Stratégiát vált az Etihad Airways az európai kudarcok miatt

Stratégiát válthat az Etihad Airways, miután az európai akvizíciói nem hozták meg a várt sikert. Az irányváltást jelzi James Hogan, a korábbi stratégiát kiötlő vezérigazgató távozása is. A további lépések függvényében bizonytalanná válhat az Air Serbia helyzete is.

A stratégiaváltást az Abu Dhab-i székhelyű légitársaság azok után jelentette be, hogy a berlini székhelyű Air Berlin mögül kihátrált anyagilag, ennek következtében pedig a légicég fizetésképtelenné vált és csődvédelmet kért.

Az Etihad az Air Berlinbe még 2011-ben vásárolta be magát azzal a céllal, hogy hozzáférjen az európai piachoz. Ez a lépés azonban a James Hogan korábbi vezérigazgató stratégiájának csak egyik része volt. Mivel az Etihad méretben és utasforgalomban is kisebb másik két Öböl-menti versenytársánál, a Qatar Airways-nél, illetve az Emirates-nél, alternatív módon próbáltak új piacokat szerezni.

James Hogan elképzelése szerint az Etihad főként európai akvizíciókon keresztül jutott volna hozzá az európai piachoz, és így az utasokhoz. Ennek érdekében kezdtek felvásárlásokba a kontinensen: az Air Berlinben 2011-ben szereztek 30 százaléknyi részesedést, 2013-ban a svájci regionális Darwing Airlines 33 százalékát vették meg, a céget pedig Etihad Regionalra kereszteltek át. Ugyanebben az évben bevásárolták magukat a szerb JAT-ba is, és 30 százaléknyi részesedéssel a zsebükben Air Serbiára változtatták a márkanevet. Ezt követte az utolsó európai akvizíció, az olasz Alitalia 49 százalékának felvásárlása volt 2014-ben, amellyel a csődtől mentették meg az olaszok nemzeti légitársaságát.

A stratégia része volt, hogy az Etihad ahelyett, hogy csatlakozott volna egy légiszövetséghez (akkoriban mindegyik közvetlen versenytársa elzárkózott ettől), inkább saját szövetségesi hálózatot hozott létre Etihad Partner Airlines néven. Európán kívül még az indiai JET Airways-ben, illetve az Air Seychelles-ben vásároltak részesedést.

Az európai cégekben főként tőkeinjekcióért cserébe kaptak részesedést, de az uniós szabályok szerint többségi tulajdont és irányítást nem szerezhettek. Így ezek a légicégek bár az Etihad pénzéből működtek és kezdték meg az üzem átalakítását, az arabok formálisan vezető szerepet soha nem töltöttek be a légitársaságok döntéshozatalában és vezetésében.

A James Hogan által megkezdett stratégia azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az Air Berlin az átvétele óta nem tudott nyereségesen működni, és az Alitalia sem termelt soha egy euró nyereséget sem. Az Etihad először az Alitalia esetében mondta ki júniusban, hogy nem finanszírozzák tovább a légitársaságot, miután a cég dolgozói elutasították a költségcsökkentő programot. A Darwin Airlines-t júliusban adták el az Adria Airways-nek, miután üzemméretét jelentősen csökkentették, múlt héten pedig az Air Berlin mögül álltak ki az arabok, mivel hat év alatt összességében több milliárd euró veszteséget termelt.

Az Etihad 2016-os üzleti beszámolóját idén július végén hozta nyilvánosságra, ebben egymilliárd eurót is meghaladó adózott veszteségről adott számot, miközben egy évvel korábban még nyereséges volt a légitársaság. Elemzésükben azt írták, hogy a veszteség nagyobb része a rossz pénzügyi manővereknek, befektetéseknek, így az európai akvizícióknak köszönhető, ezért meg kell vizsgálni minden egyes befektetést. James Hogan az igazgatóság döntésének értelmében májusban távozott a vezérigazgatói pozícióból.

Mára az Etihadnak egyetlen légitársasága maradt az európai kontinensen, az Air Serbia. A szerbek nemzeti légitársasága az Air Berlinnel történtek után közölte: helyzete stabil, bár nehéz piaci körülmények között üzemel. A cég tavaly egymillió eurós nyereséget termelt, bár egy év alatt a New York-i járat megnyitása miatt elbukta nyeresége 80 százalékát. Amennyiben az Etihad úgy dönt, eladja utolsó európai légitársaságát is a stratégiaváltás miatt, az Air Serbia helyzete bizonytalanná válik.

Kapcsolódó cikkünk: Az Etihad Airways nem fogja még egyszer megmenteni az Alitaliát

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Angela Merkel német kancellár (j) és Sebastian Kurz osztrák kancellár sajtóértekezletet tart a berlini kancellári hivatalban 2018. január 17-én. (MTI/EPA/Clemens Bilan)

Összecsapott Merkel és Kurz menekültügyben

A német és az osztrák kormány egyetért abban, hogy a migrációs válság megoldásához elengedhetetlen az uniós külső határ védelme és a menekültek támogatása helyben, a hazájuk közelében, a menekültek EU-n belüli elosztását szabályozó kvóták ügyét viszont eltérően ítélik meg.

Read More »
brexit_640

Juncker tárt karokkal várja vissza a briteket az EU-ba

Nem lehet akadálya, hogy az Egyesült Királyság végül tagja maradjon az Európai Uniónak, amennyiben a britek esetleg meggondolják magukat - jelentette ki szerdán Strasbourgban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, hozzáfűzve, ha nem is így történik, szeretné, hogy a szigetország egyszer visszatérjen az EU-ba.

Read More »