Drámai mértékben elmérgesedett a német-török viszony

Bekérették szerdán a német külügyminisztériumba Törökország berlini nagykövetét, a tárca vezetője, Sigmar Gabriel pedig megszakítja szabadságát a német-török kormányzati viszony további romlása miatt.

Martin Schäfer külügyi szóvivő tájékoztatása szerint a nagykövettel „röviden és tömören” közölték, hogy érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartják Peter Steudtner német emberi jogi aktivista előzetes letartóztatását, és követelik azonnali szabadon bocsátását.

Peter Steudtnert és társait – további öt emberi jogi aktivistát – „a hajánál fogva előrángatott indokokkal” tartóztatták le – jellemezte a német külügyminisztérium szóvivője a török hatóságok állítását, miszerint fegyveres terrorszervezet támogatásának gyanúja merült fel az illetőkkel szemben, akik között ott van az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet törökországi irodájának vezetője is.

A történtek azt jelentik, hogy „drámai mértékben elmérgesedett” a német-török kormányzati viszony, ezért Sigmar Gabriel külügyminiszter csütörtökön szabadságát megszakítva visszatér Berlinbe, hogy szakértőkkel és politikusokkal egyeztessen a további lépésekről – mondta Martin Schäfer a berlini kormányszóvivői tájékoztatón.

Steudtnerrel együtt már kilenc német állampolgárt tartanak fogva Törökországban a tavalyi puccskísérlettel összefüggésben, köztük négyen német-török kettős állampolgárok.

Steffen Seibert kormányszóvivő kiemelte, hogy az utóbbi hónapok sokasodó konfliktusai révén „tragikus helyzet keletkezett a német-török viszonyban”. Angela Merkel kancellár előző napi állásfoglalását megismételve kijelentette, hogy minden alapot nélkülöz az emberi jogi aktivisták előzetes letartóztatása. Sokkal inkább egy „átlátszó próbálkozásról” van szó, amely a másként gondolkodók hiteltelenítésére irányul – mondta Seibert, a megszokottnál élesebben elítélve Ankara tevékenységét.

A kormányszóvivő azt is felvetette, hogy meg kellene vizsgálni a Törökországnak az uniós csatlakozási folyamattal kapcsolatban a 2014-2020-as költségvetési periódusra megítélt mintegy 4,45 milliárd eurós (1400 milliárd forint) uniós támogatás ügyét. Mint mondta, sajnálatos módon folyamatosan napirenden vannak uniós alapértékekkel, köztük az emberi jogokkal és a sajtószabadsággal kapcsolatos ügyek, ezért „az utóbbi időszak fejleményeinek fényében fontos felülvizsgálni” az előcsatlakozási támogatások kérdését.

Kapcsolódó anyagunk: Németország dönt a török EU-csatlakozás ügyében, nem az Európai Parlament

Az EU-Törökország menekültügyi megállapodás keretében nyújtandó hárommilliárd eurós támogatás viszont nem kérdőjelezhető meg, mert ezt a pénzt nem közvetlenül a török állam kapja – mondta Seibert.

Martin Schäfer hozzátette: Ankarán a sor eldönteni, hogy folytatni akarja-e a közeledést az EU-hoz. Amennyiben „minden hidat felégetve kelet felé veszi az irányt, nem tudjuk feltartóztatni” – mondta.

Ömer Celik török Európa-ügyi miniszter nemrég úgy fogalmazott, hogy Törökország minden olyan javaslatot visszautasít, amely európai uniós csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztését veti fel. Tovább a teljes cikkre

Még tovább mélyül a viszály?

Közben egy újabb konfliktus is kezd körvonalazódni; a Die Zeit című hetilap a csütörtöki számában az előzetesen ismertetett részletek szerint azt írja, hogy Ankara átadott egy listát a szövetségi bűnügyi hivatalnak (BKA) mindazon német személyekről és vállalkozásokról, akik, illetve amelyek török megítélés szerint támogatják a tavalyi puccskísérletért felelősnek tartott Fetullah Gülen hitszónok mozgalmát.

A listán szerepelnek óriásvállalatok, köztük a Daimler és a BASF, és kisvállalkozások, köztük egy török büfé és egy élelmiszerbolt. A BKA további felvilágosítást kért a török féltől, egyelőre nem kapott választ.

Berlini kormányzati körökben abszurdnak és nevetségesnek nevezik Ankara „feketelistáját”, de az érintett vállalkozásoknak támadhatnak kellemetlenségei az ügyből, akár bojkottot is hirdethetnek ellenük Törökországban – írta a Die Zeit.

A német-török viszály a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás kampányának témái közé is bekerült. Az Angela Merkel vezette jobbközép CDU/CSU pártszövetség koalíciós társa, a szociáldemokraták (SPD) részéről Thomas Oppermann parlamenti frakcióvezető egy szerdai nyilatkozatában hangoztatta, hogy a kancellárnak nincsen semmiféle stratégiája Recep Tayyip Erdogan török államfővel kapcsolatban, aki önkényuralmi rezsimmé változtatja országát.

Az SPD-től balra álló ellenzéki Baloldal (Die Linke) egyik társelnöke, Katja Kipping szerint Erdogan „iszlamista diktatúrát” alakít ki Törökországban, ezért a kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy az EU-ban napirendre vegyék azt a kérdést, hogy miként lehet felszámolni az EU-Törökország vámuniót, továbbá fel kell függeszteni Ankara pénzügyi támogatását.

A német-török viszonyt számos nézeteltérés tette feszültté az elmúlt időszakban. Ezek közé tartozik, hogy Berlin tavasszal megakadályozta török kormánytagoknak, hogy Németországban kampányoljanak.

Berlin júniusban arról döntött, hogy kivonja és Jordániába helyezi át az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni nemzetközi koalícióban tevékenykedő német alakulatot a törökországi Incirlik légi támaszpontról. A döntést azért kellett meghozni, mert Ankara nem engedte be a parlamenti képviselőket az incirliki támaszpontra.

Múlt héten pedig Törökország a „kétoldalú kapcsolatok helyzetére” hivatkozva nem engedélyezte a német szövetségi parlament (Bundestag-) képviselőinek az eredetileg hétfőre tervezett csapatlátogatást a konyai NATO-légitámaszponton. Bővebben

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI / Kitekintő

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »