Merkel is bírálja az amerikai-észak-koreai konfliktus hangvételét

Igen magas egy esetleges katonai konfliktus kockázata az észak-koreai atomprogrammal kapcsolatban – hangsúlyozta pénteken az orosz külügyminiszter.

Szergej Lavrov kijelentette: Oroszország mélységesen aggódik a Washington és Phenjan által hangoztatott kölcsönös fenyegetések miatt. A külügyminiszter egy ifjúsági fórumon nyilatkozott a Vlagyimir megyében fekvő Dvorikiben. Beszédét az orosz televízió is közvetítette. “Sajnálatos módon a washingtoni és phenjani retorika kezd túlmenni minden határon” – jelentette ki Lavrov.

Arra a kérdésre, mekkora a veszélye annak, hogy a szembenállás fegyveres konfliktusba torkollik, így válaszolt: “A kockázat nagyon magas, különösen, ha tekintetbe vesszük a felek retorikáját”. “Közvetlen fenyegetések hangzanak el a fegyverhasználatról. Washingtonban megelőző csapás szükségességét hangoztatják, Phenjan pedig azzal fenyeget, hogy rakétatámadást intéz a guami amerikai támaszpont ellen. Ezek a fenyegetések szünet nélkül folytatódnak, ami nagyon aggaszt bennünket” – jelentette ki az orosz diplomácia vezetője.

A külügyminiszter arra biztatta Phenjant és Washingtont, hogy írják alá az orosz-kínai közös rendezési tervet, amelynek értelmében Észak-Korea befagyasztaná rakétakísérleteit, az Egyesült Államok és Dél-Korea pedig moratóriumot rendelne el a nagyszabású hadgyakorlatokra. Reményét fejezte ki, hogy végül felülkerekedik a józan ész.

Angela Merkel német kancellár és Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje is békés megoldást sürget Észak-Kora és az Egyesült Államok konfliktusában.

Merkel pénteken  bírálta a szembenálló felek közötti éles hangvételt. Szerinte sem a kijelentések élességének  fokozása, sem a katonai beavatkozás nem jó válasz. Inkább a békés megegyezésre való igyekezetet szorgalmazta.

Martin Schulz a konfliktus megoldására az iráni atomegyezményhez hasonló diplomáciai megállapodást javasolt. Talán egy hasonló szerződéssel Észak-Koreában is el lehetne érni  a nukleáris fegyverkezés korlátozását – mondta az SPD politikusa. Hozzátette, eljött a diplomáciai beavatkozás ideje a katonai eszkaláció megakadályozására. Ehhez pedig meg kell hallgatni az ENSZ biztonsági tanácsában jelen lévő minden ország javaslatát.

A 2015-ben megkötött iráni atomegyezményről évekig zajlottak a tárgyalások. Az iszlám köztársaság és a hat nagyhatalom – Oroszország, Kína, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – között született megállapodás célja annak biztosítása, hogy az iráni nukleáris programot nem használják katonai célokra. Cserébe a nagyhatalmak megszüntették az Irán ellen bevezetett gazdasági szankciókat, kivéve a fegyver- és a rakétaszállítási embargót.

Az észak-koreai kérdés békés megoldását sürgette Hszi Csin-ping kínai elnök Donald Trump amerikai elnökkel folytatott szombati telefonbeszélgetésében – adta hírül a kínai állami televízió.

A kínai elnök szerint Peking és Washington közös érdeke a Koreai-félsziget atommentesítése, valamint a terület békéjének és stabilitásának megóvása. Az észak-koreai nukleáris kérdést tárgyalásos úton kell megoldani, és Kína a kölcsönös tisztelet alapján kész együttműködni az Egyesült Államokkal – hangsúlyozta a politikus.

Trump állítólag biztosította kínai kollégáját arról, hogy teljes mértékben tisztában van Kína szerepével az észak-koreai kérdésben.

Kapcsolódó anyagunk: A nyílt háború sem az USA-nak, sem az észak-koreaiak számára nem kívánatos

Forrás: MTI/TASZSZ/Reuters/dpa/AFP/Hszinhua/AP/Yonhap/EFE

 

Felkapott hírek

Friss hírek