Jön az autoriter kriptodevizák kora?

Most, hogy Kína és Oroszország is eljátszadozik az ötlettel, miszerint szuverén kriptodevizát vezet be, ideje feltenni a kérdést: miért vonzó az autoriter államok számára egy olyan technológia, amely a pénz decentralizációjával fenyeget?

Múlt hétvégén az Argumenti i Fakti kormánypárti újság Nikolaj Nikiforov orosz kommunikációs minisztert idézte, aki azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin elnök elrendelte a nemzeti kriptovaluta, a „kriptorubel” kibocsátását.

A többi kriptodevizához hasonlóan ez is a blockchain technológiára épül majd, viszont nem lehet bányászni, azaz zárt modell lenne, meghatározott mennyiségű, államilag szabályozott kibocsátással. Így akadályoznák meg, hogy a külföldi pénzmozgások vagy tőzsdei folyamatok befolyásolják az értékét. Az új állami kriptovaluta és a hagyományos rubel átváltható lesz, ám 13 százalékos adót kell fizetni abban az esetben, ha az eladó nem tudja igazolni, honnan jutott az állami virtuális pénzhez.

Nikidforov leírása a kriptorubelről erősen hasonlít néhány nem hivatalos kínai javaslathoz. Yao Qian, a kínai központi bank technológiai divíziójának igazgatóhelyettesének javaslata szintén egy, a jegybank által kibocsátott elektronikus pénznem. Az ötletet más kínai tisztviselők és államhoz közeli kutatók is megerősítették.

Azok számára, akik szerint a bitcoin fő innovációja a központi hatalom kirekesztése – egy olyan rendszer, amelyben a tranzakciókat a „bányászok” hitelesítik – meglepő lehet Kína és Oroszország érdeklődése. Ezek a kormányok azonban nem akarnak lemondani a blockchain irányításáról. Éppen ellenkezőleg: megpróbálják kitalálni, hogyan csökkenthetik a központi kibocsátó költségeit, hogy ellenőrizzék mindazt, ami a pénzügyi rendszerben zajlik.

A mai elektronikus pénzt magánbankok állítják elő: ez lényegében az egymás felé fennálló kötelezettségük. Egy, a közelmúltban a Nemzetközi Fizetések Bankja által kiadott dokumentum szerint „a készpénz az egyetlen olyan eszköz, amellyel az emberek visszatarthatják a jegybanki pénzt. Ha valaki digitalizálni akarja ezt a pénzt, akkor a központi bank felelősségét kereskedelmi banki kötelezettséggé kell átalakítania a készpénz letétbe helyezésével.”

A készpénz azonban mind a központi bankoknak, mind a kormányok számára hátrányos. Például a nyomtatás, a pénzverés, a terjesztés és a megsemmisítés mind-mind költséges dolgok. Aztán a bankjegyek és érmék módosítása évekig tarthat. A rablás pedig kockázatokat vet fel. Ugyanakkor a készpénz névtelenséget biztosít, ezért a bűnözők és adócsalók függenek tőle.

Mindezek a problémák és mások – mint például a hagyományos elektronikus fizetési rendszerben a bankok közötti pénzmozgás időbeli késése – megoldhatóak lennének azáltal, ha egy központi bank saját kriptovalutát adna ki. Így a tranzakciókat egy bitcoin-szerű elosztott könyvelésben regisztrálhatnák, mégpedig a jegybank által jóváhagyott ügynökök. Ha ez úgy hangzik, mint egy hagyományos banki rendszer egyik változata, akkor ez tévedés. Ugyanis potenciálisan nagy különbség lehet a hitelezők korlátozott szerepének köszönhetően.

Először Nagy-Britanniában vetődött fel, hogy bankközi elszámolásra alkalmas lehet egy központi kriptovaluta. „A pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása terén erősebb versenyre számíthatunk” – írták a Bank of England munkatársai, John Barrdear és Michael Kumhof tavaly egy elemzésükben. „Amíg a meglévő rendszerek a tagintézmények számára árképzési lehetőséget biztosítanak, ennek biztosítania kell, hogy a tranzakciós díjak pontosabban tükrözzék az ellenőrzés határköltségét.”

