Brüsszelben kételkednek, hogy októberben tovább tudnak lépni Brexit-ügyben

Megkezdődött csütörtökön a londoni alsóházban a brit EU-tagságról szóló törvény visszavonásának részletes parlamenti vitája.

A brit EU-tagság megszűnésének jogszabályi kereteit megteremtő, átfogó törvénytervezetet júliusban ismertette a Konzervatív Párt vezette kisebbségi brit kormány. A tervezet csütörtökön került második olvasatban, vagyis részletes vitára az alsóház elé, és jövő hétfőn várható az első szavazás róla. Sarkalatos elemei közé tartozik a brit EU-tagságot rögzítő, 45 éve elfogadott törvény visszavonása és az uniós eredetű jogszabálytömeg átvezetése a brit jogrendszerbe.

Az 1972-ben kelt csatlakozási törvény jelenlegi formája kimondja, hogy az uniós szinten elfogadott új jogszabályok minden esetben brit törvényekké is válnak. Így a Brexit, vagyis az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból azt is jelenti, hogy ez a külső jogforrás, amelynek figyelembevételét az 1972-es csatlakozási törvény előírja, megszűnik. Ezért kell a brit EU tagság 2019 tavaszára várható megszűnéséig visszavonni a brit csatlakozásról született – az akkori Európai Gazdasági Közösség (EGK) fejlődésével párhuzamosan többször módosított – törvényt.

A tervezet előirányozza az uniós eredetű jogszabályok tömegének átvezetését is a brit jogba – 19 ezer jogszabályról és rendelkezésről van szó -, és a brit törvényalkotás kivonását Európai Unió bíróságának joghatósága alól. Ez utóbbi vonatkozik az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-polgárok jogosultságaival kapcsolatos kérdések elbírálására is, amely a tervezet szerint szintén a brit bíróságok hatáskörébe kerülne át.

Ez a terv máris komoly vita forrása London és az EU között. Az unió ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy a külföldi EU-polgárok ügyében továbbra is az uniós bíróságé legyen a végső szó, a brit kormány viszont ezt határozottan elveti.

A tervezet végső parlamenti elfogadtatása komoly kihívást jelent a kormányzó brit Konzervatív Párt számára, amely a június 8-án tartott előrehozott választásokon elvesztette addigi alsóházi többségét, és azóta kisebbségben, a legnagyobb észak-írországi protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső eseti támogatásával kormányoz.

A legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt máris közölte, hogy minden lehetséges eszközzel igyekszik megtorpedózni a csütörtökön napirendre került tervezetet annak jelenlegi formájában. A törvényjavaslatot a Liberális Demokraták és a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) londoni alsóházi frakciója is elveti.

David Davis, a brit EU-tagság megszűnési folyamatának irányítására létrehozott minisztérium vezetője az alsóházi vita felvezetőjében ugyanakkor kijelentette: a tervezetet a kormány úgy állította össze, hogy az a lehető legsimább kiválási folyamatot tegye lehetővé, biztosítva a brit jogrendszer és az üzleti szektor stabilitásának folyamatosságát. Davis kérte a parlamenti pártokat, hogy ennek érdekében működjenek együtt a kormánnyal a törvénytervezet elfogadtatásában.

Mindeközben az Európai Unió kész felgyorsítani a kiválási tárgyalásokat

Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója csütörtökön Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján aggasztónak nevezte az ír-északír határellenőrzésről szóló brit állásfoglalást, és ezzel párhuzamosan bemutatta az EU irányadó elveit az ügyre vonatkozóan, amely a jelenlegi egyeztetések egyik központi kérdése.

A csütörtökön közzétett uniós irányadó elvek egyik legfontosabb pontja, hogy a Brexit után is garantálni kell az 1998-as nagypénteki megállapodást, amely lezárta az Észak-Írországban évtizedeken át tartó, több ezer ember életét követelő véres konfliktust, illetve fenn kell tartani az úgynevezett közös utazási területet Írország és az Egyesült Királyság között.

A Brexit után bennmaradó tagállamok vezetői októberben döntenek majd arról, megfelelő ütemben haladnak-e az egyeztetések a kilépéssel kapcsolatos legfőbb kérdésekről ahhoz, hogy megkezdődhessenek a kereskedelmi tárgyalások. Sajtóhírek szerint azonban Brüsszelben egyre többen kételkednek benne, hogy októberben tovább tudnak lépni.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke a Politico hírportálnak adott interjújában úgy vélekedett, hogy októberről inkább decemberre kellene halasztani a “huszonhetek” döntését, igaz, ebben az esetben legkorábban jövőre lehetne megkezdeni az egyeztetést a jövőbeli kapcsolatokról. Kiemelte: eddig csak “nagyon homályos” javaslatokat kaptak a britektől, és így nem lehet lezárni a tárgyalások első szakaszát.

A Lisszaboni Szerződés 50. cikke értelmében az uniós tagság a kilépési szerződés hatályba lépésével, vagy annak hiányában a távozási szándék (2017. március 29-i) bejelentése után két évvel szűnik meg, de a kiválási tárgyalások a tagállamok konszenzusos döntésével meghosszabbíthatók.

Forrás: MTI/Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek