Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A költségvetési megvonások miatt Emmanuel Macron francia államfővel nyílt konfliktusba került vezérkari főnök, Pierre de Villiers lemondása az első komolyabb belpolitikai válság Franciaországban az új köztársasági elnök két hónappal ezelőtti megválasztása óta.
A lemondás rávilágított arra az ellentmondásra, hogy a beiktatása óta Macron nem győzi a hadseregnek tulajdonított jelentőséget hangsúlyozni a terrorizmus elleni küzdelemben, a védelmi politikában, valamint Franciaország nagyságának és hírnevének visszaszerzésében, miközben az év végéig előirányzott költségvetési megtakarítások legnagyobb vesztese a hadsereg lesz.
A lemondás azért is jött rosszkor az államfőnek, mert ötéves mandátumának most ért talán a legnehezebb részéhez: az előzetesen bejelentett reformok beindításához, ami ellen már az elnöki többség nemzetgyűlési padsoraiból is hallani elégedetlen hangokat.
A hét elején Emmanuel Macron az önkormányzatoktól kért 13 milliárd eurós megtakarítást, azon felül, hogy a lakhatási adó eltörlésével a polgármesterek eleve elesnek a bevételeik több mint harminc százalékától. Az elnöki többségben viszont elsősorban a közélet megtisztítását célzó törvényjavaslat egyes kitételeit, például a képviselők költségtérítéseinek új szabályozását kifogásolják többen.
Az államfőnek ugyanakkor a múlt héten sikerült gyorsan megoldania egy potenciális válságot: az őt támogató üzleti körök ugyanis nemtetszésüknek adtak hangot amiatt, hogy a vagyonadó és a vállalati járulékok átalakítását és csökkentését Edouard Phillipe miniszterelnök el akarta halasztani 2019-re. Néhány nappal később az államfő közbelépett és közölte, már jövőre valamennyi adónem csökkenni fog.
A munkajogi reform rendeleti úton történő szabályozását engedélyező törvénytervezetet eközben viszont nagyobb visszhang nélkül megszavazta múlt héten a nemzetgyűlés, s a további nagyobb ellenállás elkerülésére Emmanuel Macron kedd este váratlan látogatást tett az elnöki többség frakciójában.
„Nincs itt katonai végrehajtás és jupiteri irányítás sem, ahogy egyesek mondják” – fogalmazott a képviselők előtt az államfő, aki ugyanakkor arra kérte a frakciótagokat, hogy iránytűként „az emberek elvárásait és az ország javát” tartsák a szemük előtt.
Az elnöknek eddig minden potenciális válságot sikerült gyorsan rendeznie. Az állítólagos fiktív európai parlamenti asszisztensek alkalmazása miatt indult vizsgálat következtében a centrista Modem elnöke, Francois Bayrou és két párttársa is távozni kényszerült a kormányból, s helyükre nem politikusokat, hanem elismert technokratákat nevezett ki Emmanuel Macron.
Kapcsolódó cikkünk: Francia sajtó: a kompetencia elég lesz a politikai sikerhez?
Megválasztásához és elődeihez képest a jelenlegi elnök viszonylag magas népszerűségnek örvend, a tetszési mutatója 66 százalékon áll, de három pontot csökkent júniushoz képest, miniszterelnöke pedig 7 pontot csúszott le, 53 százalékra.
A vezérkari főnök távozása azért is tekinthető az első igazi belpolitikai konfliktusnak, mert a hagyományos pártoknak, amelyek egyértelműen az államfőt okolják a válság kialakulása miatt, most először sikerült igazán hallatni a hangjukat. A jobbközép Köztársaságiak „a személyi irányítás kilengésétől” tartanak. Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke szerint az eset „jól illusztrálja Emmanuel Macron nagyon aggasztó korlátait és nagyon súlyos kilengéseit”, míg a radikális baloldali Lázadó Franciaország szerint Franciaország „többé nem demokrácia”.
Hírmagyarázók szerint azonban Pierre de Villiers távozása elkerülhetetlen volt, miután a tábornok naiv módon durván bírálta a kormány döntését, és a korábbi megvonások miatt nem volt nyitott a finanszírozás átalakítására. Ugyanakkor Emmanuel Macronnak be kell bizonyítania, hogy az elvonások nem veszélyeztetik a hadsereg működését és vissza kell szereznie a vezérkar bizalmát.
Friss cikkünk: Franciaország lett a legnagyobb soft power hatalom
Forrás: MTI
