Népszavazásra készül vasárnap Katalónia

Népszavazásra készül vasárnap Katalónia, annak ellenére, hogy megrendezését a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette, és a spanyol kormány illegálisnak tartja.

Katalónia 7,5 millió lakosa közül 5,4 millióan jogosultak választásra, akik azonban most nem kaptak választási értesítőt arról, hogy hol kell megjelenniük október 1-jén, mivel a posta nem kézbesíti a népszavazási dokumentumokat. Carles Puigdemont katalán elnök Twitter-oldalán tett közzé egy mobiltelefonos applikációt, ahol a választók kikereshetik, melyik szavazókörhöz tartoznak.

A Katalán Nemzetgyűlés (ANC) nevű civil politikai szervezet az utcán közreműködik a mozgósításban, információs pontokat állítottak fel, ahol az érdeklőknek azt is megmondják, hogy melyik szavazóhelyiségben kell szavazniuk. Egyúttal arra kérnek mindenkit: vasárnap korán reggel, legalább két órával a kilenc órai nyitás előtt jelenjenek meg a helyszínen, zömében iskolák előtt, hogy “óriási sorok” alakuljanak ki.

Barcelona utcáin a Spanyolországtól való elszakadás támogatói eufórikus hangulatban kampányolnak, a katalán függetlenséget szimbolizáló – kék alapon fehér csillagos, csíkos – zászlókat lengetve, köztük az egyetemi diákok, akik kétnapos sztrájkot hirdettek a referendum miatt.

A katalán rendőrök azt az utasítást kapták az ügyészségtől, hogy még szombat előtt ürítsék ki és pecsételjék le a kijelölt szavazóhelyiségeket, a közintézményeket pedig zárják be.

A spanyol kormány és igazságügy számos intézkedéssel próbálja elejét venni az október 1-jére kitűzött referendumnak, amelyet a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztett. A spanyol csendőrség a katalán függetlenségi népszavazás megakadályozására irányuló akciókban az elmúlt napokban 14 magas beosztású katalán tisztviselőt vett őrizetbe ideiglenesen, majd engedett később szabadon, emellett tízmillió szavazólapot és másfél millió plakátot foglalt le.

A katalán elnök csütörtökön egy videofelvételt tett közzé az interneten arról, hogy újranyomtatják a szavazólapokat, amelyen az a kérdés áll: “Akarja-e, hogy Katalónia önálló állam legyen köztársaság formájában?”

A spanyol belügyminisztérium összesen tízezer rendőrt és csendőrt vezényelt Spanyolország más részeiről Katalóniába a népszavazás miatt, hogy biztosítsák a közrendet, és megakadályozzák a voksolást. Ügyészségi utasításra pedig a katalán rendőrséget, a Mossos d’Esquadrát a spanyol csendőrség alárendeltségébe helyezték. A spanyol és katalán sajtóban megjelent információk szerint nem lehet biztosan tudni, hogy a katalán rendőrség vasárnap is végrehajtja-e a szavazás meggátolására vonatkozó utasításokat.

Katalónia nem először készül függetlenségi referendumra. A spanyol alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére 2014. november 9-én “alternatív népszavazást” rendezett, hogy megtudja, mennyien támogatják a történelmi régió elszakadását Spanyolországtól. Lényeges különbség, hogy a három évvel ezelőtti népszavazást megelőzően jóval kisebb volt a mozgósítás a függetlenségi pártok részéről, és nem volt hatósági beavatkozás sem a spanyol állam részéről. Akkor a választásra jogosultak 35,7 százaléka ment el szavazni, több mint 2,3 millióan. A függetlenséget és az elszakadást mintegy 1,8 millióan támogatták.

A katalán kormány utoljára júliusban készíttetett hivatalos felmérést a függetlenség támogatottságáról Katalóniában, akkor a megkérdezettek többsége, 49 százaléka nem támogatta az elszakadást Spanyolországtól szemben az azt szorgalmazó 41 százalékkal, míg a többiek nem nyilatkoztak a kérdésben.

Mi vezetett a katalán függetlenségi népszavazáshoz?

A spanyol kormány véleménye szerint a katalán kormány nem képviseli a katalánok többségének álláspontját, a lakosság kisebbségének véleményét kényszeríti a “csendes többségre”.

“Ne haladjanak tovább, nincs semmilyen legitimitásuk hozzá, térjenek vissza a törvényhez és a demokráciához, ne okozzanak több problémát annál, mint amit eddig okoztak, hagyják, hogy a katalánok éljék az életüket békében, viták és félelem nélkül” – szólította fel a katalán vezetést legutolsó, a témában tett hivatalos nyilatkozatában Mariano Rajoy spanyol kormányfő.

“Október 1-jén megvalósul az önrendelkezési referendum, amelyet összehívtunk” – jelentette ki Carles Puigdemont, az autonóm katalán kormány vezetője, aki szerint a lakosság túlnyomó többsége támogatja, mert elege van a néppárti spanyol kormány “fölényeskedéséből és visszaéléseiből”. Véleménye szerint a kérdés már nem az állammal fenntartott kapcsolatról szól, hanem arról, hogy olyan, teljesen demokratikus rendszerben akarnak élni, amely tiszteletben tartja a szabadságjogokat.

Puigdemont beszélt arról is, hogy a népszavazásnak nincs érvényességi küszöbe, elképzeléseik szerint ha a függetlenségre adott igen szavazatok többségben lesznek a nemmel szemben, akkor 48 órán belül rendkívüli parlamenti ülésen kinyilvánítják az elszakadást Spanyolországtól. Viszont az elnök szerint ezt alacsony részvételnél nem teszik meg, a La Sexta televíziós csatornának adott interjúban erre példaként 15-25 százalékos választási részvételt említett.

Katalónia Spanyolország egyik leggazdagabb régiója, az országos GDP 18,9 százalékát termelte 2016-ban, az egy főre jutó éves jövedelem több mint négyezer euróval magasabb az országos átlagnál. Lakossága 16 százalékát teszi a teljes spanyol népességnek, területe 6 százaléka a dél-európai országnak.

Kapcsolódó cikkünk: Még mindig káosz van a vasárnapi katalán népszavazás körül

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Angela Merkel német kancellár (j) és Sebastian Kurz osztrák kancellár sajtóértekezletet tart a berlini kancellári hivatalban 2018. január 17-én. (MTI/EPA/Clemens Bilan)

Összecsapott Merkel és Kurz menekültügyben

A német és az osztrák kormány egyetért abban, hogy a migrációs válság megoldásához elengedhetetlen az uniós külső határ védelme és a menekültek támogatása helyben, a hazájuk közelében, a menekültek EU-n belüli elosztását szabályozó kvóták ügyét viszont eltérően ítélik meg.

Read More »
brexit_640

Juncker tárt karokkal várja vissza a briteket az EU-ba

Nem lehet akadálya, hogy az Egyesült Királyság végül tagja maradjon az Európai Uniónak, amennyiben a britek esetleg meggondolják magukat - jelentette ki szerdán Strasbourgban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, hozzáfűzve, ha nem is így történik, szeretné, hogy a szigetország egyszer visszatérjen az EU-ba.

Read More »