztésébe 43 milliárd dollár értékben, és ez 12 ezer amerikainak is munkát adhat az építkezés idején.
  • A Boeing amerikai repülőgépgyártó cégtől 260 gépet vásárol 37 milliárd dollár értékben a China Aviation Supplies kínai légiforgalmi eszközellátó vállalat. A Reuters hírügynökség megjegyezte: nem egyértelmű, hogy a megállapodás nincs-e átfedésben korábbiakkal, és mennyi az újonnan megrendelt darabszám.

Az amerikai üzleti közösségben többen attól tartanak, hogy a kereskedelmi megállapodások nagy összértékük révén elterelik a figyelmet arról, hogy a külföldi cégek csak nehezen tudnak bejutni és terjeszkedni a kínai piacon.

Kína kereskedelmi többlete az Egyesült Államokkal szemben az év első tíz hónapjában 223 milliárd dollárra rúgott a kínai vámhivatal szerint. Ezzel kapcsolatban Trump kormánya egyik ülésén azt mondta: az összeg olyan nagy, hogy még kimondani is szörnyű.

Forrás: MTI/Reuters/AFP/AP/Yonhap/Kyodo

Felkapott hírek

Friss hírek