Németország unalmas politikája a ritka erősség jele

Az Angela Merkel és Martin Schulz közötti televíziós vita azért nézett ki úgy, mint egy koalíciós megbeszélés, mert Németország „megengedheti magának”, hogy vezető politikusai kulturáltan vitázzanak. Ez pedig egy igen ritka és jó dolog.

A Donald Trump-Hillary Clinton televíziós viták és a francia elnökjelöltek ügyes verbális csatái még mindig frissen élnek a nézők emlékezetében. Nem csoda tehát, hogy sokan csalódtak a vasárnapi német televíziós „párbajban”, amely során Angela Merkel német kancellár és a szociáldemokrata párt vezetője, Martin Schulz mérkőzött meg. Sokak számára ugyanis a szelíd vita jobban hasonlított a koalíciós tárgyalások nyilvános körére, mint párbajra. A legtöbb sajtókommentár szerint egyébként a vitában Angela Merkel kormányfő szerepelt jobban.

A német sajtónak tartózkodnia kellene a kritikától. Nagy ajándék Németország számára, hogy vezető politikusai – akiket egyébként egyaránt masszív tömeg támogat – mosolyognak egymás kis viccein, és nyilvánvaló egyetértésben bólogatnak, amikor a másik beszél. Nagyszerű eredmény, hogy még négy moderátor sem provokálhatott ki semmit Merkelnél vagy Schulznál, ami akár csak hasonlít a veszekedésre.

Külföldi ellenpéldák

  • Az Egyesült Államokban a politikai megoszlás élesebb, mint valaha, még az elnökválasztási időszaknál is rosszabb a helyzet ezen a téren. A szakértők még mindig küzdenek azzal, hogy megértsék: mit jelent Donald Trump győzelme és elnöksége, valamint zavaros külpolitikája.
  • Hollandiában a márciusi választások óta nem állt fel az új kormány. Bár akkor mindenki pozitívumként értékelte, hogy Geert Wilders bevándorlásellenes, populista pártja nem nyert, a koalíciós tárgyalások az elmúlt 40 év leghosszabbjai, mert az ország és a politikai szervezet annyira megosztott, amilyen korábban nem nagyon fordult elő.
  • Franciaországban Emmanuel Macron elnök népszerűsége jelentősen csökkent az elmúlt időszakban, mert választási győzelme a szélsőségesek (és a hagyományos pártok) elleni taktikai szavazás eredménye volt, nem pedig programjának valódi támogatása az emberek részéről.
  • Az Egyesült Királyságban a Brexit és a júniusi előrehozott választások – utóbbi hatalmas kudarccal végződött a kormányzó Konzervatív Párt számára – miatti politikai vihar még mindig nem ült el. A vezető politikusok, Theresa May miniszterelnök, valamint Jeremy Corbyn munkáspárti vezető között pedig minden heves szóváltás alkalmával szikrázik a levegő: ez aligha okoz megkönnyebbülést azoknak a szavazóknak, akiknek mindkét felet illetően erős aggályai vannak.

A németek nem akarnak semmi ilyesmit. Szóval itt van nekik Merkel és Schulz. A vita után az elemzők megfogalmaztak ugyan kritikákat, mondván melyik témában melyik politikus „teljesített jobban”, ám valójában kettejük között a különbség annyi volt, hogy a szociáldemokrata párt vezetője néha kicsit nyersebben fogalmazott, egy-két dologban „kiosztotta” Merkelt, a legtöbb kérdésben azonban hasonló véleményen voltak.

Ott álltak és nyugodtan elbeszélgettek például a menekültválságról, a nyugdíjkorhatárról, Törökországról és az autóiparról. (A vitáról és a sajtóvisszhangról itt olvashatnak bővebben.) Egyikük sem akar falat építeni Németország határára, népszavazást az EU-tagságról vagy akárhol háborúzni. Egyikük sem hozta fel az ukrajnai vagy akár az észak-korai konfliktust mint politikai téma, és Oroszország is csak egyszer jött fel, amikor mindkét jelölt elítélte Gerhard Schröder korábbi kancellár döntését, hogy csatlakozzon a Rosznyefty orosz állami olajvállalat igazgatótanácsához.

Bár egyesek arra számítanak, hogy Németország egyre nagyobb szerepet fog vállalni nemzetközileg most, hogy az amerikai vezetés kérdéses, a német választási program, mint mindig, most is inkább a „szelídebb” belföldi témákra összpontosít. (Törökország például csak az ország nagy török diaszpórája és Törökország uniós csatlakozási tárgyalásai miatt vált kampánytémává.)

Ha a szavazók villámcsapást vagy valami radikálisabbat akarnának, akkor például a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) pártra, vagy a baloldali Die Linkére szavaznának. Na mármost, a legutóbbi felmérések szerint az említett két pártnak együttesen sincs akkora támogatása, mint a második helyen álló, Schulz-vezette SPD-nek.

Zárszavában a kancellár arra helyezte a hangsúlyt, hogy Németországnak ki kell állnia a digitális átalakulás próbáját, a szociáldemokrata jelölt pedig a társadalmi igazságosság és az EU megerősítésének fontosságát emelte ki.

A tévévita volt az egyetlen kampányrendezvény, amelyen a két kancellárjelölt szemtől szembe ütköztette véleményét. Utána Martin Schulz újságíróknak azt mondta, érdemes lenne még egy vitát tartani, mert sok témára nem maradt idő. A rendezvény előkészítése során ugyanakkor Merkel képviselői jelezték, hogy csak egyetlen vitáról lehet szó.

Forrás: Bloomberg / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

London beintett az Ubernek

A londoni tömegközlekedést irányító városházi szervezet, a Transport for London pénteken közölte az amerikai székhelyű vállalat londoni érdekeltségével, hogy nem állít ki számára új szolgáltatási engedélyt, miután a cég jelenlegi jogosítványa szeptember 30-án lejár.

Read More »