Ez esetben a monetáris rendszer működtetésének költségei csökkennek, a vállalatok és magánszemélyek közötti kifizetések felgyorsulnak, a tranzakciók pedig a kormányok által is nyomon követhetővé válnak: ez mindenekelőtt adóügyi célok miatt fontos. Ezt tükrözi Nikiforov ötlete is a 13 százalékos adóról abban az esetben, ha az eladó nem tudja igazolni, honnan jutott az állami virtuális valutához.

Az orosz és a kínai tervek egyelőre nem irányozzák elő a készpénz megszüntetését. Azonban ez lenne a logikus végcél, amely Oroszországban és Kínában elérhetőbb, mint szinte bárhol máshol. Mindkét országban az állam irányítja a bankrendszer legtöbb eszközét, és a bankok szerepe a gazdaságban könnyen lecsökkenthető lenne egy alternatív, jegybanki alapú rendszer felajánlásával. Továbbá mind Oroszországban, mind Kínában a kormány nem törődik olyan finomságokkal, mint a polgárok pénzügyi anonimitáshoz való joga, mondván a jó állampolgárnak nincs semmi rejtegetnivalója.

Ellenpéldák?

Svédországban, ahol úgy tűnik, maga a társadalom utasítja el önként a készpénzt, a jegybank e-korona projektjével válaszol a változó körülményekre: a Riksbank a készpénz stabilitását olyan formában kívánja biztosítani, amely lehetővé teheti a modern használatot.

Észtországban már 3 éve működik az e-residency, azaz a digitális állampolgárság: lehetővé tették, hogy bárki, tehát külföldi is – anélkül, hogy Észtországba tenné a lábát – vállalkozást indíthat, aminek hasznaiból az állam is profitál, de cserébe rettenetesen leegyszerűsíti a bürokráciát. Mivel ez a rendszer zárt és biztonságosnak tekinthető (22 ezer digitális állampolgára van Észtországnak jelenleg), így itt könnyen bevezethető lenne a digitális valuta. Az észtek egyébként nemrég szintén felvetették az elképzelést.

Az orosz és a kínai ötletek azonban elkülönülnek ezektől a projektektől: nyilvánvalóan a központi kontrollról szólnak. Az elosztott könyvelési technológia olyan eszközt biztosít, amely megfelel a céljuknak is: ugyanúgy, mint ahogy a nukleáris energiát egyaránt fel lehet használni egy a város energia-ellátásához vagy felrobbantásához.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: Bloomberg

Felkapott hírek

Friss hírek

Pristina, 2018. április 26.
Hashim Thaci koszovói elnök (j) és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke megbeszélést folytat Pristinában 2018. április 26-án. (MTI/EPA/Petrit Prenaj)

Koszovó elsődleges célja a teljes jogú EU-tagság elnyerése

Főként Koszovó európai integrációjáról, de a vízumliberalizációról és a Szerbiával fenntartott kapcsolat rendezéséről is tárgyalt csütörtökön Pristinában Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Hashim Thaci koszovói elnök, s utóbbi leszögezte: Pristina számára továbbra is a teljes jogú európai uniós tagság elnyerése a legfontosabb cél.

Read More »
Phenjan, 2018. április 10.
Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt első titkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (k) a párt központi bizottsága politikai bizottságának ülésén Phenjanban 2018. április 9-én. (MTI/EPA/KCNA)

Kim Dzsong Un egy nagy kérdőjel az USA számára

Az amerikai hírszerzési szakértők gőzerővel próbálják felvázolni Kim Dzsong Un személyiségét, hogy Donald Trump elnök tudja, tulajdonképpen kivel készül tárgyalóasztalhoz ülni. Az elemzők azonban óriási kihívással szembesülnek, ugyanis a titokzatos észak-koreai diktátorról nagyon kevesen tudnak bármi érdemlegeset.

Read More »