Már csak Trump aláírása hiányzik az új szankciós törvényről

A képviselőház után az amerikai szenátus is nagy többséggel szavazta meg az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciókat megfogalmazó, de az EU által is erősen ellenzett törvénycsomagot.

A száztagú szenátusban 98:2 arányban fogadták el a törvénycsomagot, csupán Bernie Sanders vermonti és Rand Paul kentuckyi szenátor szavazott ellene. A szenátusi szavazásra két nappal azt követően került sor, hogy a képviselőház szintén elsöprő többséggel – 419 igenlő és három ellenző vokssal – megszavazta a törvényt.

Szakértők szerint a törvényjavaslat amellett, hogy új szigorú pénzügyi szankciókat foganatosít a három ország ellen, “bebetonozza” az eddig érvényben lévő szankciókat is, megnehezítve Donald Trump helyzetét és törekvéseit az amerikai-orosz viszony javítására. Kongresszusi jóváhagyást ír elő ugyanis minden olyan lépést illetően, amely jelentősen befolyásolja az amerikai külpolitikát, vagyis Donald Trump elnöki lehetőségei korlátozottak lesznek, mert a kongresszus beleegyezése nélkül például nem oldhatja fel az Oroszország ellen érvényben lévő szankciókat.

Megkötnék Trump kezét az Oroszország elleni szankciók ügyében

A 184 oldalas törvényt most a Fehér Házba küldik, ahol az elnöknek kell kézjegyével ellátnia ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjék. Csütörtöki sajtótájékoztatóján a Fehér Ház szóvivője, Sarah Huckabee Sanders megerősítette, hogy Donald Trump aláírja a törvényt, ugyanakkor néhány elemző kétségeket fogalmazott meg.

A törvényben rögzített szankciók vállalatokat és egyéneket vesznek célba, köztük az orosz energetikai szektor és bankrendszer szereplőit, fegyvergyártó cégeket, valamint a tavalyi amerikai választási folyamatba történt beavatkozással megvádoltakat.

A szankciók érintenek európai és amerikai cégeket egyaránt, korlátozzák az Egyesült Államok beruházási lehetőségeit is orosz vállalatokban, és amerikai cégek nem vehetnek részt olyan energetikai projektekben, amelyekben orosz vállalatok részesedése legalább 33 százalékos. Amerikai bankok egyébként már eddig sem folyósíthattak hosszú lejáratú hiteleket energetikai projektekkel foglalkozó orosz vállalkozásoknak.

A szankciók európai – német, francia, osztrák, holland – vállalatokat is érintenek. Pénzbüntetést kell fizetniük azoknak a vállalatoknak, amelyek részt vesznek orosz energetikai beruházásokban – például az Északi Áramlat-2 nevű olajvezeték megépítésében – vagy bármilyen módon segítik az ilyen jellegű beruházásokat – a törvénynek ez a passzusa azonban nem kötelező érvényű, alkalmazásáról az elnök dönthet.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Európai politikusok – köztük Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke – már a törvénycsomag tárgyalásakor tiltakoztak, de aggodalmaikat fejezték ki egyes amerikai cégek, mint például az ExxonMobil is. Az amerikai gáz- és olajcégek tiltakozása nyomán módosították a törvénynek ezt a részét, és a végső változat szerint amerikaiak akkor nem vehetnek részt orosz energetikai projektekben, ha azoknak orosz vállalkozások is részesei.

Az új szankciókat Moszkva ellen az amerikai törvényhozók a Krím-félsziget 2014-es bekebelezésével, az Ukrajnában harcoló kormányellenes lázadók feltételezett támogatásával, az oroszországi korrupcióval és emberi jogi visszaélésekkel, továbbá a tavalyi amerikai elnökválasztásba történt orosz beavatkozással indokolják.

Az Észak-Koreára kirótt szankciók kimondják: észak-koreai hajók, vagy az ENSZ Észak-Korea elleni szankcióit tiszteletben nem tartó országok nem hajózhatnak amerikai vizeken és nem köthetnek ki amerikai kikötőkben. Megtiltja a törvény észak-koreai termékek amerikai behozatalát is.

A törvénycsomag Iránra vonatkozó része kötelező büntetést ír elő mindazokra, akik részt vesznek az iráni ballisztikusrakéta-programban vagy üzleti kapcsolatban állnak e programban résztvevőkkel. A törvény fegyverembargót is előír.

Forrás: MTI / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

Berlin, 2017. november 20.
Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke nyilatkozik Berlinben 2017. november 19-én, miután a Szabaddemokrata Párt (FDP) kivonult a tárgyalásokról, és ezzel kudarcba fulladtak a kormányalakítás céljával tartott négypárti koalíciós egyeztetések. (MTI/EPA/Christian Bruna)

Megbukott Angela Merkel koalíciós terve

Kudarcba fulladtak vasárnap késő este Berlinben az egyeztetések a CDU/CSU jobbközép pártszövetség, a liberális FDP és a Zöldek első közös kormányának megalakításáról, mert az FDP kivonult a tárgyalásokról. Ezután Angela Merkel kancellár hétfő hajnali sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a tárgyalások kudarcáról tájékoztatja Frank-Walter Steinmeier államfőt.

Read More »