A britek lépésről lépesre haladnak a Brexit felé

A várakozásoknak megfelelően, a kormányindítvány elfogadásával zárult kedden a londoni alsóházban a brit EU-tagságról szóló törvény visszavonásának első parlamenti vitája. A tervezetet a parlament a következő hónapokban további eljárási szakaszokban vizsgálja, módosítási javaslatokat is fűzhet hozzá, mielőtt a végleges változat az év vége felé ismét az alsóház elé kerül.

A brit EU-tagság megszűnésének jogszabályi kereteit megteremtő, átfogó törvénytervezetet júliusban ismertette a Konzervatív Párt vezette kisebbségi brit kormány, és az alsóház kétnapos általános vita után, kedd hajnalban 326-290 arányban jóváhagyta. A vitában 107 képviselő szólalt fel.

A tervezet a mostani első szavazás után az úgynevezett bizottsági szakaszba kerül, ahol a törvényhozók gyakorlatilag betűről betűre újból megvizsgálják, majd a felső kamara, a Lordok Háza veszi napirendjére.

Az indítvány sarkalatos elemei közé tartozik a brit EU-tagságot rögzítő, 45 éve elfogadott törvény visszavonása és az uniós eredetű jogszabálytömeg átvezetése a brit jogrendszerbe. Az 1972-ben kelt csatlakozási törvény jelenlegi formája kimondja, hogy az uniós szinten elfogadott új jogszabályok minden esetben brit törvényekké is válnak. Így a Brexit, vagyis az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból azt is jelenti, hogy ez a külső jogforrás, amelynek figyelembevételét az 1972-es csatlakozási törvény előírja, megszűnik. Ezért kell a brit EU tagság 2019 tavaszára várható megszűnéséig visszavonni a brit csatlakozásról született törvényt.

A tervezet előirányozza az uniós eredetű jogszabályok tömegének átvezetését is a brit jogba – 19 ezer jogszabályról és rendelkezésről van szó -, és a brit törvényalkotás kivonását Európai Unió bíróságának joghatósága alól. Ez utóbbi vonatkozik az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-polgárok jogosultságaival kapcsolatos kérdések elbírálására is, amely a tervezet szerint szintén a brit bíróságok hatáskörébe kerülne át.

Ez a terv máris komoly vita forrása London és az EU között. Az unió ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy a külföldi EU-polgárok ügyében továbbra is az uniós bíróságé legyen a végső szó, a brit kormány viszont ezt határozottan elveti.

A tervezet végső parlamenti elfogadtatása a kedd hajnali első, jóváhagyó szavazás ellenére továbbra is komoly kihívást jelent a kormányzó brit Konzervatív Párt számára, amely a június 8-án tartott előrehozott választásokon elvesztette addigi alsóházi többségét, és azóta kisebbségben, a legnagyobb észak-írországi protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső eseti támogatásával kormányoz.

David Davis, a brit EU-tagság megszűnési folyamatának irányítására létrehozott minisztérium vezetője a szavazás előestéjén figyelmeztette a képviselőket: aki nem fogadja el a törvénytervezetet, az arra szavaz, hogy az Egyesült Királyság “kaotikus körülmények közepette” távozzon az Európai Unióból.

A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt azonban elveti a tervezetet annak jelenlegi formájában, azzal az érvvel, hogy az indítvány túl széles jogköröket ad a kormánynak a brit jogrendbe átültetendő uniós joganyag parlamenti ellenőrzés nélküli, gyakorlatilag rendeleti módosítására. A törvényjavaslatot a Liberális Demokraták és a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) londoni alsóházi frakciója is elutasítja.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Fontmilliárdokba kerülne, ha vámadminisztrációt vezetnének be a Brexit után

Fontmilliárdokba kerülne a brit kereskedőcégeknek minden évben, ha a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése után vámadminisztrációval kellene bajlódniuk az unióval folytatott kereskedelemben – áll az egyik vezető londoni elemzőműhely hétfőn bemutatott átfogó tanulmányában.

Az Institute for Government (IfG) nevű, a kormányzati tevékenység elemzésére szakosodott független gazdasági tanácsadó és kutatócég 54 oldalas dolgozatának szerzői közölték: számításaik szerint ha Nagy-Britannia kilépése után a kereskedelmi és szállítmányozási vállalatoknak vámáru-nyilatkozatokat kellene kitölteniük a ki- és beléptetési pontokon, az ezzel járó plusz adminisztráció az uniós partnerekkel kereskedő 180 ezer brit cégnek – zömükben kis- és középvállalatoknak – évente 4-9 milliárd font (1400-3100 milliárd forint) közötti többletköltséget okozna.

Egy-egy vámáru-nyilatkozat feldolgozása az IfG szakértői szerint 20-45 font közötti összegbe kerülne, és évente 200 millió ilyen dokumentumot kellene kitölteni.

Az elemzők szerint továbbá nem csupán a brit oldalon kellene rövid határidővel felkészíteni a kereskedelmi forgalmat átengedő terminálokat, hanem a Csatorna másik oldalán, például Calais-ban és Rotterdamban is, és erre a brit kormánynak nincs is közvetlen ráhatása. Az elemzés szerint csak a rotterdami kikötőben 800 embert kellene felvenni a Nagy-Britanniával zajló kereskedelmi forgalom vámadminisztrációs feladatainak ellátására.

Az Institute for Government elemzői hangsúlyozzák: az Európai Unióban maradó 27 tagállam számára jogilag kötelező lesz külső országból származó importnak tekinteni az EU-ba irányuló brit exportot, ha Nagy-Britannia úgy lép ki az EU-ból, hogy nem sikerül megállapodást elérni a vámmentes kereskedelem fenntartásáról.

Az IfG elemzése kiemeli, hogy az Egyesült Királyság és az EU közötti – jelenleg vámmentes – kereskedelmi forgalom értéke tavaly 382 milliárd font (130 ezer milliárd forint) volt. Ebből 119 milliárd fontnyi a legnagyobb forgalmú brit kompkikötőn, Doveren keresztül áramlott, ahol 2,6 millió kamion fordult meg. Amióta az egységes EU-piac 1993-ban létrejött, Dover kamionforgalma 150 százalékkal nőtt, és a kikötő ennek megfelelően bővítette infrastruktúráját, ám az áruforgalom adminisztratív teendőire szolgáló terület nem nőtt, és a vámellenőrzések kapacitása sem bővült – áll a tanulmányban.

London a brit EU-tagság megszűnésével együtt ki akar vonulni az Európai Unió egységes belső piacáról és a vámunióból is, ugyanakkor átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére törekszik az EU-val. E stratégia kockázataira a brit üzleti szektor már többször is figyelmeztette a kormányt.

Az üzleti élet képviselőinek ismétlődő felhívásai szerint ugyanis ha a kilépési feltételekről szóló tárgyalásokon mégsem sikerül szabadkereskedelmi megállapodásra jutni arról, hogy a brit gazdaság akadálymentesen hozzáférhessen az EU belső piacához, akkor az unióval folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lépne érvénybe, ez pedig vámokat jelentene a jelenleg akadálymentes kétoldalú kereskedelemben. Szakértők szerint ez például a brit élelmiszeriparnak 20 százalékos, a brit autóiparnak 10 százalékos, gyakorlatilag kigazdálkodhatatlan költségtöbbletet jelentene.

Forrás: MTI / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek