Miért fontos az osztrák választás?

Ausztria nem feltétlenül a leghangsúlyosabb szereplő a politikai színtéren, azonban központi európai hatalomként, amely hidat jelent Kelet- és Nyugat-Európa között, politikája jelentősen befolyásolhat másokat.

Mi történik?

Ausztriában vasárnap tarják az előrehozott választásokat, amelyen a szavazók várhatóan lehetővé teszik a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpártnak (FPÖ), hogy belépjen a koalíciós kormányba. Ez egy olyan minta, amely egyre növekvő tendenciát mutat Európában.

Miért fontos ez?

Ha ez megtörténik, Ausztria lesz a legújabb ország, ahol egy radikális jobboldali, erősen populistának tartott, nacionalista és bevándorlásellenes párt jól szerepel egy szavazáson.

Múlt hónapban a német parlamenti választáson harmadik helyen debütált a szintén bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD), megszerezve a szavazatok 12,6 százalékát. Ezzel az eredménnyel az AfD az első párt, amely a CDU/CSU-tól jobbra elhelyezkedve tartósan országos tényezővé vált a német belpolitikában.

Év elején pedig, a francia elnökválasztáson Marine Le Pen és a Nemzeti Front volt az előfutára a hasonló erők megjelenésének az európai politikában.

A tavaly decemberben rendezett osztrák elnökválasztáson a Zöldek pártja által támogatott független jelölt, Alexander Van der Bellen győzött az Osztrák Szabadságpárt által indított Norbert Hofer ellenében. A vasárnapi parlamenti választásokon azonban az FPÖ várhatóan jól szerepel majd.

Egy kis háttér

Európai kontextusban Ausztria azért érdekes, mert a kontinens 2015-ös migrációs válságát követően az egyik legerősebb állami visszalépést láthattuk a bevándorlás kérdésében. Ahogy más kelet-európai országok is, az alpesi nemzet fel akarta menteni magát az Európai Bizottság azon terve alól, hogy Európa-szerte 160 000 menedékkérőt helyezzenek át annak érdekében, hogy megkönnyítsék a nagy migrációs nyomás alatt álló országok helyzetét. Ausztria azzal védekezett, hogy már teljesítette a menekültek bevonására vonatkozó kötelezettségeit (2015-ben 90 000-et fogadott be).

A negatív közvélemény pedig befolyásolta Ausztriában a fő politikai pártokat, hogy keményebb bevándorlási politikát hirdessenek, ami úgy tűnik, be is jött a jobboldal számára: a legfrissebb közvélemény-kutatások arról tanúskodnak, hogy a legnépszerűbb párt az eddigi kisebbik koalíciós partner, a Sebastian Kurz külügyminiszter vezette Osztrák Néppárt, amely támogatottságának fokozatos erősödését mindenekelőtt a menekültügyben képviselt, a befogadások szigorú korlátozását hangsúlyozó politikájának köszönheti.

  • Kapcsolódó cikkünk:

Mi fog ezután történni?

A legtöbb elemző arra számít, hogy Sebastian Kurz, a 31 éves külügyminiszter és az Osztrák Néppárt vezetője nyeri a választást, és ő lesz a következő kancellár, az Osztrák Szabadságpárt pedig valószínűleg kisebbik koalíciós partnerként szolgál majd.

Ez a forgatókönyv azt jelentené, hogy vége szakad az Osztrák Szociáldemokrata Pártból (SPÖ) és az Osztrák Néppártból álló nagykoalíció kormányzásának,  és „Ausztriát egy új páros, új kancellár egy új politika jegyében irányítja majd”. Már csak azért is ez a legvalószínűbb felállás, mert a két párt álláspontja egy sor kérdésben – mindenekelőtt a menekültpolitikai szigorítások tekintetében – közel áll egymáshoz. Ezen kívül a vasárnapi előrehozott választásokat éppen a hivatalban lévő nagykoalíció súlyos válsága miatt írták ki.

Bécs, 2017. október 12. Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke a kancellárjelöltek televíziós vitaestjén egy bécsi stúdióban 2017. október 12-én, az osztrák parlamenti választások előtt három nappal. (MTI/EPA/Christian Bruna)

Bécs, 2017. október 12.
Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke a kancellárjelöltek televíziós vitaestjén egy bécsi stúdióban 2017. október 12-én, az osztrák parlamenti választások előtt három nappal. (MTI/EPA/Christian Bruna)

„Ez felvet bizonyos kérdéseket az osztrák EU-s attitűdre vonatkozóan. Látjuk, hogy az FPÖ jelentősen mérsékelte a hangnemét, azonban a mai napig számos euroszkeptikus párttal szimpatizál (például a francia Nemzeti Fronttal)” – fejtette ki véleményét a JP Morgan egyik közgazdásza.

Mit jelent ez Európa számára?

A nagy kérdés, hogy a nemzetállamok jogainak erősítését és elsősorban Ausztria semlegességét hangsúlyozó szabadságpárttal való esetleges koalíció milyen hatással lehet a külpolitikára. Ennek különös jelentősége van azzal kapcsolatban is, hogy 2018 második felében Ausztria tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét.

„Összességében azt feltételezzük, hogy Ausztria támogatni fogja az EU reformját, de Németországhoz hasonlóan óvatosan áll majd a kérdéshez. A bevándorlásellenes párt azonban valószínűleg tartani akarja magát a szigorúbb integrációhoz Ausztriában és az egész Unióban” – fogalmazott a közgazdász.

Kell-e aggódni?

Más közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy a választás nem kap elég figyelmet annak ellenére, hogy egy populista párt várhatóan belép egy európai kormányba.

„Az október 15-i parlamenti választások eddig nem voltak terítéken Európa asztalán. Ez azonban nincs így jól, mivel Ausztriában, az eurózóna egyik országában újra populista pártot köszönthetünk a kormánykoalícióban. Egy olyan év végén, amikor populista pártok veszélyeztették az egész euróövezet túlélését, az osztrák választások érdekes jelként szolgálhatnak az egész euróövezet számára: a populizmus nem halt ki, de következő állomása egy elfogadható populizmus” – mondta Carsten Brzeski, az ING vezető közgazdásza.

Forrás CNBC / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

sziria-rakka_640

Rakka hivatalosan is felszabadult

Az SDF a rakkai stadionban tartott sajtótájékoztatóján jelentette be a város visszavételét az Iszlám Államtól. A dzsihadista szervezet korábban fegyverraktárként és börtönként használta a stadiont, és ez volt az utolsó rakkai létesítmények egyike, ahonnan kiszorították a terrorszervezet fegyvereseit.

Read More »
brexit-5_640

Brexit: toporgás zajlik előrelépés helyett

Eddig nem sikerült megfelelő mértékű előrelépést elérni az Egyesült Királyság uniós kiválásának feltételeiről szóló egyeztetéseken ahhoz, hogy tovább lehessen lépni a jövőbeli kapcsolatok kérdéseit érintő második tárgyalási szakaszra - mondták ki pénteki brüsszeli találkozójukon a brit kilépés után bennmaradó tagállamok vezetői.

Read More »