Az EU kész megtorolni az amerikai szankciókat

Az Európai Unió kész megtorolni az Oroszország, Irán és Észak-Korea ellen elrendelt amerikai büntetőintézkedéseket, amennyiben azok az európai gazdasági érdekeknek is ártanak – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán, miután Donald Trump aláírta az új szankciós törvénycsomagot.

Juncker hangsúlyozta: napokon belül ellenintézkedéseket fognak elrendelni, ha az amerikai korlátozások európai energetikai vállalatokat is hátrányosan érintenek.

“Készen állunk, meg kell védenünk gazdasági érdekeinket az Egyesült Államokkal szemben, és ezt is fogjuk tenni” – közölte a brüsszeli testület elnöke, hozzátéve, hogy az amerikai kongresszus figyelembe vette az Európai Unió által megfogalmazott aggályok jelentős részét. Mint mondta, ha a washingtoni törvényhozás végül nem lesz tekintettel az európai érdekekre, akkor az EU megfelelő és arányos válaszlépéseket fog foganatosítani.

Egy kiszivárgott uniós dokumentumban azt írták, hogy amennyiben a diplomácia kudarcot vall, az EU rendelkezéseket fog elfogadni az érintett vállalatok védelmére. Sajtóhírek szerint Brüsszel emellett szükség esetén a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) készül fordulni az ügyben.

Donald Trump amerikai elnök szerdán aláírta az általa “elhibázottnak” tartott szankciós csomagot, amelyet az előző héten elsöprő többséggel szavazott meg a kongresszus mindkét háza. Az Oroszország elleni új gazdasági szankciókat a tavalyi amerikai választási folyamatba történt feltételezett orosz beavatkozással, valamint a Krím félsziget bekebelezésével és Moszkva Szíriában játszott szerepével indokolták a törvényhozók. Emellett új szankciókat fogadtak el Irán és Észak-Korea ellen is. Tovább

A törvénycsomag egyik  fontos cikke megköti az elnök kezét, s korlátozza őt abban, hogy  a szankciókat egyoldalúan, saját jogkörében feloldja. A törvény előírja ugyanis, hogy az elnöknek minden olyan  döntése előtt, amely az amerikai külpolitikában jelentős változást hoz, jelentést kell írnia és engedélyt kell kérnie a kongresszustól.

A korlátozások európai – német, francia, osztrák, holland – vállalatokat is érintenek, ugyanis pénzbüntetést kell majd fizetniük azoknak a cégeknek, melyek orosz energetikai beruházásokban vesznek részt, például az Északi Áramlat-2 nevű olajvezeték megépítésében.

Az Európai Unió korábban óva intette az Egyesült Államokat attól, hogy egyoldalúan súlyosbítsa az Oroszország elleni szankciókat, főként, ha azt “belpolitikai megfontolások” alapján teszi.

Kapcsolódó cikkünk: Az EU megvédi az Északi Áramlat vezetéket, az oroszok mellé áll

A Kreml szerint nem változott semmi

Semmi sem változott azzal, hogy az amerikai elnök aláírta az Oroszországot sújtó újabb szankciókról szóló törvényt – jelentette ki szerdán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. A távol-keleti Blagovescsenszkben megtartott sajtótájékoztatóján arra a kérdésre válaszolva, hogy Oroszország most milyen megtorló lépéseket tesz, Dmitrij Peszkov visszakérdezett: “Miféle válaszlépések? De facto nincs semmi új. Már megtettük a válaszlépéseket” – mondta.

A múlt héten Oroszország bejelentette, hogy az Egyesült Államok Oroszországban dolgozó 1200 fős diplomáciai személyzetéből szeptember 1-ig 755-nek távoznia kell, valamint augusztus 1-vel kiüríttette az amerikai nagykövetség moszkvai üdülőjét és raktárát. Tovább

Kapcsolódó cikkünk: Saját szankciójuk az oroszokat is rosszul érintheti

“Arról van szó, hogy elfogadtak egy törvénytervezetet, és az – akár az elnök aláírásával, akár anélkül – automatikusan törvényerőre emelkedett volna” – tette hozzá Peszkov.

Sokkal keményebben fogalmazott Dmitrij Medvegyev, akinek szerda este megjelent Facebook-bejegyzése szerint “Oroszország ellen teljes kereskedelmi háborút hirdettek meg”. Hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is mindenekelőtt önmagára támaszkodva fejleszti majd tovább a gazdaságát és a szociális szférát, folytatja az importhelyettesítést és a fontos állami feladatok megoldását. Szavai szerint ezt Moszkva az elmúlt években megtanulta csinálni a pénzpiacok csaknem teljes lezárása valamint a külföldi hitelezők és befektetők szankcióktól való félelmei között.

“Ez valamilyen értelemben még használt is nekünk, noha a szankciók egészében értelmetlenek. Meg fogunk birkózni vele” – írta Medvegyev.

Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy Oroszország az amerikai szankciók hatására sem az irányvonalán nem változtat, sem a nemzeti érdekeiből nem enged. A tárca emlékeztetett rá, hogy hivatalos álláspontját a pénteken kiadott kommünikéjében közölte, amelyben értésre adta, hogy sem a diplomatái decemberben történt kiutasítását, sem az orosz külügyi ingatlanok egyesült államokbeli lefoglalását nem hagyja válasz nélkül.

A minisztérium állásfoglalása szerint Moszkva fenntartja magának a jogot a további ellenintézkedésekre, ugyanakkor kész a Washingtonnal való együttműködésre az olyan területeken, amelyeket a maga és a nemzetközi biztonság szempontjából hasznosnak tart, beleértve a regionális konfliktusok rendezését. A közlemény szerint ez azonban csak akkor lesz lehetséges, ha a washingtoni politikusok többé nem az “amerikai kivételesség” prizmáján keresztül szemlélik majd a világot.

Vaszilij Nyebenzja, Oroszország ENSZ nagykövete a világszervezet székhelyén újságírók előtt megállapította: “ha azok, akik a törvénytervezetet kidolgozták, azt gondolták, hogy ezzel meg tudják változtatni a politikánkat, tévednek. Tökéletesen meg kell érteniük, hogy mi nem hajlunk meg, nem adjuk meg magunkat” – jelentette ki.

  • További cikkeink a témában:

Lengyelország nevet a markába

Az Oroszországgal szembeni amerikai szankciók bővítése összhangban áll a közép-kelet-európai térség stratégiai érdekeivel – reagált közleményében a  lengyel külügyminisztérium szerdán arra, hogy Donald Trump aláírta az új szankciós törvénycsomagot.

A lengyel külügyi tárca honlapján közzétett állásfoglalás úgy értékelte: Lengyelország megelégedéssel fogadja, hogy az amerikai elnök jóváhagyta az újabb szankciókat. A közlemény szerint reményt ad az amerikai szankciók nagyobb hatékonyságára az, hogy az intézkedéseket az eddigi szokástól eltérően nem elnöki rendeletben, hanem törvényben rögzítették, az amerikai kongresszus határozott többségének jóváhagyásával.

A szankciók kiterjesztése az orosz energetikai ágazatra, ezen belül az Északi Áramlat-2 projektjében részt vállaló cégekre “összhangban áll Lengyelország és a közép-kelet-európai térség stratégiai érdekeivel” – áll a közleményben. A lengyel külügyi tárca szerint az új szankciók hozzájárulhatnak az Európai Unióba irányuló energetikai szállítmányok nagyobb diverzifikációjához is.

Irán is megszólalt: Trump el akarja szabotálni az atomalkut

Donald Trump amerikai elnök el akarja szabotálni az Irán, a nagyhatalmak és Németország között 2015-ben kötött egyezséget az iszlám köztársaság atomprogramjáról – reagált szerdán az Iránt is érintő újabb amerikai szankciókra Abbász Aragcsi iráni védelmi miniszter-helyettes.

“Nem megyünk bele ebbe a játékba, megőrizzük józanságunkat” – húzta alá Aragcsi, aki szerint az Egyesült Államok azt akarja elérni, hogy Irán mondja fel a megállapodást, melynek köszönhetően a Teheránnal szembeni nemzetközi szankciók jelentős részét feloldották. Aragcsi “megfelelő és arányos” választ ígért az amerikai büntetőintézkedésekre.

Irán időről-időre hajt végre kísérleteket ballisztikus rakétákkal, illetve a múlt héten egy olyan rakétát is kilőtt, mely műholdat is képes pályára állítani. Az atomalku értelmében Irán semmilyen tevékenységet nem folytathat olyan eszközökkel, melyek képesek nukleáris töltetet célba juttatni, de Teherán következetesen azt állítja, hogy rakétái nem ilyenek.

Kapcsolódó cikkünk: Iránt nem hatják meg az amerikai szankciók

Forrás: MTI/Reuters/TASZSZ/ dpa / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

CSA

Virágzik a cseh légiipar

Erőteljesen bővült a két cseh légitársaság, a CSA és a Travel Service utasforgalma az első fél évben - az európai légi közlekedés 8,8 százalékos utasszámnövekedését jelentősen meghaladva, kétszámjegyű növekedést értek el.

Read More »