Új kancellár és új kormánykoalíció jöhet Ausztriában

Hajrájához érkezett az osztrák választási kampány, négy nappal a vasárnapi szavazás előtt javában folynak a koalíciós találgatások. Elemzők szerint szinte bizonyos, hogy vége szakad az Osztrák Szociáldemokrata Pártból (SPÖ) és a konzervatív Osztrák Néppártból (ÖVP) álló nagykoalíció kormányzásának,  és Ausztriát egy új “páros”, új kancellár egy új politika jegyében irányítja majd.

A legfrissebb közvélemény-kutatások arról tanúskodnak, hogy a legnépszerűbb párt az eddigi kisebbik koalíciós partner, a Sebastian Kurz külügyminiszter vezette konzervatív néppárt, amely támogatottságának fokozatos erősödését mindenekelőtt a menekültügyben képviselt, a befogadások szigorú korlátozását hangsúlyozó politikájának köszönheti.

Elsősorban a néppárt nyomására fogadta el az azóta lemondott Werner Faymann kancellár által vezetett kormány a befogadható menekültek számának “plafonját”, Kurz szerint mindenekelőtt azért, hogy Ausztriát ne szembesüljön elviselhetetlen terhekkel. A párt támogatottsága elválaszthatatlan a 31 éves pártelnök-külügyminiszter népszerűségétől, Sebastian Kurz a legtöbb felmérés szerint Ausztria legkedveltebb politikusa, ha a kancellárt közvetlenül választanák, minden bizonnyal nagy fölénnyel nyerne.

A felmérések szerint a tényleges vetélkedés a második helyért folyik a nagy hagyományokkal rendelkező, a hivatalban lévő Christian Kern kancellár által vezetett szociáldemokraták és a radikális jobboldali, erősen populistának tartott ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) között. Az FPÖ elnöke, Heinz-Christian Strache az elmúlt években az osztrák politikusok közül a legkeményebb bevándorlásellenes hangot ütötte meg. A nagykoalíció válsága nyomán a népszerűségi listát sokáig a szabadságpárt vezette, Sebastian Kurz pártelnökké választása után azonban ugrásszerűen megnőtt a konzervatív néppárt támogatottsága.

Az Osztrák Szociáldemokrata Párt árnyéka régi önmagának. A párt az elmúlt években egy sor tartományi, illetve helyi választást és ezzel párhuzamosan több mint egymillió szavazót vesztett. A választópolgárok mindenekelőtt az SPÖ-t tették felelőssé a bevándorlás okozta gondokért, és a párt adós maradt szociális, illetve jóléti programjainak megvalósításával.

A szociáldemokratáknak rendkívüli módon ártott a kampány legnagyobb, a közelmúltban kirobbant botránya, amelynek nyomán az SPÖ-t a riválisok “piszkos kampány” folytatásával vádolták. Osztrák lapok ugyanis megtudták, hogy a szociáldemokrata párt korábbi stratégiai és politikai kampánytanácsadója, az Izraelben még augusztusban pénzmosás gyanújával letartóztatott Tal Silberstein áll azon Facebook-oldalak mögött, amelyeken a legfőbb rivális Sebastian Kurzot és pártját, a néppártot akarták a legkülönbözőbb, köztük rasszista és antiszemita rágalmakkal befeketíteni.

Ennek kapcsán a szociáldemokrata pártelnök-kancellárt, Christian Kernt is élesen bírálták, többek között azzal vádolták őt és pártját, hogy jelentős, mintegy félmillió eurós pénzügyi támogatást nyújtottak a Silberstein által irányított lejárató kampányhoz. Kern ezt cáfolta, szavai szerint nem volt tudomása minderről, azt azonban a szociáldemokraták elismerték: a párton belül voltak olyanok, akik tudtak a “piszkos kampányról”.

A közvélemény-kutatások most azt vetítik előre, hogy a szabadságpárt megelőzi a szociáldemokratákat, fölénye azonban hibahatáron belül van. Ezen kívül igen magas a bizonytalanok száma, így a második, illetve harmadik hely sorsa a leginkább nyitott.

Mindez jelentős mértékben befolyásolhatja, hogy a tízéves nagykoalíciós kormányzás után milyen kormánya lesz Ausztriának. Ilyen körülmények között a radikális jobboldali szabadságpárt, illetve vezetője, Heinz-Christian Strache “királycsináló” lehet, pártjának közreműködése nélkül csakis a nagykoalíció folytatásának lenne esélye, csak éppen fordított “felállásban”, azaz a konzervatívok vezetésével. Ennek azonban csekély a valószínűsége, különös tekintettel a pártok támogatottságára, illetve arra is, hogy a vasárnapi előrehozott választásokat éppen a hivatalban lévő nagykoalíció súlyos válsága miatt írták ki.

Elemzők ilyen körülmények a legnagyobb esélyt a néppárt és a szabadságpárt koalíciójának adják, utalva arra is, hogy a két párt álláspontja egy sor kérdésben – mindenekelőtt a menekültpolitikai szigorítások tekintetében – közel áll egymáshoz. De nem zárható ki a szociáldemokraták és a szabadságpárt esetleges szövetsége sem, a két párt között azonban már szélesebb a szakadék.

Európa, illetve az Európai Unió számára egyáltalán nem közömbös, hogy milyen kormánya lesz Ausztriának. A kancellári tisztség betöltésére a legnagyobb esélye a jelenlegi külügyminiszternek, Sebastian Kurznak van, az ő európai elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen. Kérdéses azonban, hogy a nemzetállamok jogainak erősítését és elsősorban Ausztria semlegességét hangsúlyozó szabadságpárttal való esetleges koalíció a külpolitikára milyen hatással lehet. Ennek különös jelentősége van azzal kapcsolatban is, hogy 2018 második felében Ausztria tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek