Macron már Afrikában megkezdené a menekültügyi eljárásokat

Emmanuel Macron francia államfő szerint már az afrikai tranzitországokban, Nigerben és Csádban ki kellene szűrni a migránsok közül azokat, akik jogosultak menekültstátuszra, annak érdekében, hogy “a lehető leggyorsabban biztonságban részesüljenek”.

A menekültügyi eljárás már az afrikai kontinensen megkezdődne. Azt teljes mértékben biztonságosnak meghatározott övezetekben folytatnák le Nigerben és Csádban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) ellenőrzésével” – mondta a francia elnök a migrációs válságról Párizsban hétfőn rendezett EU-Afrika-csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón.

A párizsi mini csúcson a francia elnök, Angela Merkel német kancellár, Paolo Gentiloni olasz és Mariano Rajoy spanyol kormányfő, valamint Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főbiztosa mellett jelen volt Mahamadou Issoufou nigeri és Idriss Deby csádi elnök, valamint Fájez esz-Szarrádzs líbiai miniszterelnök is.

A találkozó végén a résztvevők elfogadtak egy útitervet, de a közös sajtótájékoztatón az országok vezetői elsősorban a migrációval kapcsolatos saját problémáikról beszéltek. A zárónyilatkozat szerint a közeljövőben egy küldöttség látogat el Csádba és Nigerbe az “eddigi támogatások folytatására” a határellenőrzés és az embercsempész-hálózatok elleni küzdelem területén.

Macron javaslata szerint a menekültek beazonosítása az UNHCR listái alapján történne és a már a tranzitországokban tartózkodó migránsokat érintené. Ezzel elkerülhető lenne, hogy “nők és férfiak elképesztő kockázatoknak tegyék ki magukat egy nagyon veszélyes zónában, aztán pedig a Földközi-tengeren” – fogalmazott a francia elnök.

Kiemelte, hogy a biztonság és az igazságszolgáltatás területén is szükség van együttműködésre az afrikai országokkal, valamint “időnként katonai jelenlétre is a rendzavarások és a Líbia felé tartó hullám növekedésének elkerülésére, ami csak felduzzasztaná a már megtelt migránstáborokat”. Macron továbbá felvetette a származási országokba való visszatérés megszervezésének lehetőségét is, amelynek érdekében országonként együttműködést javasolt.

A nigeri és a csádi elnök ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy csak a fejlesztési programokkal oldható meg a migrációs válság, és ennek érdekében jelentősebb anyagi támogatást kértek az európai partnerektől.

Az alapprobléma a fejlesztés marad, források kellenek. A bejelentésekhez már évek óta hozzászoktunk. Konkrét dolgokat szeretnénk.

– mondta Idriss Deby csádi elnök, a tartós megoldások szükségességét hangsúlyozva. A zárónyilatkozatban egyébként szerepel, hogy az “európaiak elismerik, hogy szükséges a Nigernek és Csádnak nyújtott támogatások növelése”. Mahamadou Issoufou nigeri elnök szerint is fejlesztésekben kell gondolkodni, nem kizárólag büntetőpolitikában.

Az afrikai országban 2015 óta kidolgoztak egy programot a migránshullám megfékezésére, elsősorban az embercsempészek elleni harc részeként. Az országban kétféle tábor működik, az egyiket az UNHCR működteti kizárólag nigeriek számára, míg a másikat a más afrikai országokból, Líbia felé tartó migránsoknak tartják fent. A nigeri hatóságok szerint így a migránsok 80 százalékát fel tudják tartóztatni.

Federica Mogherini elismerte, hogy a szegénység jelenti az alapproblémát, de szerinte nincs szükség egy újabb Marschall-tervre, miután az Európai Unió tagállamai évente mintegy 20 milliárd eurót fektetnek be az afrikai kontinensen.

Kapcsolódó cikkünk: Még több pénzt ad Líbia határvédelmére az Európai Unió

A francia elnök és a német kancellár által hangsúlyozott megkülönböztetés a menekültek és a gazdasági migránsok között a zárnyilatkozatba is bekerült. “Az illegális bevándorlók a nemzetközi védelem semmilyen formáját nem igényelhetik és vissza kell őket toloncolni a származási országaikba, biztonságos körülmények között, rendezetten és méltósággal, lehetőleg önkéntes alapon” – olvasható a dokumentumban.

A csúcstalálkozót megelőzően a nyár folyamán több európai kezdeményezés is született a migrációs válság feltartóztatására. Emmanuel Macron például hotspotok megnyitását javasolta az afrikai országokban, ezt azonban az érintett államok és a nem kormányzati szervek (NGO) biztonsági okokra hivatkozva elutasították.

Líbiát illetően a nyilatkozat üdvözli az olasz elképzeléseket a gazdasági együttműködésben a helyi közösségekkel annak érdekében, hogy az embercsempészeten kívül más anyagi forrásokhoz is jussanak. Az európai országok azt is pozitívan értékelték, hogy a líbiai egységkormány erőfeszítéseket tett a saját felségvizeinek ellenőrzésére, felhívta a figyelmet a parti őrség megfelelő kiképzésére és felszerelésére, valamint a migránsok emberi jogainak védelmére.

További cikkeink a témában:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Berlin, 2018. március 26.
A Stimulate nevű project keretén belül bemutatásra kerülő vezető nélküli elektromos busz a berlini Charite Egyetemi Kórház területén 2018. március 26-án. A busz napokon belül megkezdi működését a német fővárosban. (MTI/EPA/Omer Messinger)

Az elektromos buszok elterjedése árthat az olajiparnak

Az akkumulátoros motorokkal felszerelt buszok hirtelen komoly „problémává” váltak, lévén a közeljövőben jelentős mértékben hozzájárulhatnak a városi közlekedés forradalmasításához, valamint segíthetik az energiaipart átformáló erőket. Kínával az élen, egyre több hagyományos szmog-okádó dízelbehemótot váltanak fel elektromos buszok, ezáltal pedig csökken a fosszilis üzemanyag iránti kereslet.

Read More »