Venezuela hagyományos barátai kitartanak Maduro mellett

Hónapok óta tartó tömeges tiltakozások, legalább 120 halott és még nem látni a véget. Az alkotmányozó gyűlésnek a szocialista Venezuelában vitatott körülmények történt megválasztása aggodalmat kelt a nyugati világban. Ám miközben Washington, Brüsszel és Berlin éles kritikát fogalmaz meg, Venezuela hagyományos barátai kitartanak Nicolás Maduro elnök mellett – írja körképében a dpa német hírügynökség.

Oroszország

A Kreml szerint Venezuela keresi a kapcsolatot az orosz vezetéssel. Május közepe óta Vlagyimir Putyin elnök kétszer telefonált venezuelai kollégájával. Moszkva kezére játszik, hogy Venezuelát is érinti  az új amerikai szankciók hulláma. Maduro vagyonának befagyasztása “az amerikai külpolitika újbóli megideologizáltságának  világos jele” – mondta Konsztantyin Koszacsov orosz szenátor.

Maduróhoz hasonlóan kezdetben Putyin is közeledést remélt Oroszország és a Donald Trump elnök vezette Egyesült Államok között. Tévedett. Miközben Maduro a venezuelai állam átépítéséért az Egyesült Államoktól megkapta a “diktátor” minősítést, az amerikai kongresszus évtizedek óta a legszigorúbb szankciókat szavazta meg Oroszország ellen. Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő arról beszélt, hogy kereskedelmi háború lesz az Egyesült Államokkal. Nem kizárt, hogy a közös ellenség a jövőben is összeforraszt. Moszkva mindenesetre visszafogja a kritikát a venezuelai erőszakos cselekményekkel kapcsolatban.

Kína

Kína sem bírálta a vitatott venezuelai választást. Ehelyett a pekingi külügyminisztérium egyik állásfoglalásában “messzemenően surlódásmentesnek” nevezte a választást. Kína továbbá azt reméli, hogy minden oldal békés párbeszédet fog folytatni.

Pekingnek nem érdeke, hogy a helyzet a dél-amerikai országban tovább éleződjön, és államcsődbe vagy akár polgárháborúba torkolljon, mivel nagy összeget ruházott be Venezuelában. Becslések szerint Peking a caracasi kormányt 2005 és 2016 között 62 milliárd dollár hitellel tartotta a víz felszínén. Peking ellenszolgáltatásként olajat kap.

Megfigyelők szerint Kína szempontjából nem csak nyersanyagforrásokról, hanem geostratégiai előnyökről is szó van. A busás hiteleknek segíteniük kell Kínát abban, hogy kiterjessze befolyását az Egyesült Államok hátsó udvarára. Egy venezuelai kormányváltás Peking számára az eddig kiváló kapcsolatok megromlásának kockázatával járna. A jövővel kapcsolatos kínai elképzelések nagyratörőek: a következő tíz évben 250 milliárd dollár értékű beruházásokat tervez. Kína az Egyesült Államok helyébe akar lépni a régió legfontosabb gazdasági partnereként.

Irán

Iránt is a hagyományos Amerika-ellenesség köti össze Venezuelával. Mahmúd Ahmadinezsád volt elnök (2005-2013) egykor testvérnek nevezte a korábbi venezuelai vezetőt, Hugo Chávezt. Ám a 2013-as teheráni hatalomváltással sok minden megváltozott. Teherán nyitott lett egy jobb amerikai-iráni kapcsolat iránt, iráni üzletemberek körében venezuelai üzletek csak mérsékelt érdeklődést keltenek. Madurót nem ugyanazzal a rokonszenvvel fogadták, mint népszerű elődjét, Chávezt. A venezuelai zavargások iránti teheráni érdeklődés visszafogott.

Szomszédok

Argentína, Brazília, Kolumbia és Chile Maduro-ellenes, míg Ecuador és különösen Evo Morales bolíviai elnök még kitart Maduro mellett. Ám ő is kritikusan ítél meg olyan dolgokat, mint amilyen az évi tízmilliárd dollár szubvenció a világ legolcsóbb benzine esetében, miközben nincs pénz élelmiszerre és gyógyszerre. Maduro fokozatosan elszigetelődik. Felfüggesztették Venezuela tagságát a Mercosurban, a vám- és kereskedelmi korlátok leépítésén munkálkodó dél-amerikai gazdasági szervezetben. Kolumbia bejelentette, hogy akár 200 ezer venezuelai menekültet is hajlandó befogadni. A határon sok az incidens, de Juan Manuel Santos kolumbiai elnök szeretné elkerülni a katonai konfliktust.

