A német választáson az eredményhirdetés után kerülnek elő a fontos kérdések

Angela Merkel a 2005-ös szűk győzelme óta a választási kampányokban tartózkodik a nagy változásokról és nagy erőfeszítésekről szóló eszmefuttatásoktól, így a valódi tervek majd a koalíciós tárgyalásoknál kerülhetnek előtérbe.

A szavazás előtti utolsó felmérések alapján csak az tűnik biztosnak, hogy ismét – sorban negyedszer – Angela Merkel lesz Németország kancellárja – az azonban bizonytalan, hogy pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt, a Horst Seehofer bajor miniszterelnök vezette Keresztényszociális Unió (CSU) mely párttal vagy pártokkal kormányoz majd.

Angela Merkel harmadik kormánya (2013-2017), a Bundestag-választástól számítva a 85. napon, 2013. december 17-én alakult meg, és meglehet, hogy ezúttal is hónapokig tart majd a kormányalakítás. A kormányzásra esélyes pártok várhatóan október közepéig visszafogottan egyeztetnek majd az együttműködés lehetőségeiről, mert október 15-én tartományi választást tartanak Alsó-Szászországban, és nem akarják hátráltatni a tartományi pártszervezet kampányát.

A gyors kormányalakítás azért sem valószínű, mert a CDU/CSU eddigi koalíciós társnál, a szociáldemokrata pártnál (SPD) és a másik két lehetséges partnernél, a jobboldali liberális Szabad Demokrata Pártnál (FDP) és a Zöldeknél is várhatóan kongresszuson vagy pártszavazáson – a párttagok részvételével rendezett szavazáson – kellene megerősíteni az esetleges koalíciós szerződést. Így előfordulhat, a negyedik Merkel-kormány az első száz napra tervezett programját akár száz nappal a vasárnapi Bundestag-választás után kezdheti megvalósítani.

Angela Merkel több interjúban és beszédben bejelentette, hogy a választás után azonnal hozzá akar fogni a digitalizáció ügyének előmozdításához. A feladatok összehangolásához külön államminiszteri – államtitkári – pozíciót akar kialakítani a kancellárián, és felállítana egy német és külföldi szakértőkből álló tanácsadó testületet.

Az FDP ebben támogatná Merkelt, hiszen egész kampányát a digitalizáció ügye köré építette fel, fő jelszava az volt, hogy “A digitalizáció mindent megváltoztat – mikor változik a politika?” – választási programjukban megígérték, hogy külön digitalizációs minisztériumot állítanak fel.

A legfőbb feladat a szélessávú internet lefedettség növelése és az üvegszálas távközlési kábelhálózat kiépítése. Németország mindkettőben lemaradásban van, 100 lakosra 38 szélessávú internetkapcsolat jut, ami nemzetközi összevetésben a középmezőnyt jelenti, az üvegszálas hálózat révén kiépített kapcsolatok aránya mindössze 1,8 százalék, amivel Németország a többi között Mexikó és Törökország mögött áll. 

Angela Merkel tervei szerint a fejlesztésekre 2025-ig nagyjából 100 milliárd eurót fordítanak, de a részletekről, a költségeknek az állam és a szolgáltatók közötti megosztásáról még nem ismertek részletek.

Az Európai Unió tervezett reformjáról nemigen esett szó a kampányban, aminek részben taktikai okai vannak.

Ezzel kapcsolatban német politológusok felidézik, hogy Merkel “kulcsélménye” az első – 2005-ös – kancellárjelölti kampánya, amelyben úton-útfélen hirdette, hogy az akkor kormányzó SPD-Zöldek koalíció szociális és munkaerőpiaci reformjainál mélyrehatóbb átalakításokat akar beindítani. Ez azonban leginkább elbizonytalanította a változásoktól tartó, stabilitásra törekvő választókat, és a kampány végére a CDU/CSU több mint 20 százalékpontos előnye elolvadt, csupán 1 százalékponttal előzte meg az SPD-t. Azóta Angela Merkel a választási kampányokban tartózkodik a nagy változásokról és nagy erőfeszítésekről szóló eszmefuttatásoktól.

Az SPD sem emelte kampánya fő támái közé az EU-t, ami főleg annak tulajdonítható, hogy az Európai Parlamentben 23 évig végzett munka után a német belpolitikába beszálló kancellárjelöltöt, Martin Schulzot nem tapasztalt, tekintélyes EU-s politikusként mutatták be, hanem az alulról indult, a “keményen dolgozó emberek” világából érkező szociáldemokrata vezetőként.

Azonban a Bundestag-választás után várhatóan az EU jövője lesz az egyik meghatározó politikai téma Németországban is. A diskurzust Emmanuel Macron keddre tervezett beszéde indíthatja be.

A francia államfő egyebek között legkevesebb 100 milliárd eurós külön euróövezeti költségvetés kialakítását és a közös európai pénzügyminiszter intézményének kialakítását javasolhatja majd – ebben a vitában a német politikai erőknek is állást kell majd foglalniuk, és az ügy az új német kormány “száznapos” programjának fő elemei közé is bekerülhet.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek