India sem kér a rohingjákból

Több mint 40 ezer rohingját készül kitelepíteni az indiai kormány, amely a legfelsőbb bíróság elé hétfőn beterjesztett írásbeli nyilatkozatában azt állítja, hogy a muszlim kisebbség tagjai rendkívül komoly veszélyt jelentenek az ország biztonságára.

A legfelsőbb bíróság az után tartott meghallgatást, hogy egy indiai ügyvéd, Prashánt Busán fellebbezést nyújtott be az ellen a kormányhatározat ellen, amely a 2012-es nyugat-mianmari arakáni erőszakhullámot követően Indiába menekült rohingja kisebbség több mint 40 ezer tagjának kitoloncolását rendeli el.

A kormány hétfőn beterjesztett nyilatkozatában hírszerzési forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy az országban élő rohingják egy része kapcsolatban áll a pakisztáni titkosszolgálattal (ISI) és az Iszlám Állam dzsihadista szervezettel. Az ISI-t az indiai vezetés korábban többször is azzal vádolta, hogy az értelmi szerzője volt számos korábbi fegyveres lázadásnak India-szerte. A muszlim kisebbség tagjai tagadják, hogy közük lenne bármilyen terrorszervezethez.

Busán szerint a kormány hiába tett említést a nemzetbiztonsági fenyegetésekről, semmilyen bizonyítékkal sem szolgált velük kapcsolatosan. Csak azért, mert bizonyos források azt sugalmazzák, hogy a muszlim kisebbség tagjait a különböző terrorszervezetek megpróbálják behálózni, még nem tagadhatjuk meg a rohingja közösségtől a nemzetközi egyezményekben biztosított jogaikat – tette hozzá az ügyvéd. A kormány jelezte, hogy benyújtja a bizonyítékokat és forrásait a bíróságnak, amely október elején tartja a következő meghallgatást az ügyben.

Eközben az indiai rendőrség közölte, hogy őrizetbe vették az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet egyik feltételezett tagját, aki a gyanú szerint Indiában élő rohingjákat próbált toborozni, hogy harcoljanak a mianmari hatóságok ellen.

Szintén hétfőn a Hifazat-e-Iszlám nevű iszlamista csoport tüntetést szervezett a rohingják mellett Mianmar bangladesi nagykövetségéhez. A bangladesi rendőrség később feloszlatta a tüntetést, amely a megnövekedett feszültségek ellenére erőszak nélkül zajlott.

Mianmar szárazföldi aknákat telepített a Bangladessel közös határának egyik szakaszán – közölte a Reuters hírügynökséggel két bangladesi kormányzati forrás, hozzátéve: az aknatelepítés célja az erőszak elől Bangladesbe menekült rohingják visszatérésének megakadályozása lehet. Bővebben…

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) legfrissebb adatai szerint 412 ezer rohingja menekült el Mianmarból Bangladesbe a jelenlegi arakáni erőszakhullám augusztus 25-i kezdete óta.  A rohingja menekülthullám az után indult meg, hogy a mianmari hadsereg “tisztogatási műveletbe” kezdett, amiért rohingja muszlim szélsőségesek összehangolt támadásokat hajtottak végre mintegy harminc rendőrőrs és egy katonai laktanya ellen Arakán államban.

Ott több mint egymillió rohingja él, de a mianmari kormány a szomszédos Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tekinti őket, nem hajlandó állampolgárságot adni nekik, így jogfosztottak. Az UNHCR korábbi jelentése szerint a rohingják szabad mozgását, az oktatáshoz és a munkához való jogát is korlátozzák a mianmari hatóságok.

A muzulmán rohingja kisebbség jogfosztása vezetett az Arakáni Rohingja Üdvhadsereg (ARSA) nevű lázadócsoport létrejöttéhez és a jelenlegi erőszakhullámhoz Mianmarban – vélik az AP amerikai hírügynökség által megkérdezett szakértők. Augusztus 25-én az ARSA mintegy harminc rendőrőrsre támadt rá, az azt követő katonai “tisztogató műveletnek” és az összecsapásoknak eddig több mint 400 halálos áldozata volt – közöttük 370 rohingja “terrorista”.

Elemzők a mianmari kormányt okolják a csoport létrejöttéhez vezető feltételek kialakulásáért. A buddhista többségű ország vezetése sorra megtagadta a rohingjáktól az állampolgárságot, így alapvető jogaik sincsenek, többségüket Bangladesből érkező megszállóknak tekintik, holott a rohingják nemzedékek óta élnek az egykori Burmában.

Forrás: MTI/AP/dpa/EFE/Reuters

Felkapott hírek

Friss hírek

Űrverseny ázsiai módra

Az ázsiai kontinens három kiemelkedő világűrbeli hatalommal is büszkélkedhet - Kína, India és Japán is aktívan fejleszti képességeit. Amíg azonban Kína a saját útját járja, India és Japán összefogással próbálja túlszárnyalni vetélytársát. Szakértők szerint a verseny csak fokozódni fog, a világűr pedig már nem a békés együttműködés színtere.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás