Brexit: fellélegezhetnek a külföldi EU-állampolgárok

A brit kormány szerint a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgároknak „bőségesen lesz idejük” a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése után arra, hogy állandó lakhatási engedélyt nyújtó letelepedett státuszért folyamodjanak, és a kérelmeket elbíráló tisztviselők nem köthetnek majd bele „technikai jellegű apróságokba”.

A Brexit-folyamatot brit részről irányító minisztérium kedden közzétett néhány részletet az eddig ismert terveken felül arról, hogy a brit kormány elképzelései szerint miként zajlik majd a külföldi EU-állampolgárok letelepedési folyamodványainak elbírálása.

A pontokba szedett, „technikai dokumentációnak” nevezett javaslatcsomag szerint – amelyet a minisztérium megküldött az Európai Bizottságnak is a kilépési feltételekről szóló tárgyalási folyamat részeként – a Nagy-Britanniába más EU-országokból érkezett és maradni kívánó külföldieknek a Brexit időpontja után is még két évük lesz a tartós letelepedésre szóló engedély kérelmezésére, emellett törvényben foglalt joguk lesz fellebbezni, ha folyamodványukat a brit hatóságok elutasítanák.

A szakminisztérium ígérete szerint a letelepedett státuszért folyamodóknak „minimális mennyiségű” dokumentációt kell majd benyújtaniuk jogosultságuk bizonyítására, és az elbírálást végző tisztviselőknek módjuk lesz kapcsolatba lépni a kérelmezőkkel az esetleges „kisebb problémák” megoldása végett, valamint a státusz kérelmezése nem kerül majd többe a brit útlevelek kiállításáért felszámolt illetéknél.

A brit útlevélért jelenleg 72,50 fontot (26 ezer forintot) kell fizetni. Gyermekek számára 46 fontba (valamivel több mint 16 ezer forintba) kerül az útlevél kiállítása.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök nemrégiben bejelentette, hogy ha a brit kormány térítéshez köti a külföldi EU-állampolgárok nagy-britanniai tartózkodási jogának garantálását a brit EU-tagság megszűnése után, a skót kormány ezt a költséget kifizeti a skót közszolgáltatási szektorban, például az állami egészségügyben dolgozó uniós munkavállalóknak.

A brit Brexit-ügyi minisztérium kedden ismertetett javaslatcsomagja leszögezi, hogy a tartós letelepedésre szóló kérelmeket csak a kilépési feltételekről szóló majdani megállapodásban foglalt kritériumok alapján lehet elbírálni, e feltételrendszeren kívüli egyéb okokra hivatkozva, vagy „technikai jellegű apróságok miatt” nem lehet elutasítani a folyamodványokat.

A külföldi EU-állampolgároknak nem kell majd általános betegségbiztosítást kötniük ahhoz, hogy Nagy-Britanniában maradhassanak, és ujjlenyomatot sem kell  szolgáltatniuk kérelmük elbírálásához.

Azt viszont be kell jelenteniük, ha korábban bármilyen bűncselekmény miatt jogerős bírósági ítélet született ellenük, és a hatóságok ellenőrizni fogják azt is, hogy a kérelmezők nem szerepelnek-e a brit nemzetbiztonsági adatbázisokban. A javaslatcsomag szerint ez ésszerű intézkedés annak érdekében, hogy Nagy-Britanniát meg lehessen védeni azoktól, akik súlyos bűncselekményeket követtek el.

A Brexit-minisztérium szerint az elbírálási rendszer „digitális, áramvonalas és felhasználóbarát” lesz.

A brit kormány június végén ismertetett tervezete szerint – amelyhez a keddi javaslatcsomag újabb részleteket fűz – azok a külföldi EU-állampolgárok, akik egy később meghatározandó határnapig legalább öt éve folyamatosan Nagy-Britanniában élnek, letelepedett státuszt kérhetnek, és ha ezt megkapják, ugyanolyan jogosultságok illetik majd meg őket az egészségügyi ellátásában, az oktatásban, a szociális juttatásokban és a nyugellátásban, mint a brit állampolgárokat.

A júniusban közzétett tervezet szerint a határnap nem lehet korábbi, mint 2017. március 29., amikor Theresa May miniszterelnök bejelentette a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását, hivatalosan elindítva a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető, alapesetben két évig tartó folyamatot, és nem lehet későbbi a Brexit várható időpontjánál, vagyis 2019. március 29-énél.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Friss hírek

Hogyan védd a lábaidat, ha sokat állsz? (x)

Vannak olyan szakmák, olyan munkakörök, amelyekben kifejezetten sokat kell állni. Akár egyhelyben, akár folyamatos mozgásban vagyunk, a lábunk nagy terhelésnek van kitéve. Hosszú távon ez okozhat lábdagadást, visszereket, súlyosabb esetben pedig trombózist is.

Read More »