Az EU-párti szocialisták nyerték az albán választásokat

Várhatóan abszolút többséghez jut az albán parlamentben a hivatalban lévő Edi Rama miniszterelnök Szocialista Pártja (PS), 73 mandátumot szerezve a 140 tagú törvényhozásban – közölték hétfőn éjjel Tiranában az addig összeszámlált 86 százaléknyi szavazat alapján.

A vasárnapi parlamenti választások eredményeként Edi Ramának lehetősége nyílik arra, hogy újabb négy évig kormányozza a balkáni országot.

A második helyen végzett, Lulzim Basha vezette ellenzéki jobbközép Albán Demokrata Párt (PD) jelen állás szerint 43 mandátumot szerez, míg a szocialistákkal szövetséges Szocialista Mozgalom az Integrációért (LSI) 19 képviselőt küldhet a parlamenti padsorokba. A negyedik helyen végzett Igazság, Integráció és Egység Pártjának négy képviselője lesz.

A választási részvétel a legalacsonyabb, 44,9 százalékos volt a kilencvenes évek elején lezajlott rendszerváltás óta, ami részben a vasárnapi kánikulával magyarázható, részben pedig azzal, hogy aznap tartották a ramadán muzulmán böjti hónapot záró íd el-fitr ünnepet a muzulmánok, akik az ország lakosságának közel 60 százalékát teszik ki.

Edi Rama kezdettől a parlamenti többség megszerzésére törekedett, zökkenőmentes európai uniós csatlakozási folyamatot ígérve Albániának. Abszolút többség birtokában majdani kormánya könnyebben keresztül tudja vinni a sikeres integrációhoz szükséges gazdasági reformokat, át tudja alakítani az igazságszolgáltatási rendszert.

Rama nemrégiben azt mondta, hogy Albánia az év vége felé zöld jelzést kaphat a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, de brüsszeli vezetők erről nem tettek említést.

Albánia Európa egyik legszegényebb országa, havi 340 eurós (mintegy 105 ezer forintos) átlagfizetéssel. A fiatalok tömegesen hagyják el az országot a munkanélküliség és a kilátástalanság miatt. Albániát 2,9 millióan lakják, miközben külföldön 1,2 millió albán él, ami arányaiban világrekord. A balkáni ország 2014 óta európai uniós tagjelölt, de Brüsszel tartózkodó a csatlakozási tárgyalások megkezdésének kérdésében, és legutóbbi jelentésében a korrupciót, illetve a jogi intézmények működésének alacsony hatásfokát kifogásolta.

Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Johannes Hahn bővítési biztos sajtónyilatkozatukban úgy értékelték, hogy Albániának sikerült “nyugodt és szabályos” választásokat tartania.

Az Európai Parlament (EP), az Európa Tanács (ET) és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) több mint háromszáz fős megfigyelő missziója előzetes jelentésében azt írta, hogy az indulók szabadon kampányolhattak, a választásokon betartották az alapvető szabadságjogokat, de a voksolást szervező testületek és intézmények átpolitizáltsága, illetve a szavazatvásárlásokról és a nyomásgyakorlásról szóló gyakori hírek megtépázták a választásba vetett bizalmat. Az Egyesült Államok tiranai nagykövetsége közleményében tudatta, hogy vásároltak ugyan szavazatokat, előfordult, hogy lefényképezték a voksokat, de ez nem volt annyira tömeges jelenség, hogy befolyásolhatta volna a végeredményt.

A választásokat korábban csalás, erőszak és tüntetés kísérte. 2009-ben az akkor ellenzéki szocialisták hívei választási csalásra hivatkozva hónapokra megszállták az utcákat. A 2013-as kormányváltás után a jobboldali ellenzéket vezető Sali Berisha vereségének elismerése ellenére pártjával együtt úgy döntött, hogy nem vesz részt a parlament munkájában.

Az albán ellenzék február óta nem vett részt a parlament munkájában, és azzal fenyegetőzött, hogy a választást is bojkottálni fogja. Végül májusban Lulzim Basha kiegyezett Edi Ramával, pártja letett a bojkottról, cserében pedig hat helyet kapott a kormányban, a belügyi tárca vezetését is, megakadályozandó a választási csalásokat, enyhítendő a feszültséget a nyugat-balkáni országban. Az egyezség miatt az eredetileg június 18-re kiírt parlamenti választást egy héttel később tartották meg.

Forrás: MTI/Hszinhua/Reuters/AP

Felkapott hírek

Friss hírek

Végre szintet lépett a Brexit

A brit kormány jóváhagyta a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezetet - közölte szerda este, a kabinet ötórás soron kívüli ülése után Theresa May brit miniszterelnök. Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló nem sokkal később kijelentette: elegendő előrelépés történt egy rendkívüli novemberi csúcstalálkozó összehívásához.

Read More »
< /*} */ ?>

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás