Németország nem immunis a populizmussal szemben

Egyesek hátán futkosott a hideg, amikor Alexander Gauland az Alternatíva Németországnak (AfD) a szövetségi parlamentbe harmadikként bekerült szélsőjobboldali erő egyik vezetője  vasárnap bejelentette: pártja üldözni  fogja Merkel asszonyt… 

Németország a mostani választások után is stabil és liberális ország, ám felbukkantak az első kételyek, hogy mindig az marad-e. “Nyugtalan időknek nézünk elébe” – nyilatkozta Michael Wolffsohn történész.

Ahhoz, hogy elképzeljük, mi várhat Németországra, érdemes egy pillantást vetni Hollandiára. A néppártok eróziója, a párttérkép felaprózódása, jobboldali populista mozgalom, amely arányait tekintve az AfD-hez mérhető – mindez a szomszédoknál már 15 éve van.

Geert Wildersnek a jobboldal szélén elhelyezkedő alakulata sohasem vett részt közvetlenül a kormányzásban, ám ennek ellenére gyakran diktálja a politikai napirendet. Wilders mond valamit, twitteren küld üzenetet, a többi párt reagál, sokan felháborodnak, s máris mindenki róla beszél. Mitöbb, a befutott pártok maguk is jobbra sodródtak, s néhányat átvettek Wilders követelései közül.

A hollandok azonban nem egykönnyen azt is megtanulták: a jobboldali populistákat általánosságban a demokrácia ellenségének minősíteni azt eredményezi, hogy még több választó csatlakozik hozzájuk. Ehelyett most azt próbálják meg, hogy konkrétan a jobboldali tartalmakkal szálljanak vitába, s lehetőség szerint kimutassák: Wilders és társai nem képesek megoldásokat kínálni. Németországban nem kell feltétlenül a dolgoknak ugyanígy lezajlaniuk, de kizárni egyáltalán nem lehet.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Vannak azonban olyanok is az AfD bírálói között, akik a párt parlamenti bekerülésében valami pozitívumot is látnak. Arra mutatnak rá, hogy amikor a menekültpolitikáról, az elmúlt évek legfontosabb témájáról volt szó, a Reichstag kupolája alatti parlamenti teremben sohasem hangzott el valóban eltérő vélemény. Ez a merkeli “megcsináljuk” jelszót ellenzők körében olyan benyomást kelthetett, hogy “azok, ott fenn” nem veszik őket komolyan, s azt csinálnak, amit akarnak.

Ez a “képviseleti hiány”, ahogy Werner  Patzelt politológus egy hétfő esti televíziós műsorban fogalmazott, most megszűnt. A parlamentben a jövőben ismét nyíltabban és élesebben lehet majd vitatkozni. Paul Scheffer szociológus az ilyen vitakultúrát sokkal egészségesebbnek tartja, mint azt a konszenzuskultúrát, amely az elmúlt négy évben a nagykoalíció idejében uralkodott.

A Rheingold piackutató intézet a választási kampány idején folytatott, nem reprezentatív mélyinterjúk alapján arra figyelmeztetett, hogy a választók sokkal elégedetlenebbek, amint amilyeneknek a közvélemény-kutatások mutatják őket. Az interjúk még sohasem hoztak felszínre annyi “gyűlöletet”, mint most.

Németországban még nem uralkodnak amerikai állapotok, nem hasadt ketté a társadalom. Ám ennek előjelei láthatóvá váltak. Stephan Grünewald, a Rheingold vezetője már Donald Trump választási sikere után felszólította a németeket: “Ezt a rést csak akkor tudjuk betömni, ha felismerjük, a német társadalomban a lakosság 20-25 százaléka leszakadtnak érzi magát. Kettős integrációs feladatunk van: nem csak a menekülteket kell integrálnunk, hanem azokat is, akik itt már nem érzik otthonosan magukat.”

Amennyiben a következő években ez nem sikerülne, 2017. szeptember 24. visszatekintve talán valóban egy új köztársaság kezdetét jelentheti.

A bajor CSU ragaszkodik a felső határhoz a menedékkérők befogadásában

Továbbra is ragaszkodik a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) ahhoz, hogy jelöljenek ki felső határt a menedékkérők befogadásában, és követeléséből a koalíciós tárgyalásokon sem enged – jelezte kedden az Angela Merkel kancellár vezette német Kereszténydemokrata Unió (CDU) testvérpártja.

Markus Söder bajor pénzügyminiszter – Horst Seehofer CSU-elnök, bajor miniszterelnök legfőbb párton belüli ellenlábasa – a ZDF országos köztelevíziónak elmondta, nem tudja elképzelni, hogy a CSU aláírna egy koalíciós szerződést, amelyben nem szerepel a menedékkérők befogadásának korlátozása.

A CSU által javasolt évi 200 ezer fős felső határ gondolatát elutasítja Angela Merkel, és az egyik lehetséges koalíciós társ, a Zöldek  pártja is. A CSU-nak viszont ez az egyik alapvető követelése – húzta alá Markus Söder. Mint mondta, Németország olyan társadalommá vált, amelyben a migránsok természetesen teljesen otthon vannak, és abszurd lenne, ha ezt meg akarnánk fordítani, de a menekültválság fundamentális változást okozott. Ez a változás hozzájárult az Alternatíva Németországnak (AfD) megerősödéséhez és a két néppárt, a CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokraták (SPD) meggyengüléséhez a vasárnapi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson – tette hozzá.

A CSU kampányát úgynevezett csúcsjelöltként vezető bajor belügyminiszter, Joachim Herrmann is megerősítette a párt elkötelezettségét a felső határ bevezetése mellett. A Deutschlandfunk országos közrádiónak azt mondta, a CSU nem hajlandó lemondani a követeléséről.

Horst Seehofer a CDU/CSU közös Bundestag-frakciójának keddi alakuló ülése előtt azt mondta, a testvérpártoknak rendezniük kell soraikat, mielőtt elkezdik a koalíciós egyeztetéseket a liberálisokkal és a Zöldekkel.

Kedden a szövetségi választási bizottság lefelé módosította a CDU/CSU választási eredményét, az új számítás szerint a pártszövetség nem a szavazatok 33 százalékát, hanem 32,9 százalékát gyűjtötte össze. Ez a CDU/CSU leggyengébb eredménye az 1949-ben szerzett 31 százalék óta.

Kapcsolódó cikkünk: A németek többségének tetszene a Jamaica-koalíció

Forrás: MTI/APA/dpa/Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek