A katalánok egyharmada kibővített autonómiában bízik

Előrehozott helyi parlamenti választásokban látja a kialakult konfliktus megoldását a katalánok 68,6 százaléka – derült ki az El Periodico katalán napilap szombaton közzétett felméréséből, amelyet a GESOP közvélemény-kutató cég készített.

Az október 16-19. között Katalóniában elvégzett felmérésben a válaszadók 27,4 százaléka felelt nemmel ugyanerre a kérdésre.

A megkérdezettek 55,6 százaléka szerint az alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére megtartott október 1-jei népszavazás nem ad legitim felhatalmazást a katalán kormánynak a függetlenség egyoldalú kinyilvánításához. Ezzel ellentétes véleményt 40,1 százalék  fogalmazott meg.

Arra a kérdésre, hogy miként végződik a Katalóniában zajló folyamat, 29,9 százalék mondta azt, hogy egy megállapodással a két kormány között az autonómia bővítéséről, 20,3 százalék szerint Katalónia független lesz, 18,0 százalék úgy véli, csökkenteni fogják a térség önállóságát, 11,3 százalék szerint pedig nem változik a katalán autonómia. A megkérdezettek 20,6 százaléka nem válaszolt a kérdésre.

A közvélemény-kutatók azt is vizsgálták, hogy a katalánok szerint kockázatos-e a helyi gazdaságra a függetlenségi folyamat folytatása. 49,3 százalék igennel válaszolt erre a kérdésre, 45,6 százalék viszont nemmel.

A teljes felmérés spanyol nyelven itt olvasható.

Megkezdte rendkívüli ülését a spanyol kormány

A spanyol kormány szombat délelőtt megkezdte rendkívüli ülését, amelyen végleges döntést készül hozni arról, hogy a katalán függetlenségi törekvésekkel kapcsolatban pontosan milyen intézkedéseket terjeszt be a parlament felső házának, az alkotmány 155-ös cikkére hivatkozva.

A hetek óta tartó spanyol belpolitikai válságot az október 1-jén tartott katalán függetlenségi népszavazás váltotta ki, amelyet a spanyol alkotmánybíróság törvényellenesnek talált és a madridi kormány is a leghatározottabban elítélt.

A spanyol kormány tervezett intézkedései között szerepel, hogy januárban Katalóniában előrehozott helyi parlamenti választásokat tartsanak, s erről a kormány már megállapodott az ellenzéki Spanyol Szocialista Munkáspárttal (PSOE) is. Az eldiario.es internetes lap erre vonatkozó értesülését Carmen Calvo szocialista politikus megerősítette pénteken, a spanyol közszolgálati televíziónak nyilatkozva. Carmen Calvo szerint az alkotmány 155-ös cikkének alkalmazása nem az autonómia felfüggesztését jelenti, hanem a megsértett törvényesség és alkotmányos rend helyreállítását Katalóniában.

A szenátus elnöksége még szombaton, a kormány ülését követően összeül, hogy meghatározza a javaslatcsomag tárgyalásának menetét. Sajtóinformációk szerint külön parlamenti bizottságot hoznak majd létre 27 szenátusi képviselővel, amely megvitatja a tervezett intézkedéseket. A bizottság által elfogadott javaslatcsomagról vitát és szavazást tartanak a felsőház ülésén, erre a legutóbbi nem hivatalos információk szerint október 27-én kerülhet sor.

Az intézkedések elfogadásához a képviselők abszolút többségének támogatása szükséges, ezzel a spanyol kormánypárt egymaga rendelkezik. A megszavazott intézkedéscsomag azt követően lép hatályba, hogy megjelenik a hivatalos állami közlönyben.

A spanyol uralkodó elfogadhatatlannak tartja a kiválást

Újfent elfogadhatatlannak nevezte a spanyol uralkodó a katalán függetlenségre irányuló törekvéseket. VI. Fülöp az Asztúria Hercegnője-díj péntek esti oviedói átadóján hangsúlyozta, Katalónia a 21. századi Spanyolország része és az is marad.

A király hozzátette, Spanyolország jogállami keretek között, demokratikus intézményrendszere segítségével fogja rendezni a konfliktust. VI. Fülöp szerint a jövőről szóló egyetlen olyan terv sem valósulhat meg, amely lerombolná a demokratikus együttélést, és a jövőről és a szabadságról szóló egyetlen elképzelés sem alapulhat a társadalom fájdalmas és szívet tépő megosztásán. “Egyetlen projekt sem vezethet egy nép elszigetelődéséhez és elszegényedéséhez” – fogalmazott.

Az Asztúria Hercegnője-díjat nyolc kategóriában ítélik oda, idén az egyetértés kategóriában az Európai Unió kapta a spanyol Nobel-díjként emlegetetett kitüntetést. A díjat Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke vette át a 28 országot tömörítő szervezet nevében.

Juncker és Tajani örömének adott hangot, hogy sok spanyol zászlót látott Oviedóban, Asztúria tartomány fővárosában. Köszönőbeszédében az Európai Parlament elnöke elutasította a “nacionalista egoizmusokat”. A közönség ünneplése közepette arra szólított fel, hogy ne szülessenek határok az európaiak között. A spanyol belpolitikai válságra utalva hangsúlyozta, a törvény tiszteletben tartása nem lehetőség, hanem kötelesség. Ugyanezt emelte ki Jean-Claude Juncker is.

Donald Tusk a sokat vitatott katalán referendumra utalva szintén azt emelte ki, hogy a törvényt mindenkinek tiszteletben kell tartania. Az Európai Tanács elnöke úgy vélekedett, a párbeszéd mindig jobb megoldás a konfliktusnál.

Forrás: MTI/EFE/AFP/dpa/Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek