Észtország is amerikai rakétaelhárító rendszert kaphat

Mike Pence amerikai alelnök vasárnap Észtországba érkezett, ahol megkezdte tárgyalásait, várhatóan amerikai rakétaelhárító rendszerek ottani telepítéséről is – Pence Tallinnból Grúziába, majd Montenegróba utazik.

Tavaly december óta megszaporodtak az amerikai politikusok látogatásai észt földön. Decemberben John McCain arizonai republikánus szenátor vezette küldöttség tárgyalt Tallinnban, majd áprilisban Paul Ryan republikánus házelnök tett látogatást a  balti államban, és júniusban a szintén republikánus Lamar Alexander tennessee-i szenátor járt Észtországban.

Miért ez a nagy érdeklődés Észtország iránt, amely még az északkeleti Maine szövetségi államnál is kisebb, nagyjából fele akkora területű? – tette fel a kérdést a napokban a Politico című lap elemzője.

A Politico Vlagyimir Putyin orosz elnökben, illetve az orosz politikában vélte megtalálni a magyarázatot.

Észtországnak keleten mintegy 350 kilométeres határa van Oroszországgal, az észtek hazáját a Szovjetunió a második világháború alatt lerohanta és évtizedekig uralta, az észt függetlenséget csak 1991-ben kiáltották ki ismét. Észtországban ezért – csakúgy, mint a két másik balti államban, Lettországban és Litvániában – többnyire aggodalommal figyelik az orosz politikát, kivált a Krím félsziget 2014-ben történt bekebelezése óta.

Mivel a másfél milliónál is kevesebb lelket számláló országban 300 ezernyi orosz él, amerikai sajtóvélemények szerint az észtek tarthatnak attól, hogy az orosz kisebbség védelmére hivatkozva Moszkva cselekedhet, vagy cselekvésre ösztönözheti az észtországi oroszokat. Nemrégiben a Rand Corporation közpolitikai kutatóintézet közzétett egyik kutatásából az derült ki, hogy egy váratlan orosz offenzíva 36-60 órán belül elérheti Tallinnt, az észt fővárost.

Amerikai elemzők szerint ez a feltételezett észt aggodalom az egyik témája Mike Pence tallinni tárgyalásainak. Pence előrejelzések szerint Tallinnban találkozik a litván és a lett államfővel is.

Az amerikai külügyminisztérium külföldi újságíróknak fenntartott sajtóközpontjának tájékoztatása szerint Pence alelnök Tallinnban kiemeli az Egyesült Államok változatlan elkötelezettségét a NATO 5. cikkelye iránt. Ez az a cikkely, amely a kölcsönös biztonsági garanciát fogalmazza meg, vagyis azt, hogy szükség esetén a NATO megvédi szövetségeseit.

Észtország ráadásul egyike annak az öt NATO-tagállamnak, amely tavaly teljesítette az  észak-atlanti szövetség iránti pénzügyi kötelezettségeket. A NATO tagjai korábban vállalták, hogy a hazai össztermékük legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fogják fordítani, ezt a szintet ugyanakkor tavaly mindössze öt ország érte el – az USA-nak pedig elfogyott a türelme.

A NATO-ba is megérkezett Trump gazdaságpolitikája

Észtországot a nyugati szövetségi és értékrendszer iránt elkötelezett államként tartják számon Washingtonban. Ennek érdekében maguk az észtek is sokat tesznek. Az észt külügyminiszter márciusban videókonferencián tartott eszmecserét Rex Tillersonnal, az amerikai diplomácia vezetőjével, az észt védelmi miniszter pedig júniusban járt Washingtonban, ahol törvényhozókkal folytatott megbeszéléseket a kongresszusban.

Az amerikai közszolgálati rádió (NPR) riportja megemlítette, hogy a washingtoni észt nagykövetség diplomatái rendszeres, szinte napi kapcsolatot tartanak fenn az amerikai kormányzat – beleértve a Fehér Ház – tisztségviselőivel, a Politico pedig arról írt, hogy volt és jelenlegi észt tisztségviselők feltűnően nagy számban jelennek meg washingtoni kutatóintézetek, agytrösztök és egyetemek külpolitikai rendezvényein.

Az Egyesült Államok Baltikum iránti elkötelezettségének megerősítéseként értékelték amerikai elemzők azt, hogy júniusban a balti térségben 11 ezer katona részvételével tartottak NATO-hadgyakorlatot. Az észtországihoz hasonlóan az amerikai támogatás megerősítésének küldetésével látogat az amerikai alelnök Tallinnból Grúziába és a NATO-hoz most júniusban csatlakozó Montenegróba is.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Pristina, 2018. április 26.
Hashim Thaci koszovói elnök (j) és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke megbeszélést folytat Pristinában 2018. április 26-án. (MTI/EPA/Petrit Prenaj)

Koszovó elsődleges célja a teljes jogú EU-tagság elnyerése

Főként Koszovó európai integrációjáról, de a vízumliberalizációról és a Szerbiával fenntartott kapcsolat rendezéséről is tárgyalt csütörtökön Pristinában Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Hashim Thaci koszovói elnök, s utóbbi leszögezte: Pristina számára továbbra is a teljes jogú európai uniós tagság elnyerése a legfontosabb cél.

Read More »
Phenjan, 2018. április 10.
Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt első titkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (k) a párt központi bizottsága politikai bizottságának ülésén Phenjanban 2018. április 9-én. (MTI/EPA/KCNA)

Kim Dzsong Un egy nagy kérdőjel az USA számára

Az amerikai hírszerzési szakértők gőzerővel próbálják felvázolni Kim Dzsong Un személyiségét, hogy Donald Trump elnök tudja, tulajdonképpen kivel készül tárgyalóasztalhoz ülni. Az elemzők azonban óriási kihívással szembesülnek, ugyanis a titokzatos észak-koreai diktátorról nagyon kevesen tudnak bármi érdemlegeset.

Read More »