Megszavazták a függetlenséget a katalánok

Az előzetes eredmények szerint a voksoló katalánok mintegy 90 százaléka szavazott a függetlenségre a spanyol kormány által illegálisnak mondott vasárnapi referendumon – jelentette be Jordi Turull katalán kormányszóvivő hétfőn Barcelonában.

Katalónia 5,34 millió voksolásra jogosult polgárából mintegy 2,26 millióan járultak az urnákhoz, ami 42,3 százalékos részvételt jelent. Közülük mintegy 2,02 millióan voksoltak az autonóm régió függetlenségére, hozzávetőleg 8 százalék nem támogatta a függetlenséget, a többiek érvénytelen vagy üres szavazólapot dobtak az urnába – ismertette. Hozzátette: 15 ezer szavazat számlálása még folyamatban van, a spanyol rendőrség által lefoglalt szavazólapok tartalmát pedig nem ismerhetik. A La Vanguardia című lap internetes kiadása szerint a katalán szavazók 6,8 százaléka nem támogatta a régió kiválását Spanyolországból.

A vasárnapi népszavazáson történt rendőri brutalitás elleni tüntetés jegyében két szakszervezet és több csoportosulás keddre általános sztrájkra szólított fel.

Dolors Lobet, a legnagyobb spanyol dolgozói szakszervezet (CCOO) regionális szóvivője úgy fogalmazott, hogy “ütőképes válaszra” van szükség az elnyomással szemben. A CCOO emellett hétfő délre tüntetéseket jelentett be a katalóniai polgármesteri hivatalok előtt. Spanyolország másik legbefolyásosabb szakszervezeti szövetsége, az UGT viszont hétfőn készül döntést hozni a munkabeszüntetésről. Jordi Cuixart, az Ómnium Cultura nevű szeparatista mozgalom vezetője szintén általános sztrájkot sürgetett.

Az erőszakba torkolló vasárnapi referendumon a katalán kormány adatai szerint 844 ember sérült meg a spanyol hatóságokkal a voksolás lehetőségéért folytatott küzdelemben, a legtöbben Barcelonában. A spanyol belügyminisztérium ugyanakkor közölte, hogy az összetűzésekben a biztonsági erők 33 tagja is megsérült. Tovább

A külföldi politikusok elítélték a rendőri erőszakot és párbeszédre hívtak fel

Több vezető külföldi politikus elítélte a rendőri erőszakot és párbeszédre szólította fel Spanyolországot és Katalóniát vasárnap az erőszakba torkollott függetlenségi népszavazás láttán:

