Januártól csak a munkavállalót terheli a tb-járulék Romániában

Elfogadta a román kormány szerdai ülésén azokat a szakszervezetek által kifogásolt járulék- és adóintézkedéseket, amelyekkel jövő év elejétől a munkavállalókra hárítanak minden társadalombiztosítási járulékot.

Jelenleg a romániai munkavállalók bruttó fizetéséből 16,5 százalék társadalombiztosítási járulékot vonnak le, amely felett a munkáltatónak is be kell fizetnie a bruttó bér 22,75 százalékának megfelelő tb-járulékot.

A bukaresti kormány azonnal hatályba lépő sürgősségi rendelete szerint jövő évtől a munkavállaló bruttó fizetését terhelik meg 35 százalékos tb-járulékkal, a munkáltatónak ezenfelül csak a bruttó bér 2,25 százalékát kell befizetnie egy úgynevezett munkabiztosítási alapba.

A rendelet értelmében a jelenlegi 16-ról 10 százalékra csökken januártól a jövedelemadó Romániában. Ilyen körülmények között a munkáltatóknak mintegy 20 százalékkal meg kellene emelniük a bruttó béreket ahhoz, hogy az alkalmazottak nettó jövedelme ne csökkenjen. A versenyszférában ez a munkáltatók jószándékán múlik, mert semmilyen törvény nem kényszeríti őket arra, hogy a bruttó bérek növelésére fordítsák, és ne könyveljék el nyereségként a mostanig tb-járulékokra befizetett összeget.

Az állami szektorban azért nem csökkennek a nettó bérek, mert szintén január elsejétől lép hatályba a júniusban elfogadott új bértörvény, amely 25 százalékos bruttó béremelést irányoz elő a közalkalmazottaknak. A kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD), amely tavaly jelentős béremelések és adócsökkentések ígéretével nyert választásokat, így betarthatja a 25 százalékos közalkalmazotti béremelésekről szóló ígéretét, anélkül, hogy az néhány százaléknál nagyobb többletkiadást jelentene a költségvetésnek.

A bruttó bérek 25 százalékos emelése a tb-járulékok átcsoportosítása miatt alig néhány százalékos többletet eredményez a nettó béreknél. A nagy szakszervezeti tömörülések emiatt általános sztrájkot helyeztek kilátásba, a kormányülés idején pedig több százan tüntettek a tervezett intézkedések ellen.

Mihai Tudose miniszterelnök a kormányülés elején a járulék- és adóintézkedésekkel szembeni utcai tiltakozásokat a multinacionális cégek háttérmanőverének tulajdonította, lévén, hogy az adótörvény módosításával Románia megnehezíti a profitjuk külföldre menekítését is. A román kormányfő szerint országa az EU tavaly elfogadott, a belső piacokat sújtó adóelkerülési gyakorlatok elleni irányelvét ülteti át jogrendjébe. Ennek értelmében ezentúl kevesebb kamatot lehet költségként leírni (és ezáltal csökkenteni a nyereségadót) a cégcsoporton belüli kölcsönök esetében, megadóztatják a tőkekivonást, korlátozzák a bevételek adóparadicsomok felé irányítását.

Az adótörvény egy másik módosítása nyomán azoknak a Romániában bejegyzett kisvállalkozások, amelyek éves forgalma nem haladja meg az egymillió eurót, a 16 százalékos nyereségadó helyett jövő évtől a “mikrovállalatoknál” alkalmazott, a forgalom egy százalékával egyenlő adót kell fizetniük. Eddig a félmillió eurós éves forgalom alatti cégek minősültek mikrovállalatoknak Romániában. Az intézkedés csaknem félmillió vállalkozást érint.

A pénzügyminiszter azzal indokolta a járulék- és adóintézkedéseket, hogy ezáltal két százalékkal csökkennek a munkavállalók után fizetendő járulékterhek, kisebb lesz a bürokrácia, ami a feketemunka kifehérítését segítheti. A tárcavezető számításai szerint csökkennek a vállalkozások munkaerő-költségei, anélkül, hogy csökkennének a nettó bérek.

A jobbközép ellenzék azzal vádolta a szociálliberális kormányt, hogy választási hazugságait próbálja egy adópolitikai bűvészmutatvánnyal elkendőzni, ezért szerdán bejelentették: bizalmatlansági indítványt terjesztenek be a Tudose-kormány ellen.

Kapcsolódó anyagunk: Klaus Iohannis ellenzi a szociálliberális kormánytöbbség gazdaságpolitikáját

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Pristina, 2018. április 26.
Hashim Thaci koszovói elnök (j) és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke megbeszélést folytat Pristinában 2018. április 26-án. (MTI/EPA/Petrit Prenaj)

Koszovó elsődleges célja a teljes jogú EU-tagság elnyerése

Főként Koszovó európai integrációjáról, de a vízumliberalizációról és a Szerbiával fenntartott kapcsolat rendezéséről is tárgyalt csütörtökön Pristinában Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Hashim Thaci koszovói elnök, s utóbbi leszögezte: Pristina számára továbbra is a teljes jogú európai uniós tagság elnyerése a legfontosabb cél.

Read More »
Phenjan, 2018. április 10.
Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt első titkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (k) a párt központi bizottsága politikai bizottságának ülésén Phenjanban 2018. április 9-én. (MTI/EPA/KCNA)

Kim Dzsong Un egy nagy kérdőjel az USA számára

Az amerikai hírszerzési szakértők gőzerővel próbálják felvázolni Kim Dzsong Un személyiségét, hogy Donald Trump elnök tudja, tulajdonképpen kivel készül tárgyalóasztalhoz ülni. Az elemzők azonban óriási kihívással szembesülnek, ugyanis a titokzatos észak-koreai diktátorról nagyon kevesen tudnak bármi érdemlegeset.

Read More »