Az ellenzék részvétele nélkül szavazták meg az új koszovói kormányt

Megszavazta az új koszovói kormányt a pristinai parlament, Ramush Haradinaj kabinetjének tagjaira a 120 tagú törvényhozás 62 képviselője adta voksát, az ellenzék nem vett részt a szavazáson.

Ramush Haradinaj másodszor lett Koszovó miniszterelnöke. 2004-2005-ben rövid ideig már vezette a koszovói kormányt, habár az ország akkor még nem volt független Szerbiától, hanem ENSZ-igazgatás alatt állt. A politikus akkor azért mondott le, mert a hágai Nemzetközi Törvényszéken folyt ellene vizsgálat, a testület azonban két ízben is felmentette a terhére rótt vádak alól. Az új koszovói kormánynak 21 minisztériuma van.

Ramush Haradinaj a szombati ülés elején ismertette programját. Kiemelte, azt szeretné, ha a kormány minden koszovói állampolgár érdekeit képviselné. Ezt aláhúzandó, szerbül is felszólalt, és leszögezte: az albánok mindig is tisztelték a más nemzetiségűeket, és ez ezentúl is így lesz. Az 1,8 milliós Koszovóban körülbelül 120 ezres szerb kisebbség él, és annak ellenére, hogy Szerbia továbbra is háborús bűnösnek tekinti a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egykori vezetőjét, Belgrád a szerb kisebbséget arra buzdította, csatlakozzon a kormányhoz.

Az új koszovói kormány a gazdasági kérdések mellett arra helyezi majd a hangsúlyt, hogy visszanyerje az állampolgárok bizalmát – húzta alá az új kormányfő. Kitért arra is, hogy Koszovó csak nagyon lassan halad az európai integráció útján, és ezen is változtatni szándékozik, minden szomszédos országgal jó viszonyt igyekszik majd kiépíteni, és folytatni akarja a párbeszédet Szerbiával.

Pristina 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálást célzó tárgyalások. A viszony rendezése mindkét fél érdekét szolgálja, mert csak így tudják folytatni európai uniós integrációjukat.

Az új pristinai vezetésnek foglalkoznia kell a körülbelül 30 százalékos munkanélküliséggel, le kell számolnia a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel, rendbe kell hoznia az adórendszert, valamint végre kell hajtania az oktatás és az egészségügy reformját.

A júniusi előrehozott parlamenti választást a Koszovói Demokrata Párt (PDK), a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) és a Koszovói Kezdeményezés (Nisma) koalíciója nyerte meg, és 39 mandátumot szerzett. Biztosítani tudta magának a húsz kisebbségi képviselő támogatását, ám ez sem volt elegendő ahhoz, hogy többséget szerezzen a 120 tagú törvényhozásban. A patthelyzetnek az vetett véget, hogy a Szövetség az Új Koszovóért (AKR) nevű párt kilépett a választás előtti koalícióból, amelyet Isa Mustafa eddigi miniszterelnök vezetett, és csatlakozott a Haradinaj vezette tömörüléshez. Így most a csoportosulásnak 62 képviselője van a parlamentben, ami elegendő volt a kormány megválasztásához. A kormány megválasztásával három hónapos belpolitikai patthelyzet ért véget.

Kapcsolódó cikkünk: Csak olaj volt a tűzre a koszovói választás

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Berlin, 2017. november 20.
Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke nyilatkozik Berlinben 2017. november 19-én, miután a Szabaddemokrata Párt (FDP) kivonult a tárgyalásokról, és ezzel kudarcba fulladtak a kormányalakítás céljával tartott négypárti koalíciós egyeztetések. (MTI/EPA/Christian Bruna)

Megbukott Angela Merkel koalíciós terve

Kudarcba fulladtak vasárnap késő este Berlinben az egyeztetések a CDU/CSU jobbközép pártszövetség, a liberális FDP és a Zöldek első közös kormányának megalakításáról, mert az FDP kivonult a tárgyalásokról. Ezután Angela Merkel kancellár hétfő hajnali sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a tárgyalások kudarcáról tájékoztatja Frank-Walter Steinmeier államfőt.

Read More »