Szerdára megalakul az új francia kormány, íme a reformtervek

Emmanuel Macron francia államfő hétfő este ismét kinevezte Edouard Philippe-et miniszterelnöknek, miután a köztársasági hagyományoknak megfelelően a kormányfő benyújtotta lemondását a nemzetgyűlési választásokat követően – közölte a francia elnöki hivatal. Az Élysée-palota közleménye szerint az új kormánynak szerda estig kell megalakulnia.

“A köztársasági hagyománynak megfelelően a parlamenti választások másnapján Edouard Philippe miniszterelnök benyújtotta kormánya lemondását az államfőnek, aki azt elfogadta, majd ismét kinevezte, és megbízta az új kormány megalakításával” – olvasható a közleményben.

Az elnöki hivatal korábban azt közölte, hogy Emmanuel Macron azt kérte Richard Ferrand területfejlesztési minisztertől, aki egy korábbi ingatlanfejlesztési ügy miatt ügyészi vizsgálat alá került, hogy lépjen a ki kormányból, és legyen a nemzetgyűlési választásokon abszolút többséget szerző elnöki mozgalom, a Köztársaság lendületben (LREM) frakcióvezetője.

A köztársasági elnök fogadta a minisztert, mielőtt Edouard Philippe miniszterelnökkel egyeztetett a kormány átalakításáról. Richard Ferrand megerősítette az információt, és jelezte: “elfogadja az ajánlatot”.

A volt szocialista politikus, akit vasárnap az LREM színeiben újraválasztottak képviselőnek, egy biztosítótársaság vezetőjeként 2011-ben élettársától bérelt a biztosító számára irodát, és a magánjogi szerződés miatt a pár személyes haszonszerzéssel gyanúsítható. Az ügyészi vizsgálat és az ellenzéki támadások ellenére az államfő és Edouard Philippe miniszterelnök is korábban támogatásáról biztosította a minisztert, és jelezték: csak vádemelés esetén köteleznek kormánytagot távozásra. Az elnöki hivatal hétfő este cáfolta, hogy az ügyészi vizsgálat miatt kell Ferrand-nak távoznia a kormányból.

A mozgalmat sokáig a háttérből irányító Ferrand lassanként Emmanuel Macron bizalmi emberévé vált, és az elnökválasztási kampányban elsőszámú szóvivője volt. Neki is köszönhető, hogy Macron mozgalma egy év alatt országosan megszervezett párttá nőtte ki magát.

A centrista Köztársaság Lendületben (LREM) és szövetségese, a szintén centrista Francois Bayrou vezette Demokrata Mozgalom (MoDem) a francia belügyminisztérium vasárnap éjjeli adatai szerint 351 mandátumot szerzett az 577 fős törvényhozásban, ami jóval több, mint az abszolút többség biztosításához elegendő 289 hely. Az új nemzetgyűlés június 27-én kezdi meg munkáját.

Macron tehát szabad utat kapott reformelképzeléseinek megvalósításához. Az AFP hírügynökség pontokba szedve ad áttekintést a tervekről:

Munkaerőpiaci reform

Macron egyik központi választási ígérete volt a munkaerőpiac megreformálása. A magas munkanélküliségi szint elleni harcban az elnök a munkajog lazításával több mozgásteret kíván biztosítani a vállalatoknak. Elképzelése szerint nagyobb súlyt kapnának a közvetlen tárgyalások a cégek és az alkalmazottak között. A szakszervezetek attól tartanak, hogy meggyengülnek az ágazati megállapodások.

A munkaerőpiac reformja során a munkavállalók érdekképviseleteit is összevonnák. Tervezik továbbá a végkielégítés felső határának meghatározását jogszerűtlen elbocsátások esetére.

A reformcsomag sok tekintetben annak a munkaerőpiaci reformnak a folytatása és kiszélesítése, amelyet a múlt évben, Francois Hollande elnök idején a szakszervezetek ellenállásával szemben elhatároztak. Macron akkor gazdasági miniszter volt.

Az új reformok megvalósulása érdelében Macron gyorsításba kezdett. Az elnök az intézkedéseket rendeletekkel kívánja keresztülvinni, megkerülvén a szokásos és meglehetősen hosszadalmas parlamenti eljárást.  A rendeleteket szeptember 21-ig akarják tető alá hozni. Előzőleg azonban a parlamentnek fel kellene ruháznia az elnököt a rendeleti kormányzás jogával. Az ilyen értelmű törvénytervezetet a kabinetnek június 28-án kellene elfogadnia.

Macron a szakszervezeteket is meg akarja győzni tervei helyességéről és tanácskozott a szakszervezeti főnökökkel. Július 21-ig találkozások tucatjait tervezik a munkaügyi minisztérium és a szakszervezetek képviselői között.

A munkaerőpiaci reform után Macron tervezi a munkanélküliségi biztosítás reformját is. Meg akarja nyitni a kaput a kisvállalkozók és azon munkavállalók előtt, akik maguktól mondtak fel. Ugyanakkor erősödnie kellene a munkanélküliekre nehezedő nyomásnak, hogy fogadják el a felajánlott munkát.

Rendkívüli állapot és terrorellenes törvény

Macron a merényletek veszélye miatt novemberig meg akarja hosszabbítani a másfél éve érvényben lévő rendkívüli állapotot. Ehhez még a parlamentnek is hozzá kellene járulnia. Ez lenne a 2015. november 13-ai párizsi merényletek miatt elrendelt rendkívüli állapot hatodik meghosszabbítása.

Az elnök új terrorellenes törvényt is tervez, amely kiszélesítené a hatóságok felhatalmazásait a terrorizmus elleni küzdelemben. Az új törvénynek bizonyos tekintetben a rendkívüli állapotot kellene felváltania, s egyes különleges hatásköröket átvennie. A bírálók óvnak a biztonsági szervek túlhatalmától és a szabadságjogok korlátozásától.

Több tisztességet a politikában

A kabinet már múlt szerdán döntött a Macron-éra első reformcsomagjáról: a jövőben egy sor intézkedéssel akarják megakadályozni a politikai botrányokat, mint amilyen például a bukott konzervatív elnökjelölt, Francois Fillon körül pattant ki  látszatfoglalkoztatás miatt. Így például meg akarják tiltani a képviselőknek, hogy közeli rokonokat foglalkoztassanak asszisztensekként. Tovább a teljes cikkre

Ezen kívül szigorúbb szabályokat terveznek a parlamenti tanácsadói tevékenységgel kapcsolatban és az összeférhetetlenség elkerüléséért. Meg akarják szüntetni azokat az alapokat is, amelyekből képviselők szubvenciókat osztogathattak választási körzetükben. A reformokkal az a cél, hogy helyreállítsák a franciák számos affér miatt is megrendült bizalmát a politikába.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/APA/AFP/Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek