Német választás: a taktikai szavazók módosíthatják az erőviszonyokat

Megkezdődtek a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választások vasárnap reggel Németországban.

A második világháború utáni 19. Bundestag – szövetségi gyűlés – megválasztására jogosult 61,5 millió állampolgár reggel 8 órától este 18 óráig szavazhat az egyéni képviselőjelöltekre és tartományonként felállított pártlistákra.

A szavazóhelyiségből távozó választók nyilatkozatai alapján végzett reprezentatív felmérések (exit poll) közvetlenül az urnazárás után jelennek meg, a hivatalos előzetes végeredmény hétfő kora reggelre várható.

Az arányosságra törekvő vegyes választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként felállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag – szövetségi gyűlés – tagjait általános, közvetlen és titkos szavazással választják meg négy évre, a képviselők mintegy fele közvetlenül, másik fele a pártokra országosan jutó szavazatok arányában listáról kerül a parlamentbe. Az alapesetben 598 tagú Bundestag képviselőinek száma a választási rendszer sajátosságai miatt változó, az úgynevezett kiegyenlítő mandátumok révén a 19. Bundestag létszáma elérheti a 700-at is.

A választást felvezető kampány főleg belpolitikai kérdésekről szólt, külpolitikai témák a migrációs válságon kívül ritkán kerültek szóba, az Európai Unió tervezett reformját egyik párt sem tárgyalta.

A szavazás előtti utolsó felmérések alapján a kormánypártok várhatóan gyengülnek, a kisebb pártok előretörnek, és az eddigi öt helyett hét párt szerez képviseletet a Bundestagban.

A felmérések alapján Angela Merkel, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke maradhat a kancellár, de bizonytalan, hogy a CDU és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) milyen koalícióban folytatja a kormányzást. Leginkább a nagykoalíció, a CDU/CSU és a szociáldemokrata párt (SPD) közös kormányzásának folytatása, vagy a CDU/CSU és a jobboldali liberális Szabad Demokrata Párt (FDP), valamint a Zöldek alkotta, a pártok színei (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett kormány tűnik valószínűnek.

Megemelkedtek a választási küzdelemmel összefüggésben hozható bűncselekmények

Újdonság volt, hogy Angela Merkel kancellár, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség vezetője ellen számos gyűlés margóján tüntetést tartottak. A demonstrálók sípolással, kiabálással igyekeztek megzavarni a kancellárt, a többi között azt harsogták, hogy “hazaáruló” és “el kell tűnnie”. A kormányfő kampánybeszédeiben többnyire csak annyit mondott a tüntetőkről, hogy rikácsolással nem lehet jövőt építeni.

A kampány általában véve is durvább volt a megszokottnál, a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) kimutatása szerint a választási küzdelemmel összefüggésben 3600 bűncselekmény történt – köztük több mint 50 testi sértés -, ami jelentős emelkedés a négy évvel korábbi 3100-hoz képest.

Mit is ígértek a pártok?

A választási küzdelem tartalmát tekintve a németek főleg adócsökkentésről és nyugdíjemelésről szóló “újraelosztási kampányt” kaptak pártjaiktól, amelyek “fűt-fát megígértek” nekik – mondta a DIW gazdaságkutató intézet (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung) vezetője szombaton a Deutschlandfunk országos közrádiónak.

A DIW vezetője hangoztatta, hogy nincs meg az adócsökkentési ígéretek hosszú távú fedezete, mert az államháztartás többlete nem a takarékos gazdálkodásnak tulajdonítható, hanem a “szerencsének”, az alacsony euróövezeti kamatszintnek.

A CDU/CSU 15 milliárd eurós adócsökkentést ígért, valamint a családtámogatások emelését. Koalíciós társa, a szociáldemokrata párt (SPD) a többi között a nyugdíjjárulék stabilizálását, a nyugdíjkorhatár emelésének megállítását, egy 12 milliárd eurós iskolafelújítási programot és a teljes gyermekellátási, illetve oktatási és szakképzési rendszer ingyenességét ígérte.

A legnagyobb szabású, 30 milliárd eurós adócsökkentési programot a 2013-ban elveszített szövetségi parlamenti képviselet után a visszatérésre készülő piacpárti, jobboldali liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) ígérte meg.

A migrációs válsággal kapcsolatban a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párton kívül valamennyi jelentős politikai erő hasonló irányvonalat képviselt, mindenekelőtt az illegális migráció és az embercsempészet felszámolásának fontosságát hangsúlyozták, az AfD pedig elsősorban a német határok azonnali lezárását, a menedékkérők beáramlásának megállítását ígérte.

Utolsó pillanatig kampányoltak a német pártok

A német szövetségi parlamenti (Bundestag-) választások előtti napon, szombaton az utolsó pillanatig küzdöttek a pártok a magukat még el nem kötelezett német választók kegyeiért.

Angela Merkel kancellár, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség vezetője pártjai aktivistáit egy berlini rendezvényen még egy utolsó választói mozgósításra sarkallta. Kiemelte, pártja, a kereszténydemokrata CDU az adóemelés elkerülésének, az erősebb családsegítésnek, valamint a kis- és közepes jövedelműek adóterhei mérséklésének a híve. A CDU-t emellett Németország belbiztonságának motorjaként méltatta. Hangsúlyozta az Európai Unió stabilizációs tényezőként játszott szerepét egy nyugtalan világban.

Kihívója a kancellári tisztségért, Martin Schulz élesen támadta Aachenben Merkelt. Szerinte meg kell akadályozni, hogy Németországban a “szociális ridegség” kormánya alakuljon meg. Emellett Schulz figyelmeztetett arra, hogy a kormányzó CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németország (AfD) bejutásával a parlamentbe “egy igazán szélsőjobboldali erő” vonulhat be a Bundestagba.

A kisebb pártok igyekezete sem lanyhult abban, hogy kampányzárásig további támogatókat gyűjtsenek. Az Alternatíva Németországnak (AfD), a Zöldeknek, a piacpárti, jobboldali liberális Szabad Demokrata Pártnak (FDP), és az SPD-től balra álló Baloldalnak (Die Linke) is van esélye, hogy bejusson a parlamentbe.

Németországban nincs kampánycsend, de évtizedekig íratlan szabály volt, hogy a pártok közvetlenül a szavazás előtt már nem győzködik a választókat. A pártok társadalmi beágyazottságának gyengülése miatt a választók kevésbé hűségesek korábban támogatott pártjukhoz, és nagyjából egyharmaduk röviddel a választás előtt vagy a választás napján dönti el, hogy elmegy-e szavazni, és melyik pártra szavaz.

Az úgynevezett taktikai szavazók magatartása is módosíthatja az erőviszonyokat az utolsó pillanatokban. Ők azok a szavazók, akiknek nem a párt a legfontosabb, hanem az, hogy milyen koalíció alakul, és ennek alapján választják ki, hogy melyik politikai erőt támogassák voksukkal. Arányukat tíz százalék körülire becsülik, ami nagyjából négymillió embert jelent.

  • Korábbi cikkeink a témában:

Forrás: MTI/APA/Reuters/Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek