Pekingtől Berlinig bírálják az amerikai szankciókat

Az amerikai szenátus “egyoldalúan” hozott törvényt Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciókról, és ha ezek kárára lesznek Kínának, akkor Peking meg fogja védeni saját érdekeit – jelentette ki pénteken a kínai külügyminisztérium szóvivője az előző napi washingtoni szavazásra utalva.

Az amerikai képviselőház után a szenátus is nagy többséggel szavazta meg törvénycsomagot. A 184 oldalas törvény most a Fehér Házba kerül, ahol az elnök aláírásától függ a hatályba lépése. A szankciók vállalatokat és egyéneket vesznek célba, köztük az orosz energetikai szektor és bankrendszer szereplőit, fegyvergyártó cégeket, valamint a tavalyi amerikai választási folyamatba történt beavatkozással megvádoltakat.

A szankciók érintenek európai, amerikai cégeket, és Észak-Koreával kapcsolatban kínai cégeket is, miután Kína Észak-Korea legfőbb gazdasági és politikai szövetségese.

Az Észak-Koreára kirótt szankciók kimondják: észak-koreai hajók, vagy az ENSZ Észak-Korea elleni szankcióit tiszteletben nem tartó országok nem hajózhatnak amerikai vizeken és nem köthetnek ki amerikai kikötőkben. Megtiltja a törvény észak-koreai termékek amerikai behozatalát is. A törvénycsomag Iránra vonatkozó része kötelező büntetést ír elő mindazokra, akik részt vesznek az iráni ballisztikusrakéta-programban vagy üzleti kapcsolatban állnak e programban résztvevőkkel.

A törvény ellen képviselőházi megszavazása után tiltakozott már az Európai Unió, Oroszország és Irán, a szenátusi szavazás után, pénteken pedig Moszkva válaszlépéseket jelentett be.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Németország is tiltakozik

Elfogadhatatlan lenne, ha az Oroszország elleni újabb amerikai szankciók európai cégeket sújtanának – közölte pénteken Sigmar Gabriel német külügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy a német kormány álláspontja változatlan; nem fogadja el a szankciók “területen kívüli alkalmazását európai vállalkozások ellen”. Tudja ezt Donald Trump amerikai elnök is, akinek “most el kell döntenie, hogyan tovább”.

A szankciók politikája nem megfelelő és nem alkalmas eszköz “a nemzeti exportérdekek érvényesítéséhez és a hazai energiaszektor támogatásához” – tette hozzá a német diplomácia vezetője, megerősítve korábbi nyilatkozatát, miszerint az újabb szankciók ügye valójában a cseppfolyósított amerikai földgáz európai értékesítéséről és az orosz földgáz kiszorításáról szól, a legfőbb cél pedig a munkahelyek biztosítása az amerikai energiaszektorban.

Az esetleges büntetőintézkedések elsősorban az orosz energiaszektort sújthatják és európai vállalkozásokat is érinthetnek, a többi között az Északi Áramlat-2 földgázvezeték építése révén.

Kapcsolódó anyagunk: Az EU megvédi az Északi Áramlat vezetéket, az oroszok mellé áll

Sigmar Gabriel közleményében kiemelte: helyes, hogy a kongresszus a törvényben arra kötelezte az elnököt, hogy konzultáljon az európai partnerekkel, mielőtt dönt az új büntetőintézkedések bevezetéséről.

Berlin továbbra is nyitott arra, hogy a kölcsönös bizalom alapján egyeztesse Oroszországgal kapcsolatos politikáját. “Már régóta jó megbeszéléseket folytatunk az amerikai kormánnyal, és kitartóan érvelünk amellett, hogy közösen lépjünk fel” – húzta alá a német külügyminiszter. Hozzátette, hogy “nem szabad elfelejteni, miről is van szó: a kelet-ukrajnai konfliktust akarjuk megoldani, és egyetértünk abban, hogy ehhez politikai nyomást kell kifejteni Moszkvára.

Forrás: MTI/AFP

Felkapott hírek

Friss hírek

London beintett az Ubernek

A londoni tömegközlekedést irányító városházi szervezet, a Transport for London pénteken közölte az amerikai székhelyű vállalat londoni érdekeltségével, hogy nem állít ki számára új szolgáltatási engedélyt, miután a cég jelenlegi jogosítványa szeptember 30-án lejár.

Read More »