Előzmények:
A világ legnagyobb olajkészletével rendelkező ország több mint két éve súlyos gazdasági, politikai és társadalmi válsággal küzd, mára gyakorlatilag a polgárháború szélére sodródott. A gazdasági problémák forrása, hogy az országnak a kőolajon kívül szinte semmilyen exportcikke nincs, ezért az olaj világpiaci árának esése miatt Venezuela gazdasága zuhanórepülésbe kezdett, és elszabadult az infláció. Sok helyen leállt a termelés, és a boltok polcai kiürültek. Maduro a fasisztának és terroristának bélyegzett ellenzéket és az Egyesült Államok vezette külföldi összeesküvést hibáztatja országa gazdasági problémáiért.

A politikai válság pedig abból ered, hogy Nicolás Maduro és pártja, valamint az általuk irányított államapparátus minden eszközzel igyekszik megakadályozni az ellenzéket a kormányváltásban. Az ellenzék 2015-ben elsöprő győzelmet aratott ugyan a parlamenti választásokon, és a venezuelaiak döntő többsége Maduro távozását akarja, de az elnök híveiből álló legfelsőbb bíróság fokozatosan megkurtította a törvényhozás jogköreit, s egy alkalommal még a parlament feladatainak átvételére is kísérletet tett. Az ellenzék az alkotmány adta lehetőségekkel élve aláírásgyűjtést is kezdeményezett, hogy Maduro leváltását népszavazás útján érjék el, de ezt hol a választási bizottság, hol bíróságok akadályozták meg.

A dél-amerikai országban április óta folyamatosak a tiltakozások, az összecsapásokban már több mint 120 ember halt meg. Az alkotmányozó nemzetgyűlést Nicolás Maduro kezdeményezte. Saját bevallása szerint azért, hogy békét teremtsen az országban az alkotmány újraírásával. Az ellenzék szerint viszont a testület egyetlen célja, hogy Maduro bebetonozhassa hatalmát, és ne kelljen megtartani a jelenlegi alkotmány értelmében jövőre esedékes elnökválasztást, amelyen a rendkívül népszerűtlen elnök valószínűleg megbukna. Az ellenzék bojkottálta az alkotmányozó nemzetgyűlési választást, az elektronikus szavazáshoz a szoftvert szállító cég vezetője pedig a héten úgy nyilatkozott, hogy a választást “minden kétséget kizáróan” manipulálták.

Megkezdődött az alkotmányozó nemzetgyűlés alakuló ülése

Venezuelában megkezdődött pénteken az alkotmányozó nemzetgyűlés alakuló ülése. A parlament épületét rendőrök és katonák vették körül ellenzéki tüntetéstől tartva. Az alkotmányozó nemzetgyűlés célja – mondták a képviselők -, hogy “felvegyék a harcot a külföldi elnyomással és a nemzeti burzsoáziával”.

A vasárnap megválasztott képviselőket piros trikóba öltözött, baloldali hívek százai kísérték az épülethez, az elhunyt szellemi vezérük, Hugo Chávez nagyméretű képeit hordozva. A képeket visszahelyezik a parlamentbe, ahonnan az ellenzék eltávolította a korábbiakat, amikor 2015-ben többségbe került.

A felvonulás élén Cilia Flores, az államfő felesége, és Diosdado Cabello veterán politikai vezető haladt. Az alakuló ülés elnökévé egyhangúlag Delcy Rodriguez volt külügyminisztert választották meg a himnusz eléneklése után.

Gyors és kemény fellépéssel fenyegette meg Nicolás Maduro szocialista elnök politikai ellenfeleit pénteken a venezuelai alkotmányozó nemzetgyűlés vezetője, Delcy Rodriguez. “Ne gondolják, hogy hetekig, hónapokig vagy évekig fogunk várni. Már holnap cselekedni fogunk. Le fog sújtani az igazság azokra az erőszakos fasisztákra, akik gazdasági és lélektani háborút indítottak ellenünk” – szögezte le Rodriguez.

Nem sokkal az alakuló ülés kezdete előtt Ferenc pápa egy üzenetben felkérte Nicolás Maduro szocialista párti államfőt, hogy függessze fel a nemzetgyűlés munkáját. A pápa szavának nagy jelentősége van a 30 milliós országban, ahol a lakosság 95 százaléka katolikus.

Egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a 2015-ben megválasztott parlament szerepe az új helyzetben.

Forrás: MTI/dpa/EFE/AP/Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek