Alulmaradt Schulz a német kancellárjelöltek tévévitájában

A vártnál kevesebben követték Németországban a kancellárjelöltek vasárnap esti televíziós vitáját, amelyen a legtöbb sajtókommentár szerint Angela Merkel kormányfő jobban szerepelt, mint a szociáldemokrata (SPD) jelölt, Martin Schulz.

Hétfőn megjelent adatok szerint a két országos köztelevízióban (ARD, ZDF) és a két legnagyobb országos kereskedelmi televízióban (RTL, SAT1) élőben közvetített műsort 16,23 millióan nézték meg, ami az akkor éppen televíziót néző lakosság 46,1 százalékát jelenti.

Előzőleg egy reprezentatív felmérésben a megkérdezettek 48 százaléka azt mondta, hogy meg akarja nézni Angela Merkel és Martin Schulz vitáját, ami ugyan csak “szándéknyilatkozatot” jelent, de így is arra lehetett számítani, hogy műsor nézettsége jelentősen meghaladja majd a 2013-ban – Angela Merkel és az akkori SPD-s jelölt, Peer Steinbrück részvételével – tartott előző vita csaknem 18 milliós nézettségét.

A vártnál alacsonyabb nézettséghez és az 50 százaléknál is alacsonyabb közönségarányhoz az is hozzájárulhatott, hogy a vitával egy időben zajlott a férfi röplabda Európa-bajnokság döntője, amelybe a sportág történetében először bekerült a német válogatott, és végül ezüstérmet szerzett.

A vita

A négy csatorna egy-egy ismert televíziós újságírója által vezetett vita első és leghosszabba blokkja a migrációról, menekültügyről és társadalmi integrációról szólt.

1. A migrációs válság

Martin Schulz hangsúlyozta, hogy Angela Merkel hibázott, amikor 2015 szeptemberében a menekültek beengedéséről határozott, mert nem vonta be a döntésbe az európai partnereket. Így lehetővé tette Magyarországnak és Lengyelországnak, hogy kivonják magukat a felelősségvállalás alól, és “cserben hagyják Németországot”, holott “sok pénzt fizetünk ezeknek az országoknak”.

A migrációs válság kezeléséről szólva Martin Schulz kiemelte, hogy a külső határok lezárása helyett egy közös, uniós bevándorlási jogi rendszert kell kialakítani, kanadai, amerikai és ausztrál mintára, amely lehetőséget ad a legális bevándorlásra, aki pedig illegálisan lépi át az EU határát, azt vissza kell utasítani. Ehhez a szavai szerint a terheket a tagállamok között szolidárisan megosztó rendszerhez kell igazítani az EU pénzügyi támogatási rendszerét, mert “nem mehet tovább”, hogy olyan tagállamok, mint Lengyelország és Magyarország támogatást kapnak az EU-tól a mezőgazdaságtól az útépítésig egy sor feladathoz, de elutasítják a szolidaritást a migráció ügyében.

Angela Merkel kiemelte, hogy az uniós külső határok ellenőrzése mellett az EU-Törökország menekültügyi megállapodáshoz hasonló együttműködést kell folytatni az EU szomszédságának más államaival, az Európán kívülről induló migráció szabályozásában pedig nem kell az EU-ra várni, hanem meg kell alkotni egy német törvényt a képzett munkavállalók bevándorlásáról. Aláhúzta: a migráció nem fenyegetés, hanem nagy feladat, és Németország nem zárkózhat be a világ más részein pusztító háborúk és szegénység előtt. Ez azonban “nem jelenti azt, hogy mindenki jöhet”.

2. A társadalmi integráció

A társadalmi integráció kérdéseivel kapcsolatban Angela Merkel kijelentette, hogy négymillió muzulmán ember él Németországban, akik mind “hozzájárulnak az ország sikeréhez”, így vallásuk a német társadalom része, de csak akkor, ha az alaptörvénynek megfelelő módon gyakorolják, és vezetőik elhatárolódnak az iszlám nevében elkövetett terrortól.

Martin Schulz kijelentette: 3-5 százaléknyi fanatikus és radikális miatt nem szabad elítélni egy vallást, de meg kell akadályozni, hogy kívülről “gyűlöletet exportáljanak” Németországba.

3. A német-török diplomáciai viszály

A német-török diplomáciai viszállyal kapcsolatban Schulz a Törökországgal folytatott EU-csatlakozási tárgyalások megszakítását sürgette. Merkel hangsúlyozta, hogy a Törökországban raboskodó német állampolgárok miatt nem szabad “becsapni az ajtót”, és elsősorban gazdasági nyomást kell gyakorolni Ankarára.

Kapcsolódó cikkünk: Hiába próbálkozik a török kormány a németeknél

4. Az észak-koreai válság és Donald Trump

Mindketten állást foglaltak a Koreai-félszigeten kialakult válság békés megoldása mellett. Martin Schulz ezzel összefüggésben kiszámíthatatlannak nevezte Donald Trumpot. Az amerikai elnökről Merkel azt mondta, hogy csak a közös értékek alapján hajlandó vele együttműködni, és világosan beszélni kell többek között a klímaváltozás ügyében kialakult nézeteltérésekről.

5. Belpolitika

Schulz a menekültügy mellett főleg a nyugdíjrendszer állapota miatt bírálta Merkelt, és hangsúlyozta: a CDU/CSU kormányzásának folytatása azzal fenyeget, hogy 70 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. Merkel kijelentette, hogy ez semmiképpen nem fordul elő.

A számos belpolitikai téma közül a német autóipart sújtó dízelbotrányról esett a legtöbb szó, ezzel kapcsolatban Merkel tagadta, hogy elnéző volna az autógyárakkal, és azt mondta, “irtó mérges” a visszaéléseik miatt.

Kapcsolódó cikkünk: A német választások dönthetik el a dízelmotorok sorsát

Zárszavában a kancellár arra helyezte a hangsúlyt, hogy Németországnak ki kell állnia a digitális átalakulás próbáját, a szociáldemokrata jelölt pedig a társadalmi igazságosság és az EU megerősítésének fontosságát emelte ki.

A tévévita volt az egyetlen kampányrendezvény, amelyen a két kancellárjelölt szemtől szembe ütköztette véleményét. Utána Martin Schulz újságíróknak azt mondta, érdemes lenne még egy vitát tartani, mert sok témára nem maradt idő. A rendezvény előkészítése során ugyanakkor Merkel képviselői jelezték, hogy csak egyetlen vitáról lehet szó.

Az ARD országos köztelevízió megbízásából végzett gyorsfelmérés szerint 55 százalék Angela Merkelt, 35 százalék Martin Schulzot találta meggyőzőbbnek. A másik országos közszolgálati televízió, a ZDF adatai alapján jóval szorosabb az eredmény, 32 százalék szerint a jobbközép CDU/CSU 12 éve kormányzó vezetője, 29 százalék szerint pedig az SPD-s jelölt szerepelt jobban. Ugyanakkor 51 százalék szerint Martin Schulz a vártnál jobb teljesítményt nyújtott, és megkérdezettek 44 százaléka azt mondta, a 90 perces vita után jobb a véleménye róla.

A sajtóvisszhang

A hétfői sajtókommentárok többsége alapján a sportesemény izgalmasabb lehetett, mint a kancellárjelölti vita, amelyet a szeptember 24-i szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást felvezető kampány legfontosabb rendezvényeként tartanak számon. Az n-tv hírtelevízió politikai rovatvezetője például a csatorna hírportálján közölt értékelésében azt írta, visszatekintve valószínűleg azt mondják majd a szakértők, hogy a tévévita volt az a pont, amelynél Martin Schulz “végérvényesen elveszítette a választást”. Hozzátette, hogy “az egész műsor sajnos még Schulznál is rosszabb volt”.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerint a vita sokszor “inkább egy nyilvános koalíciós csúcstalálkozó volt, mintsem heves szóváltás”, és egész biztosan nem hozza meg a várt fordulatot az SPD-nek, amely a választói támogatottságot vizsgáló felmérésekben 22-24 százalékon áll, mintegy 15 százalékponttal lemaradva a Merkel vezette jobbközép CDU/CSU mögött. A műsor ugyanis megmutatta, hogy Merkel és Schulz nem tud kiszabadulni a “kompromisszumok körforgásából”, amely az utóbbi négy év közös kormányzása révén alakult ki – írta a FAZ szerzője.

A konzervatív Die Welt szerint a vita csúcspontok és nagy érzelmek nélküli szócséplés volt, és Martin Schulz ugyan “bevitt néhány ütést Merkelnek, de ez nem volt elég ahhoz, hogy megrendítse”, ahhoz pedig végképp nem, hogy olyan politikusként mutassa be magát a bizonytalan választók előtt, akire rá lehet bízni Németország, “Európa vezető hatalma” irányítását a mostani nehéz időkben. Így végül a “színtelen” vitát Merkel nyerte meg.

A liberális Süddeutsche Zeitung szerint ebben annak is fontos szerepe volt, hogy a negyedik ciklusára készülő kancellárt kevesebbszer szakították félbe a műsorvezetők, mint Schulzot, aki ugyan jobb szónok, mint Merkel, de nem tudott kibontakozni.

A politikai elemzők rendszerint rámutatnak, hogy az adatok még változhatnak, mert a vita értelmezéséről, értékeléséről folytatott diskurzus legalább annyira fontos, mint maga a vita. Így előfordulhat, hogy a baloldali politikusok és tanácsadóik annyira “megdolgozzák” a közvéleményt, hogy néhány nap múlva a többség Schulzot tartja majd győztesnek.

Az SPD szerint még nem “lefutott” a választás, a párt a bizonytalan szavazók megszólításával felzárkózhat az utolsó három héten. Reményeik szerint ennek a felzárkózásnak az első lépése a kancellárjelölti vita. A legtöbb választási szakértő viszont úgy látja, hogy az SPD legfeljebb a párttól korábban elfordult választók körében szerezhet új támogatókat, és így néhány százalékponttal növelheti táborát, de a CDU/CSU-t már nem tudja megelőzni szeptember 24-ig.

Kapcsolódó cikkünk: Schulz keményen kiosztotta Merkelt

Forrás: MTI / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

London beintett az Ubernek

A londoni tömegközlekedést irányító városházi szervezet, a Transport for London pénteken közölte az amerikai székhelyű vállalat londoni érdekeltségével, hogy nem állít ki számára új szolgáltatási engedélyt, miután a cég jelenlegi jogosítványa szeptember 30-án lejár.

Read More »