Kína csak látszólag adta be a derekát az észak-koreai szankciók kapcsán?

Washington nemrég dicsérte a világ második legnagyobb gazdaságát, hogy előrelépést tett az Észak-Koreával szemben kiszabott szankciók érvényesítésében. Kína jelenlegi intézkedései azonban lehet, hogy csak ideiglenes lépések annak érdekében, hogy a saját malmára hajtsa a vizet.

Phenjan első, 2006-os nukleáris tesztje óta Kína elviekben elfogadta az ENSZ által kiszabott, egyre szigorúbb szankciókat Észak-Korea ellen. A végrehajtásra vonatkozó kétségek azonban továbbra is fennmaradtak, lévén továbbra is szoros kínai-észak-koreai gazdasági kapcsolatokat fedezhetünk fel.

Bár Kína már felfüggesztette az Észak-Koreából származó jelentős vas-, ólom- és tengeriélelmiszer-importját, miután februárban már leállította a szénimportot is, az elmúlt hat hónap folyamán az elszigetelt ország valahogy mégis 270 millió dollár értékben exportált szenet, vasat és egyéb árucikkeket többek között Kínába, Indiába, Malajziába és Srí Lankára. A két ország közötti kereskedelem állítólag 10,5 százalékkal 2,55 milliárd dollárra emelkedett 2017 első felében. Hszi Csin-ping elnök a növekedést a szankciókból kizárt szektoroknak tulajdonította.

Kapcsolódó anyagunk: Észak-Korea titkos fegyvere: a gazdasági növekedés

Az ázsiai szuperhatalom legutóbbi büntetőintézkedései azonban jelentősnek tűntek: a szankciók ugyanis megtiltják az észak-koreai textilexportot és felső határt szabnak a nyersolajimportnak. A most meghozott korlátozások azért érinthetik érzékenyen az országot, mert harmadik legfontosabb exportcikke – a feketeszén és az ásványi anyagok után – tavaly a textiláru volt. A textil 80 százalékát a kínai piacon értékesítették.

Nem világos azonban, hogy Hszi milyen hosszú ideig fogja tartani kormányának ezt a szigorú politikáját.

Benjamin Katzeff Silberstein, a North Korean Economy Watch társszerkesztője és a philadelphiai Foreign Policy Research Institute munkatársa szerint Kína csak ideiglenesen alkalmazza a szankciókat addig, míg a globális figyelem Észak-Koreára összpontosul, és visszatér majd a normális kereskedelemhez az országgal, amint elült a feszültség.

Hozzátette, hogy a kontinentális Kína hosszú távon alapvetően Phenjan fennmaradását kívánja biztosítani, utalva az esetleges menekültválságra, ha a rezsim összeomlik. Pekinget ezen kívül aggasztja a Koreai-félsziget egyesítése, ami valószínűleg nagyobb mértékű amerikai befolyást eredményezne a régióban.

Csak Trump megpuhítása a cél?

Jeffrey Kingston, a tokiói Temple University ázsiai tanulmányokkal foglalkozó tanszékének igazgatója szerint a jelenlegi büntetőintézkedések csak egy „showműsor”, hogy lecsillapítsák Donald Trump amerikai elnököt. „Hszi nagyon szeretné szorosabbra fűzni az Egyesült Államokkal való kapcsolatot, ezért látszólag hatalmas engedményeket tesz az amerikai kormánynak, azonban ezzel csak a jövő hónapban esedékes Trump-látogatás sikerességét akarja szavatolni” – fejtette ki véleményét.

A Fehér Ház már régóta kritizálta Kínát, mert nem tett eleget az ENSZ által kiszabott szankciók végrehajtásának, ez azonban nemrég megváltozott. Miután a kínai hitelezőknek megtiltották az észak-koreai ügyfelekkel való kapcsolatot, Wilbur Ross kereskedelmi miniszter a CNBC-nek elmondta, hogy a hír „óriási lépés”, valamint „nagyon fontos nyomásnak” nevezte.

„Le a kalappal Kína előtt, hogy megszünteti az észak-koreai banki kapcsolatokat. Ezt a lépést az emberek két hónapja még elképzelhetetlennek tartották” – mondta Trump a múlt héten. A kínai bankok ugyanis régóta kulcsfontosságú csatornát jelentenek a pénzáramlás szempontjából.

Kingston szerint azonban ha az aktuális szankcióknak nincsen tartós hatása a folyamatban lévő amerikai-kínai politikai patthelyzetre, akkor Peking egy újabb pálfordulással visszatáncolhat a büntetőintézkedések betartásától.

A stabilitás keresése

A Kínai Kommunista Párt közelgő kongresszusa, amely a jövőbeni vezetést meghatározó fontos politikai találkozó, szintén a pekingi szankciók betartásának egyik tényezője.

„Kína a belföldi és a nemzetközi ügyek folyamatos stabilitását fogja keresni a kongresszus idején és utána is” – mondta Chin-Hao Huang, a szingapúri Yale-NUS College globális ügyekért felelős főosztályvezetője és adjunktusa.

„A szankciók szigorítása a Koreai-félsziget feszültségének csökkentésére irányul. A pártkongresszus ülésének bárminemű megzavarása kellemetlen fejlemény lenne, beleértve Észak-Korea egyoldalú provokációit is” – fogalmazott.

  • További cikkeink a témában:

Forrás: CNBC / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek