Tényleg katonai akció lehet az észak-koreai konfliktus vége

A Pentagon értékelése szerint csak szárazföldi invázióval lehet biztosan megsemmisíteni az észak-koreai nukleáris programot – derült ki hétfőn a védelmi tárcának amerikai kongresszusi képviselőkhöz küldött leveléből.

Michael Dumont, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának igazgatóhelyettese a demokrata párti Ted Lieu és Ruben Gallego képviselőnek válaszolt. Azt kérdezték tőle, hogy egy Észak-Koreával kialakult konfliktus esetén mekkora veszteségekkel és milyen katonai hadműveletekkel kell számolni.

Több politikai vezető az észak-koreai rakéta- és nukleáris kísérletek miatt aggódott egy háború távlatai, valamint Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető között kibontakozott verbális pengeváltás miatt.

Dumont október 27-én írt, Lieu hivatalos internetes oldalára feltett levele szerint, “a szárazföldi invázió az egyetlen módja az észak-koreai nukleáris program minden elemének – teljes bizonyossággal történő – megtalálására és megsemmisítésére”. Dumont hangsúlyozta, hogy az észak-koreai nukleáris fegyvereket mélyen a föld alá rejtették el, és Phenjan biológiai és vegyi fegyverekkel mérhet válaszcsapást.

Az esetleges veszteségekről az igazgatóhelyettes azt írta, hogy mértékük nagyban függ az észak-koreai támadás természetétől, hevességétől, és időtartamától. Kiemelte, hogy a 25 milliós lakosságú dél-koreai főváros, Szöul csupán 56 kilométerre fekszik a két államot elválasztó demilitarizált övezettől.

“A legrosszabb esetre számítva bármilyen hagyományos vagy nukleáris fegyverrel vívott támadás veszteségének felmérése komoly kihívást jelent” – írta a védelmi tárca tisztviselője. Levelében külön szólt arról, hogy az amerikai katonai erő bevetésekor számolni kell Kína és Oroszország lehetséges ellenkezésére. Mint írta, az említett államoknak számtalan kulcsfontosságú területen érdekeik nem térnek el jelentősen. Moszkva és Peking dönthet úgy, hogy elkerüli a konfliktust az Egyesült Államokkal, vagy együttműködik Washingtonnal, legalábbis azokon a területeken, ahol érdekeik egybeesnek – vélekedett Michael Dumont.

Trump: Amerika összefog Japánnal

Az Egyesült Államok összefog Japánnal az észak-koreai fenyegetéssel szemben – közölte a tokiói látogatáson tartózkodó Donald Trump amerikai elnök hétfőn, Abe Sindzó japán miniszterelnökkel közös sajtóértekezletén.

Szöul, 2017. november 3. Donald Trump amerikai elnök közelgõ látogatása mellett tüntetnek a szöuli amerikai nagykövetség közelében 2017. november 3-án. Donald Trump ezen a napon kezdi meg elsõ hivatalos ázsiai körútját, a kilenc nap során felkeresi Japánt, Dél-Koreát, Kínát, Vietnamot és a Fülöp-szigeteket. (MTI/AP pool/Li Dzsin Man)

Szöul, 2017. november 3.
Donald Trump amerikai elnök közelgő látogatása mellett tüntetnek a szöuli amerikai nagykövetség közelében 2017. november 3-án. Donald Trump ezen a napon kezdi meg első hivatalos ázsiai körútját, a kilenc nap során felkeresi Japánt, Dél-Koreát, Kínát, Vietnamot és a Fülöp-szigeteket. (MTI/AP pool/Li Dzsin Man)

Trump ismét elmondta, hogy az észak-koreai atomprogram és a tömegpusztító fegyverek birtoklására való törekvés “az egész civilizált világot fenyegeti”, valamint a Phenjannal szembeni “stratégiai türelem ideje lejárt”.

Trump a Yonhap koreai hírügynökség szerint ezzel a korábban már többször mondott fél mondattal az előző amerikai elnöknek, Barack Obamának a hozzáállására utalt. Obama nem volt hajlandó tárgyalni Phenjannal, és addig akarta bővíteni a szankciókat ellene, amíg Észak-Korea jóakaratról nem tesz tanúbizonyságot.

“Egyesek azt mondják, hogy túl erős a retorikám, de nézzék meg, hogy milyen hatása volt a gyenge retorikának az elmúlt 25 évben” – mondta az amerikai elnök. Észak-Korea Trump verbális offenzívája dacára idén több és egyre nagyobb hatótávolságú ballisztikus rakétát is kipróbált és újabb kísérleti atomrobbantást is végrehajtott.

Abe Sindzó bejelentette a sajtóértekezleten, hogy az Észak-Korea elleni büntetőintézkedések szigorításaként Japán befagyasztja 35 észak-koreai szervezet, illetve személyiség javait. Tokió már eddig is büntette Phenjant nukleáris és rakétaprogramja miatt és azért, mert Phenjan évtizedekkel ezelőtt több embert elrabolt Japánból.

Trump megígérte Japánnak, hogy az Egyesült Államok az Észak-Koreára gyakorolt nyomás növelésével segít elérni az elrabolt japánok visszatérését hazájukba. A japán kormányfővel folytatott tárgyalások előtt az amerikai elnök és felesége, Melania Trump találkozott az Észak-Korea által elraboltak hozzátartozóival.

Abe – aki Észak-Koreával szemben szigorúbb, mint a korábbi japán kormányfők voltak – hozzátette a sajtóértekezleten: Tokió továbbra is támogatja Washingtonnak azt a politikáját Észak-Koreával szemben, hogy “minden megoldás lehetséges”. Hozzátette, hogy “ha szükséges”, Japán a jövőben lelövi az észak-koreai tesztrakétákat. Észak-koreai tesztrakéta már két esetben elrepült Japán területe fölött.

Egyoldalú szankciószigorítást jelentett be hétfőn reggel a dél-koreai kormány is: 18 olyan észak-koreai banktisztviselőt sújtanak, akiket azzal vádolnak, hogy külföldről pénzt utalnak Phenjanba tömegpusztító fegyverek fejlesztésének céljára.

Trump vasárnap érkezett Japánba, ázsiai körútjának első állomására. Tárgyalásainak középpontjában az észak-koreai fenyegetés áll, és feltehetőleg ez így lesz többi meglátogatandó országban, Dél-Koreában és Kínában is.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/Yonhap/Reuters/AFP

Felkapott hírek

Friss hírek

epa06307554 A handout photo made available by Dalai Nohra  shows Lebanese Prime Minister Saad Hariri speaks During a conference under slogan Together against piracy' in Beirut, Lebanon, 03 November 2017 (Issued 04 November 2017). Hariri announced on 04 Novermber 2017 that he resigns from the Prime Minister's office. According to media reports, Hariri said that the current political climate reminds him with the time before the assassination of his father, former Lebanese Prime Minister Rafic Hariri, and he also mentioned Iran's influence in his country, and the region. Hariri came into office for his second term on 18 December 2017.  EPA/DALATI NOHRA HANDOUT  HANDOUT EDITORIAL USE ONLY/NO SALES

Egyelőre tisztségében marad a libanoni kormányfő

A hazájába két és fél hetes távollét után visszatérő Szaad Haríri libanoni miniszterelnök a tévében közvetített nyilatkozatában elmondta, benyújtotta hivatalos lemondását Michel Aun köztársasági elnöknek, aki nyomatékosan javasolta, várjon vele, engedjen teret a lemondás okairól és politikai hátteréről folytatandó párbeszédnek. Hozzátette, hogy elfogadja az elnök javaslatát.

Read More »