EKB: kamatemelés akkor esedékes, ha befejeződött a kötvényvásárlási program

Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa csütörtöki ülésén, a piaci várakozásoknak megfelelően, nem változtatott az irányadó kamaton.

Az EKB Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén változatlanul hagyta az irányadó refinanszírozási műveletek 0,00 százalékos kamatlábát, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábának 0,25 százalékos, illetve -0,40 százalékos szintjét.

A kormányzótanács arra számít, hogy az EKB irányadó kamatai tartósan, a nettó eszközvásárlásoknál jóval tovább, a mostani szinteken maradnak – áll a közleményben.

A hagyományostól eltérő monetáris politikai intézkedéseket illetően a kormányzótanács megerősítette szándékát, hogy a nettó eszközvásárlásokat a mostani 60 milliárd eurós havi ütemben 2017. december végéig folytatja, illetve szükség esetén ennél is tovább, mindenesetre addig, amíg az inflációs pályának a testület inflációs céljával összhangban álló, tartós korrekcióját nem tapasztalja.

Ha a kilátások kedvezőtlenebbé válnak, vagy a pénzügyi helyzet úgy változik, hogy nem lesz összeegyeztethető az inflációs pálya tartós kiigazítása felé tett további előrelépéssel, a kormányzótanács készen áll rá, hogy a programot terjedelemben, illetve időtartamban kibővítse – tette közzé az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa.

Az Európai Központi Bank (EKB) valószínűleg a vártnál jóval óvatosabban kezdi meg ultralaza monetáris politikája szigorítását, mert az infláció az euró erősödése miatt közeledés helyett távolodik a 2 százalék közeli céltól.

Mario Draghi, az EKB elnöke csütörtökön a bank igazgatóságának kamatdöntő ülése után megerősítette, hogy legalább decemberig, az eredetileg kitűzött időpontig folytatják a mennyiségi könnyítési programot, amelynek keretében az EKB kötvényvásárlások révén havi 60 milliárd eurót pumpál a gazdaságba. Draghi azt sem zárta ki, hogy szükség esetén méretében vagy időben kiterjesztik a gazdaságösztönző programot.

Az EKB dilemmája az, hogy míg az eurózóna gazdaságának egészséges növekedése megengedné a monetáris politika szigorítását, a konjunktúra ellenére alig emelkedő bérek és az amerikai költségvetési stimulus késése miatt gyenge dollár felhajtja a közös valuta árfolyamát.

Az euró az idén 14 százalékkal értékelődött fel az amerikai valutával szemben, és tartja magát az 1,20 dolláros jegyzés fölött. Ez azzal a következménnyel jár, hogy míg az eurózóna exportja drágul, az olcsóbb import leszorítja az infláció növekedési ütemét. Ez arra késztette az EKB-t, hogy a júniusi 1,3 százalékról 1,2 százalékra szállítsa le jövő évi inflációs prognózisát. A legfrissebb előrejelzés szerint a fogyasztói árak 2019-ben is várhatóan csak 1,5 százalékkal emelkednek a korábban várt 1,6 százalék helyett. A jegybankok szerint a gazdaság szempontjából a két százalék körüli infláció optimális.

Az EKB az idén már csak októberben és decemberben tart kamatdöntő ülést, ezek valamelyikén kell döntést hozni a jövő évtől követendő monetáris politikáról. Draghi csak annyit mondott, hogy kamatemelés csak akkor esedékes, ha befejeződött a kötvényvásárlási program. Sok szakértő arra számít, hogy az euróövezet jegybankja januártól havi 40 milliárd euróra szűkíti a programot.

A mennyiségi könnyítés ellenzői, főként német részről, azzal érvelnek, hogy a program elérte lehetősége határait, és fokozatosan ki kell vezetni. Mások szerint viszont a program gyors lezárása túlságosan megszigorítaná a monetáris kondíciókat, és semmivé tenné az eddigi eredményeket.

  • Korábban írtuk:

Forrás: MTI/Reuters

Felkapott hírek

Friss hírek