  • Nagy-Britanniát aggasztja a betiltott katalóniai népszavazás során tapasztalt erőszak, bár a referendumot alkotmányellenesnek tartja – jelentette ki Boris Johnson brit külügyminiszter. Liam Fox brit kereskedelmi miniszter elítélte a katalóniai erőszakot, de azt mondta, hogy a függetlenségi népszavazás a spanyol kormány ügye.
  • Nicola Sturgeon, Skócia függetlenségpárti miniszterelnöke Twitter-oldalán vasárnap azt írta, hogy egyre jobban aggasztják azok a képek, amelyek azt mutatják, ahogyan a spanyol rendőrség lerombolja a szavazóhelyiségeket, és ingerli a szavazókat. “Függetlenül attól, hogyan ítéljük meg a függetlenséget, mindannyiunknak el kell ítélnünk, amit ezeken a képeken látunk” – írta, és felhívta a spanyol kormányt, hogy változtassa meg politikáját, mielőtt valaki komolyan megsérülne. “Hagyják békésen szavazni az embereket” – írta.
  • Jeremy Corbin brit munkáspárti vezető sokkolónak nevezte a katalóniai polgárok ellen alkalmazott rendőri erőszakot. “A spanyol kormánynak azonnal véget kell vetnie ennek” – mondta.
  • Charles Michel belga miniszterelnök szerint “az erőszak soha nem lehet válasz”. “Elítéljük az erőszak minden formáját, és megerősítjük felhívásunkat a politikai párbeszédre” – fogalmazott.
  • Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke ugyancsak aggasztónak nevezte a spanyolországi eszkalációt. “Madridnak és Barcelonának haladéktalanul csökkentenie kell a feszültséget, és keresni kell a párbeszédet” – jelentette ki.
  • Linas Linkevicius litván külügyminiszter Twitter-bejegyzésében azt hangsúlyozta, hogy “túl erős az érzelmi töltet, a bizalomhiány sebei mélyek, Spanyolország kötelessége párbeszédet folytatni saját népével. Az erőszak nem fog segíteni”.
  • Borut Pahor szlovén elnök a szlovén televízióban nyilatkozva azt mondta, úgy gondolja, “ma nagyon sok szlovén szív a katalán népért dobog”. Mint mondta, államfőként nem akarja azt a látszatot kelteni, hogy más államok belügyeibe avatkozik, de hozzátette: “Mi az önrendelkezési jog alapján vívtuk ki Szlovénia függetlenségét, azt hiszem, helyénvaló, hogy másoknak is ilyen álmaik vannak”. Kifejezte kívánságát, hogy Katalónia ügyében békés és demokratikus úton olyan megoldás szülessen, amilyet az emberek szeretnének.
  • Gianni Pittella, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportjának vezetője leszögezte, hogy a katalán hatóságok által szervezett népszavazás törvényellenes és ezért érvénytelen. Mindazonáltal “ez egy szomorú nap Spanyolország és Európa számára”. Az olasz politikus hangsúlyozta, hogy a megoldás csakis politikai úton képzelhető el, és nem rendőri erő alkalmazásával. Pittella bírálta Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt, aki szerint “hónapokon keresztül tétlen maradt”, a konzervatív spanyol kormány nem kezdett párbeszédet és nem hallotta meg a katalán polgárok hangját. A katalán kormány viszont nem vette figyelembe a bírósági döntéseket, és törvényellenes útra terelte a lakosságot – mutatott rá Pittella, aki felszólította a spanyol és a katalán kormányt, valamint a polgárokat, hogy már hétfőn kezdjék el egy társadalmi paktum kidolgozását.
  • Ska Keller és Philippe Lamberts, az Európai Parlament zöld frakciójának társelnökei jelezték, hogy erős aggodalommal figyelték a katalóniai eseményeket. “Rajoy hatalmas hibát követett el a szavazni készülő, békés emberek elleni masszív rendőri erőszakkal, amely csak rontotta a helyzetet” – mutatott rá a két politikus, aki felszólította a spanyol és a katalán felet, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, mert egy politikai problémát politikai eszközökkel kell megoldani. Az Európai Bizottságot arra szólították fel, hogy ne hunyjon szemet a Katalóniában történtek felett, hanem mozdítsa elő a párbeszédet és ajánlja fel a közvetítést.

Rajoy: nem volt önrendelkezési népszavazás

Ma nem volt önrendelkezési népszavazás Katalóniában, az állampolgárok pedig megállapíthatták, hogy a jogállam “erős és hatályos” – jelentette ki Mariano Rajoy spanyol kormányfő vasárnap esti sajtótájékoztatóján Madridban.

“Megbukott egy folyamat, amely csak arra szolgált, hogy elhintse a megosztottságot, szembeállítsa az állampolgárokat, és nem kívánt helyzeteket provokáljon. Csak arra szolgált, hogy súlyos kárt okozzon az együttélésnek, amelyet minél előbb el kell kezdenünk helyrehozni” – fogalmazott a politikus.

Mint mondta, kizárólag a törvény szerint jártak el, és a jogállam megmutatta: megvannak az eszközei, hogy megvédje magát egy ilyen komoly támadástól. Kifejtette: a történtekért ez egyetlen felelősök Katalóniában azok, “akik előmozdították a törvényesség és együttélés megtörését”.

Megállapítása szerint Katalóniában a többség nem vett részt a “szecesszionisták forgatókönyvében”, és megköszönte civilizáltságukat, amiért ellen tudtak állni “a legrosszabb populizmus” hívásainak, és köszönetet mondott az Európai Uniónak és a nemzetközi közösségnek a támogatásért. Bejelentette: kezdeményezi, hogy a spanyol parlament pártjaival közösen értékeljék a helyzetet.

A spanyol sajtó kiábrándultságról ír

Kiábrándultságról és a demokráciát ért hatalmas pusztításról ír a spanyol sajtó hétfőn, értékelve az előző napi katalán függetlenségi népszavazást, amely a rendőrök és a szavazók közötti összecsapásba torkollott. A újságok címlapjaikon kivétel nélkül a szembenállásról, erőszakos eseményekről készült képekkel jelentek meg.

“Kiábrándultság. Nem hisszük, hogy lenne megfelelőbb szó a katalán társadalom nagyobb része lelkiállapotának leírására ezekben a percekben” – fogalmazott szerkesztőségi véleménycikkében a La Vanguardia című katalán országos napilap, amely szerint “nehezen kitörölhető” nyomot fognak hagyni a feszültséggel teli – a világot bejáró – jelenetek.

Az újság úgy vélte: a katalán vezetőknek soha nem kellett volna erőltetni az egyoldalú utat, a spanyol kormánynak viszont erőltetni kellett volna a párbeszédet, amely lehetővé tette volna az új konszenzust Katalóniával. “Tegnap nem volt méltó referendum Katalóniában, és ezt el kellett volna ismerniük a függetlenségi pártoknak” – írta, hangsúlyozva, hogy erős szakadást lát a katalán társadalomban, amely nagyon mély, a helyzet pedig nagyon súlyos.

A La Vanguardia megállapította: senki sem lehet büszke, nem döngetheti a mellét, és nem beszélhet elégedetten, és senki nem lehet győztes. Majd azzal folytatta, hogy ugyanakkor nem lehet az önsajnálat csapdájában maradni, és azonnal el kell indulni a tárgyalás útján.

Az El País című baloldali napilap szerkesztőségi véleménycikkében azt írta: vasárnap hatalmas pusztítást okoztak a demokráciában, amit évekbe telik majd helyreállítani. Főbűnösöknek nevezte a katalán elnököt és a katalán parlament elnökét, akik elindították a folyamatot, “ami a katalánokat szembeállítja egymással, és Katalóniát Spanyolország többi részével”.

A lap megállapítása szerint ugyanakkor semmi sem igazolhatja Mariano Rajoy “passzivitását és hozzá nem értését”. A spanyol kormányfőnek most már meg kell tennie, amit sosem akart: hozzá kell járulnia az alkotmány felülvizsgálatához, és el kell fogadnia a szövetségi alapelveket, mint az autonómiarendszer alapját. Tisztáznia kell: igazán akarja-e és készen áll-e cselekedni azért, hogy az országnak és 17 autonóm közösségének legyen “jövőprojektje”, demokráciában és békés együttélésben.

Az El País “különösen súlyosnak” tartja a katalán rendőrség magatartását, amely ha a számára kiadott parancs szerint előzetesen megakadályozza a szavazóhelyiségek kinyitását, és összegyűjti a szavazóurnákat, akkor ezt nem a spanyol hatóságoknak kellett volna elvégezniük, és “el lehetett volna kerülni számos sajnálatos jelenetet, ami körbejárta világot”. Az újság megjegyzi emellett, hogy ezzel nem akarja felmenteni a többi biztonsági erőt a történtek miatt.

  • További cikkeink a témában:

Forrás: MTI/Reuters/TASZSZ/AP/dpa/AFP

Felkapott hírek

Friss hírek