Katalónia októberben szavaz, hogy elszakadjon-e Spanyolországtól

Madrid tiltakozása ellenére a katalán parlament megszavazta a függetlenségi népszavazásról szóló törvényt szerda éjszakába nyúló ülésén Barcelonában; a jogszabály elfogadásához kötötte Carles Puigdemont katalán elnök az október 1-jére tervezett referendum kiírását.

A 135 fős helyi törvényhozásban az autonóm régiót kormányzó, és a Spanyolországtól való elszakadást támogató Junts pel Sí (Együtt az igenért) pártszövetség, valamint a nacionalista baloldali Népi Egység (CUP) 72 képviselője támogatta a javaslatot, amelyet egyébként ők terjesztettek be a parlamentnek. A szavazásnál a három ellenzéki párt, a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt, a katalán szocialista párt és a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt képviselői elhagyták az üléstermet.

Inés Arrimadas, a katalán parlamentben legnagyobb ellenzéki pártnak számító Ciudadanos helyi szervezetének elnöke a szavazás után bejelentette: bizalmatlansági indítvány nyújtanak be Carles Puigdemont katalán elnök ellen, hogy előrehozott választásokat lehessen tartani Katalóniában. “Ez az egyetlen politikai út, ami maradt nekünk” – fogalmazott Arrimadas, hozzátéve, hogy ennek érdekében minden ellenzéki párttal felveszi a kapcsolatot.

A törvényjavaslat szerda reggel került a parlament napirendjére, és egész nap tartó parázs és feszült vita után, éjszaka szavazták meg. A törvényjavaslat gyors keresztülvitelét az ellenzéki pártok jogszerűtlennek tartják.

Belerúgtak a demokráciába”

– így értékelte a katalán parlamentben zajló eseményeket Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettes, aki szerint politikai pályafutása alatt nem látott ennél nagyobb szégyent. Úgy vélte, hogy a népszavazás kezdeményezői már-már a diktatórikus és autokrata rezsimekre jellemző magatartást tanúsítanak.

A spanyol politikus már a népszavazási törvény elfogadását megelőzően bejelentette: alkotmánybírósághoz fordulnak, mert szerintük már a jogszabálytervezet parlamenti eljárásba vétele is jogellenes, így azoknak a katalán parlamenti döntéseknek a megsemmisítését kérik, amelyek lehetővé tették a vita és a voksolás megtartását a referendumról, amely szerinte illegális lesz. A spanyol alkotmánybíróság ugyanis egy korábbi határozatában alkotmányellenesnek ítélt minden, a függetlenségi népszavazás megrendezésére irányuló lépést.

A katalánok október 1-jén szavazhatnak a függetlenségükről

Miután a parlament elfogadta a népszavazásról szóló törvényt, Carles Puigdemont katalán elnök szerdán késő este Barcelonában kiírta az elszakadásról szóló függetlenségi népszavazást. Az elnök nem totojázott: alig egy hónapon belül, október 1-jén már szavazhatnak a katalánok saját függetlenségükről.

A helyi parlament épületében tartott eseményen részt vett a katalán autonóm kormány összes tagja, és mindnyájan aláírták a népszavazás kiírásáról szóló dokumentumot.

Ez a nagy remény pillanata”

– fogalmazott az aláírást követő sajtótájékoztatón Carles Puigdemont. Rövid beszédében hangsúlyozta: senkinek sincs hatalma, hogy elvegye a döntés jogát. “Nem hagyjuk magunkat megfosztani a demokráciától. Nem hagyjuk megsemmisíteni emberi jogainkat” – mondta, hozzátéve: Katalónia demokratikusan fog dönteni jövőjéről.

Katalónia kormánya nem először készül függetlenségi referendumra. A spanyol alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére 2014. november 9-én “alternatív népszavazás” címen rendezett népszavazást, hogy megtudja, mennyien támogatják a történelmi régió elszakadását Spanyolországtól. A 7,5 milliós lakosú Katalóniában akkor az 5,4 millió választásra jogosult kevesebb mint fele, 2,3 millió szavazó vett részt a voksoláson. A függetlenséget és az elszakadást közülük mintegy 1,8 millióan (80 százalék) támogatták. A katalán kormány utoljára júliusban készíttetett hivatalos felmérést a függetlenség támogatottságáról Katalóniában, akkor a megkérdezettek többsége nem támogatta az elszakadást Spanyolországtól.

A spanyol sajtó szerint államcsínyről van szó

Államcsínynek minősítik a spanyolországi napilapok csütörtökön megjelent írásaikban a katalán parlament által elfogadott függetlenségi népszavazásról szóló törvényt, amelynek nyomán Carles Puigdemont katalán elnök népszavazást írt ki október 1-jére.

  • Az El Mundo című újság szerkesztőségi véleménycikkében kifejtette: a katalán függetlenségpártiak súlyos csapást mértek a jogállamiságra, megsértették a demokratikus normákat, az illegális referendumról szóló törvénnyel akarják alátámasztani “köztársaságuk délibábját”.
  • A La Razón című napilap szintén úgy látja, hogy a katalán szeparatisták, a katalán kormány vezetésével, átléptek a törvényesség minden határát, a spanyolét, a katalánét és a nemzetközi jogét egyaránt. Egy tollvonással eltörölték a hatalmak szétválasztását, és kitekerték a szabályokat úgy, ahogy azt még Nicolas Maduro, Venezuela elnöke sem merte – olvasható a szerkesztőség véleménycikkében. A lap szerint azonban a spanyol demokrácia nem fegyvertelen, rendelkezik a pontos jogi eszközökkel, hogy szembeszálljon a lázadás ezen világos példájával.
  • Az El País című újság is azt fejtegeti véleménycikkében, hogy a katalán parlament jogellenesen fogadta el a függetlenségi népszavazásról szóló törvényt. “Szégyenletes kísérlet”, hogy lenyomják az ellenzéket, azokat a milliókat, akiket ők képviselnek, és a jogállamot, valamint a demokratikus rendszer egészét – írta a lap.
  • Hasonló megállapításokat tett az ABC című újság Elrabolt Katalónia című cikkében, és a referendumról szóló törvényt a spanyol demokrácia elleni államcsíny első lépéseként értékelte. A lap szükségesnek tartja a katalán házelnök felfüggesztését és a felelősökkel szemben azonnali büntetőjogi eljárás megindítását.
  • A La Vanguardia című országos katalán napilap szerkesztőségi véleménycikkében felidézte, hogy a katalán törvényhozásban többségben lévő függetlenségi pártok nem rendelkeznek a katalán társadalom többségének felhatalmazásával, mivel a legutóbbi katalán parlamenti választásokon kevesebb mint az 50 százalékát szerezték meg a szavazatoknak. “Nem lehet kierőszakolni egy elszakadási programot egy egyértelmű társadalmi többség nélkül” – hangsúlyozta a lap. A katalán intézményesség súlyosan megsérült, a történtek rombolják az ország imázsát Európában, és gyengítik magukat a függetlenségi törekvéseket is – állapította meg a La Vanguardia.
  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

London beintett az Ubernek

A londoni tömegközlekedést irányító városházi szervezet, a Transport for London pénteken közölte az amerikai székhelyű vállalat londoni érdekeltségével, hogy nem állít ki számára új szolgáltatási engedélyt, miután a cég jelenlegi jogosítványa szeptember 30-án lejár.

Read More »