Amit a kurd függetlenségi népszavazásról tudni érdemes

Az észak-iraki Kurdisztán autonóm régióban szeptember 25-én akarnak népszavazást tartani a térség függetlenségéről. Összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket és válaszokat a voksolásról:

Miért most tartják a kurdok a referendumot?

Ennek két fő oka van. Először is az iraki kurdok ki akarják aknázni harcosaik, a pesmerga alakulatok Iszlám Állam terrorszervezettel szemben aratott győzelmeit, amelyek dicsfényt és nemzetközi nyilvánosságot hoztak a régiónak. A tervnek olyan olvasata is lehet, hogy kihasználják a dzsihadisták által keltett káoszt a térségben.

Másodszor a 2005-ben hatalomra került Maszúd Barzani kurd elnök, akinek nyolcéves mandátuma 2013-ban lejárt, belföldi támogatást próbál szerezni magának. A kurdisztáni parlament utólagosan két évvel meghosszabbította Barzani hivatali idejét, aki arra hivatkozott, hogy a kurd fegyveres erők főparancsnokaként irányítania kell az Iszlám Állammal szembeni küzdelmet.

  • Milyen kérdést fognak feltenni az urnákhoz járulóknak?
“Szeretné, hogy Kurdisztán régió és körülötte a kurdok lakta térségek független állammá alakuljanak?”

A függetlenséget támogatók győzelmére lehet számítani?

A térségbéli államok területén élő kurdok már a 20. század eleje óta saját államról álmodoznak, s a legtöbb megfigyelő szerint hatalmas többséggel voksolnak majd a függetlenség mellett.

A népszavazás automatikusan eredményez majd egy független Kurdisztánt?

Nem, mivel egyrészt Bagdad számára a referendum nem kötelező erejű. Emellett sem az iraki szövetségi kormány, sem az ország szomszédjai, – kiemelten Törökország és Irán – nem fogják engedni, hogy a kurdisztáni regionális kormány kikiáltsa a függetlenséget a belátható jövőben. Ugyanakkor az igen szavazatok győzelme nyomásgyakorlási eszköz lehet a kurdok kezében Bagdaddal folytatott tárgyalásaik során.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Elhalaszthatják-e a népszavazást?

Erbíl elutasította az iraki legfelsőbb bíróság hétfői döntését, amellyel elrendelte a referendum felfüggesztését. Aber-Razák Ali kurd politikai elemző szerint a voksolás elutasítása vagy elhalasztása már nem szerepel a lehetőségek között.

“A kurdisztáni vezetésnek már nincs meg az a választása, hogy visszavonulót fújjon a népszavazás ügyében, mivel azt már a nép követeli. Az emberek elveszítenék bizalmukat a vezetőikben, ha úgy vélnék, meghajolnak a nyomás előtt” – hangsúlyozta Ali.

A bagdadi központi vezetés miért ellenez egy független Kurdisztánt?

Bár elemzők szerint az irakiak többségének nem volna ellenére Kurdisztán kiválása, egyetlen iraki vezető sem szeretné, ha azzal vádolnák, felelős Irak megosztásáért. És ez biztosan igaz Haider al-Abádi miniszterelnökre, aki reménykedik újraválasztására a jövőre esedékes parlamenti választásokon.

Bagdad nem szeretné magára haragítani közeli szövetségesét, a Kurdisztán függetlenségét vehemensen elutasító Teheránt sem. Az iraki vezetésnek az sincs ínyére, hogy a népszavazást a kurdisztáni régión kívül eső, vitatott térségekben is megtartanák, például az olajban gazdag Kirkuk kormányzóságban, valamint a ninivei kormányzóság északi területein, amelyeket Erbíl szintén magának igényel.

Vannak kurdok, akik ellenzik a népszavazást?

Míg a legtöbb kurd váltig állítja, hogy támogatja a függetlenséget, némely pártjuk a referendum elhalasztása mellett kardoskodik. Két csoportosulás, a Mozgalom a változásért (Gorran), valamint a Kurdisztáni Iszlám Szövetség a voksolást a novemberben esedékes kurdisztáni parlamenti választások utánra tolná el.

  • Korábban írtuk:

Forrás: MTI/dpa

Felkapott hírek

Friss hírek