Újra reaktort üzemeltethet a fukusimai atombalesetben érintett cég

A japán atomfelügyelet szerdán úgy döntött: megadja az előzetes működési engedélyt a Tokió Elektromos Művek (TEPCO) által üzemeltetett Kasivazaki-Kariva atomlétesítmény hatos és hetes reaktorának.

A japán atomfelügyelet öt biztosa egyhangúlag szavazott bizalmat a TEPCO-nak. Ez volt az első alkalom, hogy a vállalat zöld jelzést kapott a hatóságoktól a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után biztonsági okokból leállíttatott reaktorok újraindítására.

A két, egyenként 1356 megawattos reaktort már a fukusimai katasztrófát követően hozott új, szigorított biztonsági előírásoknak megfeleltetve állíthatnák újra munkába a világ legnagyobb atomlétesítményének számító Kasivazaki-Karivában. A TEPCO-nak nagy szüksége van arra, hogy újrakezdjék a termelést, mert a fukusimai helyreállítások és a katasztrófával kapcsolatos kártérítések hatalmas összegeket emésztenek fel. Azonban hiába kapta meg a vállalat az előzetes engedélyt, a reaktorok tényleges újraindítása akár évekbe telhet.

Jonemaja Rjuicsi, a Kasivazaki-Kariva atomlétesítménynek otthont adó Niigata prefektúra vezetője leszögezte: addig nem tárgyal a TEPCO-val, amíg az el nem végzi a fukusimai katasztrófa teljes felülvizsgálatát és összegzését, ami 2020-ig is eltarthat.

Közvélemény-kutatások szerint a japánok többsége szintén ellenzi a reaktorok újraindítását, és sokan inkább teljesen lemondanának az atomenergiáról. Szerdán egy csoport aktivista tüntetett az atomfelügyelet ülésének helyszínén.

A hatóságok döntése azonban kapóra jöhet Abe Sindzó japán kormányfőnek, aki azt szeretné, ha a nukleáris energia 2030-ra az energiaellátás 20 százalékát tenné ki.

2011. március 11-én Japán történetének legnagyobb földrengése és szökőárja sújtotta Fukusima tartományt. A hatalmas hullámok elárasztották a tengerszint felett tíz méterrel lévő Fukusima 1. erőmű áramtermelő egységeit, ennek következtében leállt a hűtőrendszer, és a hat reaktor közül háromnak megolvadt a magja, átégette a reaktortartály burkolatát. Ez az 1986-os csernobili atombalesethez mérhető katasztrófához vezetett. Nagy mennyiségű sugárzó anyag került a környezetbe, az erőmű környékéről 150 ezer embert telepítettek ki. A természeti csapásban közel 16 ezer ember halt meg, további közel 2500 embert pedig eltűntnek nyilvánítottak.

Forrás: MTI/AP/dpa/APA/AFP/Kyodo/Reuters

Felkapott hírek

Friss hírek