Az olajpiaci Trónok harcában Putyin játssza a cselszövő szerepét

Helima Croft, az RBC Capital Markets vezető elemzője egy interjúban Vlagyimir Putyint a népszerű HBO-s sorozat cselszövőjéhez hasonlította, mondván az orosz elnök hitvallása megegyezik Petyr Baelish-ével, miszerint „a fejetlenség létra”.

A már-már szállóigévé vált mondat (angolul: „Chaos is a ladder”) a sorozatban csak Kisujjként emlegetett figura filozófiája, amelyre azt a stratégiáját építi, hogy saját befolyását egyre jobban megszilárdítsa a fantáziabirodalomban. Croft szerint Putyin hasonló módon mozdítja elő saját érdekeit az olajpiacon azáltal, hogy Oroszországot „beleveti” a geopolitikai feszültséggel küzdő, olajtermelő országok sűrűjébe.

„Nagyon úgy tűnik, hogy Oroszország kihasználja ezt a káoszt, miután mostanra több ilyen államnak lett kebelbarátja” – fogalmazott az elemző, aki szerint Oroszország fontos szerepet játszik a Venezuelában, Iránban és Irakban bekövetkezett válságokban.

Oroszország, mint Venezuela létfenntartója

Az elkeseredett venezuelai elnök, Nicolas Maduro ismét Oroszországhoz fordult annak érdekében, hogy ki tudja fizetni a venezuelai állami olajvállalat, a Petroleos de Venezuela SA (PDVSA) októberre és novemberre vonatkozó adósságállományát. Venezuela az ország történek legsúlyosabb politikai, gazdasági és társadalmi válságát éli át. A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló ország gazdasága a sorozatosan hibás gazdasági döntések és az olajár esése miatt összeomlott, ezért szorul segítségre.

Maduro a nap folyamán felszólalt az Orosz Energetikai Hét elnevezésű moszkvai nemzetközi fórumon, reményét fejezte ki, hogy Moszkva átstrukturálja a fizetésképtelenség felé sodródó Venezuela 1 milliárd dolláros adósságállományát. Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter nyilatkozatban erősítette meg az orosz vezetés erre irányuló szándékát. Tovább

Kapcsolódó anyagunk: Putyin érdekkörébe kerülhet Venezuela

Oroszország és saját energiatitánja, a Rosznyefty eddig már több mint 10 milliárd dollárnyi hitelt, kőolaj-előleget és egyéb pénzügyi támogatást nyújtott Venezuela számára. A Rosznyefty már most öt venezuelai olajmezőben rendelkezik részesedéssel, és kilenc továbbiba tervez beszállni. Emellett átvette a PDVSA amerikai érdekeltségének, a Citgo-nak majdnem a felét egy 1,5 milliárd dolláros hitelfedezet gyanánt. A lépés nagyon feldühítette az amerikai törvényhozókat.

Az RBC arra figyelmeztet, hogy az esetleges amerikai szankciók megnövekedett veszélye – amelyek nem mellesleg a PDVSA-t is érinthetik – lehet a kiváltó oka annak, hogy Venezuela egyre közelebb sodródik, illetve egyre jobban függ Oroszországtól.

Az utolsó ember Irán mellett?

Donald Trump amerikai elnök azon fenyegetései, hogy az Egyesült Államok esetleg visszamondja az Iránnal kötött történelmi atomalkut, szintén kedvező helyzetbe hozhatják Oroszországot az RBC szerint. Trump szerint Irán már régóta nem tesz eleget a megállapodásban vállalt kötelezettségeknek.

Ezzel a lépéssel azonban csak azt veszélyezteti, hogy szakadékot hoz létre az Egyesült Államok, illetve az egyezményt aláíró másik öt világhatalom – köztük Németország, az Egyesült Királyság és Franciaország – között. Éket verni a NATO szövetségesei közé önmagában öröm lenne Oroszország számára, a Rosznyefty azonban ráadásul egyike azon vállalatoknak, amelyek az iráni olaj- és gázmezők fejlesztésére törekszenek.

Bár Európa valószínűleg nem támogatja az esetleges megújított amerikai szankciókat, az elemzők széles körben arra számítanak, hogy a büntetések legalább néhány európai és ázsiai energiaszolgáltató céget eltántorítanak attól, hogy üzleti tevékenységet folytassanak Iránnal. Ez pedig megnyithatja az utat a Rosznyefty előtt, hogy egyre több projektbe szállhasson be.

Annak jeleként, hogy a Trump-kabinet továbbra is ellenáll az elnök akaratának, James Mattis amerikai védelmi miniszter kedden elmondta: szerinte az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdeke az Iránnal kötött nukleáris megállapodás fenntartása. Tovább

Lehetséges játékos Kurdisztánban is

Oroszország Kurdisztánban is kiterjesztette befolyását. Az észak-iraki félautonóm régió felháborította a bagdadi központi kormányt, valamint a szomszédos Iránt és Törökországot a múlt héten tartott függetlenségi szavazással, amelyen a kurdok elsöprő többséggel az elszakadás mellett voksoltak. A népszavazás óta a feszültség fokozatosan nőtt: Bagdad sorozatos szankciókkal próbálja ellehetetleníteni a függetlenségi törekvéseket Kurdisztánban, amely viszont kedden választásokat írt ki november 1-jére.

Törökország, amely félelmet ébreszt a saját kurd lakossága körében, azzal fenyegetőzött, hogy elzárja az Észak-Irakból a ceyhani kikötőig naponta több százezer hordó olajat szállító vezetéket. Az RBC szerint Oroszország növekvő szerepe a kurdisztáni energiaiparban azonban megállíthatja Recep Tayyip Erdogan török elnököt.

„A Rosznyefty a kurd nyersolaj legnagyobb vevőjévé vált, öt előzetes üzletkötési szerződést írt alá öt olajblokkra, és beleegyezett abba, hogy finanszírozza az ITP csővezeték bővítését. Ezért ha Erdogan valóban beváltja fenyegetését, hogy ’elzárja a csapot’, nemcsak Maszúd Barzáni kurd elnökkel, hanem Vlagyimir Putyinnal is szembetalálhatja magát” – jegyzi meg az RBC.

  • Friss cikkünk:

Forrás: CNBC / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás