Abe Sindzó eltökélt, hogy ő és Putyin írják alá a Kuril-szigeteki békeszerződést

Határozottan elítélte Észak-Korea Japán felett végrehajtott ballisztikus rakéta- és (a múlt heti) nukleáris kísérletét Vlagyimir Putyin orosz elnök és Abe Sindzó japán kormányfő csütörtökön Vlagyivosztokban.

Erről az orosz vezető számolt be a kétoldalú megbeszélést követően tartott közös sajtótájékoztatón. “Cselekedeteivel Phenjan természetesen komoly fenyegetést jelent a térség békéjére és biztonságára” – hangoztatta. Putyin megismételte, hogy nem lát az Észak-Korea körül kialakult válság diplomáciai rendezésén kívül más alternatívát. Az orosz elnök ismételten felhívta a figyelmet az orosz-kínai “útitervre”, amelynek értelmében csökkenteni kell a feszültséget a Koreai-félszigeten, majd az összes érdekelt félnek tárgyalásokba kell bocsátkoznia egymással.

Abe egyébként, csakúgy, mint a Vlagyivosztokban szintén jelen lévő Mun Dzse In dél-koreai elnök, szerette volna elérni, hogy a vétójoggal rendelkező Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsában támogasson egy Észak-Korea elleni olajembargót bevezető határozatot. Moszkva azonban ezt elutasította.

Friss hírünk a témában: Putyin szerint nem lesz atomháború

Kína támogatja az ENSZ további intézkedéseit Észak-Koreával szemben Phenjan újabb kísérleti atomrobbantása után, de azt szeretné, ha az érintett felek emellett további erőfeszítéseket tennének a párbeszéd felújítására – közölte csütörtökön Vang Ji kínai külügyminiszter.

Vang egy másik kérdésben ismét ellenkezését fejezte ki annak kapcsán, hogy Peking korábbi tiltakozásai ellenére Dél-Koreában teljesen kiépítették a THAAD rakétavédelmi rendszert, amelyet további négy rakétaüteggel egészítettek ki az eddig telepített kettő mellé. A szöuli védelmi minisztérium csütörtöki közleménye szerint a fegyverek hadrendbe állítása az észak-koreai fenyegetések miatt vált sürgőssé.

Dél-Korea és az Egyesült Államok tavaly júliusban állapodott meg először egy THAAD-üteg Dél-Koreába telepítéséről, ami nemcsak Észak-Koreát, de Kínát is feldühítette, mert Peking saját biztonságát érintő fenyegetésnek tekinti a rakétarendszer nagy hatótávolságú radarjait. Kína többször tiltakozott diplomáciai úton a THAAD-rendszer dél-koreai telepítése ellen, és Oroszország is sérelmezte, hogy a THAAD-rendszerek telepítése miatt felborul a térségbeli katonai egyensúly. Keng Suang kínai külügyi szóvivő nyilatkozata szerint az Egyesült Államoknak és Dél-Koreának azonnali hatállyal el kellene távolítania a rakétavédelmi rendszert.

Az orosz elnök az Abéval közös sajtótájékoztatón a kapcsolatok javulásának egyik jeleként említette meg, hogy az orosz vezérkari főnök és a szárazföldi erők parancsnoka hamarosan Tokióba utazik. Putyin beszámolója szerint a felek szót ejtettek az Oroszországban Dél-Kuriloknak, Japánban “északi területeknek” nevezett szigetek közös gazdasági hasznosításáról, valamint a békeszerződés megkötéséről.

A japán kormányfő kijelentette: vendéglátójával együtt eltökélt abban, hogy éppen ők ketten írják alá a szerződést. A nap folyamán korábban, a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum egyik pódiumbeszélgetésén, amelyen Putyin is jelen volt, Abe így szólt e témáról: “Oroszország és Japán között mindössze egyetlen év alatt olyan elmozdulás történt, amilyenre korábban 70 éven át nem voltunk képesek. Ha még egy évig és aztán még egy évig folytatjuk ezeket a lépéseket, akkor biztos vagyok benne, azt látjuk majd, hogy az orosz-japán kapcsolatok fényes jövő előtt állnak és képesek lesznek kibontakoztatni a bennük rejlő teljes potenciált” – mondta.

Kapcsolódó cikkünk: Egy helyben topog Oroszország és Japán a Kuril-szigetek ügyében

A kapcsolatok fejlődését alapvetően az fékezi, hogy a két ország között a második világháború vége óta vita tárgyát képezi a Kuril-szigetek négy legdélebbi, a Szovjetunió által 1945 szeptemberében, már Tokió kapitulációja után annektált tagjának hovatartozása. A szigetek – Iturup, Kunasir, Sikotan és Habomai – ügye miatt Tokió és Moszkva a mai napig nem kötött békeszerződést.

A Szovjetunió és Japán 1956 októberében közös nyilatkozatot fogadott el a hadiállapot megszüntetéséről, amelyben a felek kötelezték magukat a békekötésre. A dokumentumban a Szovjetunió akkor kötelezettséget vállalt arra, hogy jószándéka jeleként átad két szigetet a négyből.

Vlagyivosztokban, élve a csúcstalálkozó nyújtotta lehetőséggel, mintegy félszáz orosz-japán kormányközi és céges megállapodást írtak alá a gazdasági együttműködés fejlesztéséről, egyebek között egy egymilliárd dolláros közös befektetési alap létrehozásáról. A felek között szó esett az Oroszország és Japán közötti vasúti összeköttetés megépítéséről.

Putyin és Abe az idén immár harmadszor, összességében pedig tizenkilencedik alkalommal találkozott egymással. A két vezető az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) 2016 novemberében Limában megtartott csúcstalálkozóján összetegeződött. Abe Vlagyivosztokban közölte, hogy legközelebb a novemberi vietnami APEC-csúcson folytat majd eszmecserét Putyinnal, az orosz elnök meghívta vendégét, hogy jövő májusban vegyen részt a Szentpétervári Gazdasági Fórumon.

Forrás: MTI/AP/Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek