Trump felvázolta afganisztáni terveit

Az amerikai elnök az arlingtoni Fort Myer katonai támaszponton ismertette kormánya új afganisztáni és dél-ázsiai stratégiáját, amiből azonban lényegi információt nehéz lett volna kihámozni: Trump nem jelentett be konkrét számokat az esetleges afganisztáni csapatnövelésről, és nem kívánt határidőt sem szabni egy majdani kivonulást illetően, amelynek szerinte „méltóságteljesnek”, de nem elhamarkodottnak kell lennie.

Az elnök a konkrét csapatlétszámot illető adatok közlése helyett annak fontosságát emelte ki, hogy az Egyesült Államok nem nemzetépítésért, hanem a terroristák ellen harcol más országokban, az afganisztáni tálibok elleni küzdelemben a környező államoknak, így Pakisztánnak és Indiának is részt kell vennie.

A helyi idő szerint este kilenckor a nagy televíziós csatornák által élőben közvetített beszédben Donald Trump már az elején hangsúlyozta: ellenzi, hogy más országokban a demokráciát az Egyesült Államok a saját képére alakíttassa, Washington ugyanis nem a nemzetépítésért küzd. “Ennek a korszaknak már vége” – szögezte le. Kis hatásszünet után hozzátette: a washingtoni kormányzat a terroristák ellen harcol, szövetségeseivel összefogva.

Kifejtette, hogy az amerikaiak belefáradtak a győzelem nélküli háborúskodásba, s ő is osztja az emiatti elkeseredettséget. Személy szerint, ösztönösen, híve lett volna a teljes csapatkivonásnak, de mint az Egyesült Államok elnöke, hallgatott tanácsadói álláspontjára – mondta. “Nemzetünknek keresnie kell a méltóságteljes kivonulást, amely illik az eddig meghozott rettenetes áldozatokhoz” – fogalmazott. Ugyanakkor kijelentette: a gyors és elhamarkodott kivonulás következményei előreláthatóak és elfogadhatatlanok, mert az így keletkező légüres térbe benyomulnának a “militánsok”. A terroristáknak tudniuk kell, hogy nem rejtőzhetnek el többé – mondta Trump.

Az elnök kifejtette: az új afganisztáni stratégia lényege, hogy nem határidőt tart szem előtt, hanem a feltételek teljesülését, és ezért nem fog az Afganisztánban állomásozó csapatok létszámáról vagy a további konkrét katonai hadműveletekről a nyilvánosság előtt beszélni. Mint mondta, “nem kell, hogy az ellenségeink tudjanak minderről”. “Nem áruljuk el, hogy mikor indítunk támadást, de az biztos, hogy támadást indítunk majd” – tette hozzá.

Trump szerint óriási biztonsági fenyegetésekkel kell szembenézni nemcsak Afganisztánban, hanem az egész térségben. Ezzel összefüggésben hosszan beszélt Pakisztán szerepéről és politikájáról, valamint India felelősségvállalásának fontosságáról. Úgy vélte, az Egyesült Államok többé nem hallgathat arról, hogy Pakisztán teret enged és menedéket biztosít a káosz, az erőszak és a terror erői számára. Leszögezte, hogy az Egyesült Államok, Pakisztán és Afganisztán érdeke közös: megakadályozni, hogy a biztonságosnak vélt térségekben a terroristák ismét megjelenhessenek, fenyegetést jelenthessenek, sőt, atomfegyverhez juthassanak.

Ezzel kapcsolatban kifejtette azt is, hogy Pakisztán többet nyerhet, ha az Egyesült Államok partnere, és többet veszíthet, ha “bűnözőknek ad menedéket”. Leszögezte, hogy Washington változatlanul támogatást nyújt az afgán kormánynak, de hozzáfűzte: “Afganisztánnak is osztoznia kell a terrorizmus elleni küzdelem terheiben”.

Az elnök, miközben hangsúlyozta, hogy megakadályozza a tálibok hatalomra jutását, hangsúlyozta azt is, hogy egy távoli jövőben akár még politikai megállapodás is születhet a tálibok egyes elemeinek bevonásával. De hozzátette: senki nem tudja megmondani, hogy ez mikor lehetséges, és lehetséges-e egyáltalán. “Pusztán katonai megoldással nem lehet elhozni a békét Afganisztánba, de stratégiai megfontolásokkal alkalmazott erővel megteremthetők a majdani békefolyamat feltételei” – mondta Trump. Jelezte továbbá, hogy kormánya továbbfejleszti a stratégiai partnerséget Indiával, így segítve Afganisztánt gazdaságilag elmaradott vidékeinek fejlesztésében.

Még mielőtt az afganisztáni stratégia részletezésébe belekezdett volna, Donald Trump – utalva az elmúlt napok erőszakos tüntetéseire és a gyűlölethullámra – a nemzet összefogásának és egységének fontosságát hangsúlyozta. Amerikában “nincs helye az előítéletességnek, a fanatizmusnak és a gyűlöletnek” – szögezte le.

Máris beindultak a fogaskerekek

James Mattis amerikai védelmi miniszter már utasította is Joseph Dunfordot, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét az új dél-ázsiai stratégia megvalósításának előkészítésére – derült ki a védelmi miniszter helyi idő szerint későn este kiadott közleményéből.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy döntését a Donald Trump elnök által felvázolt stratégia alapos áttekintése után hozta meg. Közölte azt is, hogy tanácskozik majd erről a NATO főtitkárával és az Egyesült Államok szövetségeseivel, akik közül – mint fogalmazott -“többen már elkötelezték magukat csapataik növelése mellett”.

Az amerikai elnök beszédére reagálva nyilatkozatot tett közzé Rex Tillerson külügyminiszter is. Az amerikai diplomácia irányítója Indiának az afganisztáni helyzet rendezésében betöltendő szerepéről tett közzé állásfoglalást. “India fontos partner lesz a térség békéjének és stabilitásának biztosításában, és üdvözöljük szerepvállalását Afganisztán politikai és gazdasági modernizálásában” – fogalmazott Tillerson. Leszögezte: Washington készen áll arra, hogy előfeltételek nélkül támogassa az afganisztáni központi kormány és a tálibok közötti béketárgyalásokat.

Közleményt adott ki az Afganisztánban állomásozó amerikai és nemzetközi erők főparancsnoka, John Nicholson tábornok is. Trump elnökhöz hasonlóan ő is azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok afganisztáni jelenlétét a jövőben “a feltételekre és nem tetszőleges időpontokra” alapozzák. “Ez az új stratégia azt jelenti, hogy a tálibok katonailag nem győzhetnek” – olvasható Nicholson tábornok közleményében, aki – mint írta – Trump elnök új stratégiáját úgy értelmezte, hogy az elnök “nyitva hagyta a kaput a csapatnöveléshez”.

A tálibok reakciója: az amerikai katonák temetőjévé válhat az ország

Afganisztán az Egyesült Államok “újabb temetőjévé” válhat, ha nem vonja ki hamarosan katonáit az országból – közölték kedden az afganisztáni tálibok arra reagálva, hogy Donald Trump amerikai elnök afganisztáni csapaterősítési tervet helyezett kilátásba.

Ha az Egyesült Államok nem vonja ki csapatait Afganisztánból, akkor az ország hamarosan a 21. század szuperhatalmának újabb temetője lesz. Az amerikai vezetőknek tudniuk kell ezt

– hangoztatták közleményükben a kabuli kormány ellen fellázadt, radikális muzulmán tálibok.

Hozzátették, hogy Washingtonnak inkább az afganisztáni kivonulás stratégiáján kellene gondolkoznia, semmint a háború folytatásán. A tálibok szóvivője, Zabihullah Mudzsahid által aláírt dokumentum szerint amíg akár egy amerikai katona is tartózkodik Afganisztánban, a tálibok folytatják “szent” háborújukat.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Nagy-Britannia és a NATO üdvözölte az USA új stratégiáját

Michael Fallon brit védelmi miniszter amellett, hogy “melegen üdvözölte” a Donald Trump amerikai elnök által ismertetett új stratégiát, hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek mindenképp segíteniük kell a törékeny afganisztáni demokrácia építését, és csökkenteniük kell a Nyugatra leselkedő terrorveszélyt.

A The Times szerint a washingtoni kormányzat nyomást gyakorol Theresa May brit miniszterelnökre, hogy növelje a brit katonák számát Afganisztánban, ahol az ország fontos részei kerültek vissza a tálibok ellenőrzése alá. A brit lap által idézett magas rangú diplomáciai források hozzátették, bár Nagy-Britannia a NATO egyik legjelentősebb tagországa, az Egyesült Államok a katonai szövetség többi tagját is sürgeti, hogy növelje erőfeszítéseit. A brit védelmi minisztérium részéről cáfolták a lapnak, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorolna rájuk.

A BBC tájékoztatása szerint James Mattis amerikai védelmi miniszter egyeztetett brit kollégájával Donald Trump hétfői arlingtoni beszéde előtt, és bár a célkitűzéseket illetően egyetértettek, például a csapatnövelésre vonatkozó konkrétumokról állítólag nem esett szó. Jelenleg hozzávetőleg 500 brit katona állomásozik Afganisztánban, egy részük a fővárosban, Kabulban, és a helyi erők kiképzésében segédkeznek.

A brit közszolgálati média által megszólaltatott szakértő egyelőre valószínűtlennek nevezte, hogy Nagy-Britannia további katonákat küld Afganisztánba, a The Times pedig arról írt, hogy brit részről inkább a logisztikai támogatás növelését tartják elképzelhetőnek, a katonák számáét nem.

Jens Soltenberg NATO-főtitkár szintén üdvözölte kedden az Egyesült Államok Afganisztánt és a dél-ázsiai régiót érintő, feltétekhez kötött stratégiáját, és kijelentette, a katonai szövetség elkötelezett e stratégia mellett.

A főtitkár emlékeztetett: a NATO és szövetséges partnerei már elkötelezték magukat amellett, hogy növelik jelenlétünket Afganisztánban. Az utóbbi hetekben több mint tizenöt ország tett ígéretet további katonai hozzájárulásra, amely az afgán különleges erők és a légierő fejlesztésére, a kiképzésre, valamint katonai irányítás javítására fektet különleges hangsúlyt. A szövetség célja továbbra is annak biztosítása, hogy Afganisztán soha többé ne legyen biztonságos menedék a saját országuk ellen forduló terroristák számára – húzta alá.

Kijelentette, az észak-atlanti szövetség minden afgánt a tárgyalások útján elérhető, fenntartható békét hozó politikai rendezésre ösztönöz. A főtitkár emellett arra kérte a térség országait, hogy támogassák a megbékélést, és járuljanak hozzá egy stabil és biztonságos Afganisztán megteremtéséhez.

A NATO júniusban, védelmi minisztereinek találkozóján döntött afganisztáni jelenlétének növelése mellett a béketeremtés és a stabilitás megtartása érdekében. A szövetség a terrorizmussal és belső feszültségekkel küzdő közép-ázsiai országban tanácsadással és kiképzéssel nyújt segítséget a helyi kormányerőknek, a kormányellenes muzulmán tálib felkelők elleni harci műveletekben nem vesz részt.

Forrás: MTI / AFP / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek