Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Recep Tayyip Erdogan török államfő szerint ellentétes a nemzetközi joggal a Szaúd-Arábia és szövetségesi által Katarhoz intézett ultimátum, és tiszteletlen az a követelés, hogy Törökország szüntesse meg katonai jelenlétét Dohában.
A török államfő vasárnap, az iszlám böjti hónap végét jelző ünnepet (ramazan bayrami) indító reggeli ima után Isztambulban kijelentette, hogy Törökország támogatja Katar válaszát az arab országok által megfogalmazott ultimátumra, mivel az abban megfogalmazott 13 pont – köztük a katari török katonai támaszpont bezárásának követelése – véleménye szerint ellentétes a nemzetközi joggal. Erdogan az ima alatt egyébként cukorbetegségéből adódóan rövid időre rosszul lett.
Katar és a Perzsa-öböl menti többi állam közötti vita azután mérgesedett el, hogy a katari uralkodó, Tamim bin Hamad Al Thani sejk az állami hírügynökség riportjában védelmébe vette Iránt és kritizálta a Donald Trump amerikai elnök közel-keleti látogatása után kialakult iránellenes hangulatot. A szomszédos országok azonnali felhördülésére a katari állami hírügynökség azonnal törölte a kifogásolt megjegyzéseket és arra hivatkoztak, hogy a híreket egy kibertámadás során hackerek publikálták, de az események mai lefolyása alapján kijelenthető, hogy ez már nem segített a helyzeten. Bővebben….
Bahrein, Szaúd-Arábia, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek június 5-én megszakította diplomáciai kapcsolatait Katarral, arra hivatkozva, hogy ez utóbbi támogatja a terrorizmust és beavatkozik más országok belügyeibe. Rijád a szaúdi-katari határt is lezárta, holott Katar élelmiszerellátása teljes mértékben a Szaúd-Arábiából, közúton behozott élelmiszerszállítmányoktól függ.
Katar szerint jogsértő és ésszerűtlen a blokád, amely szuverenitását csorbítja. Erdogan vasárnap hangsúlyozta: Ankara Szaúd-Arábiának is felajánlotta, hogy támaszpontot alakít ki a területén, de Rijád nem válaszolt a javaslatra.
Törökország és Katar 2014 decemberében széles körű védelmi megállapodást kötött. A török parlament június elején törvényerőre emelte az egyezménynek azt a pontját, amelynek értelmében Törökország támaszpontot alakít ki és katonákat állomásoztat Katarban. Törökország ezen felül légi és vízi úton élelmiszer-szállítmányokat küld az arab országba.
Kapcsolódó cikkünk: Marad a török katonai jelenlét Katarban
Fikri Isik török védelmi miniszter pénteki interjújában leszögezte: amellett, hogy a dohai török bázis hozzájárul a katari katonák kiképzéséhez, szavatolja az egész Perzsa(Arab)-öböl biztonságát. Csütörtökön a viszály június eleji kirobbanása óta először 23 török katona és öt páncélautó érkezett a katari támaszpontra. Korábban 88 katona állomásozott a bázison, a kontingens végső létszáma ezer körül lesz.
Törökország szoros kapcsolatot ápol Katarral, különösen gazdasági és katonai síkon, miközben jó viszonyt igyekszik teremteni más Perzsa(Arab)-öböl menti monarchiákkal, köztük Szaúd-Arábiával, amely az Egyesült Államok támogatását élvezi.
Oroszország is kiáll Katar mellet
Oroszország elvi álláspontja, hogy a válsághelyzeteket párbeszéd útján kell rendezni – jelentette ki a katari emírnek Vlagyimir Putyin orosz elnök. A Kreml sajtószolgálatának tájékoztatása szerint Putyin telefonon beszélt Tamím bin Hamad ász-Száni emírrel és Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel is. Az orosz elnök és a katari uralkodó szót ejtett a gazdaság, a kereskedelem és a beruházások terén folytatott kétoldalú együttműködésről is.
Forrás: MTI/Bloomberg/Kitekintő
