Újabb szankciókat kapott a nyakába Irán és Oroszország

Oroszország és Irán ellen szavazott meg szankciókat az amerikai szenátus csütörtökön. Az elsöprő többséggel elfogadott szankciókat Irán ellen Teherán ballisztikusrakéta-programja, a terrorizmus támogatása és az emberi jogok megsértése miatt szavazták meg. Az Oroszország elleni szankciók bővítésére pedig Moszkva ukrajnai szerepvállalása, a tavalyi amerikai elnökválasztásban játszott szerepe és Szíria támogatása miatt került sor.

Az Irán ellen hozott újabb szankciók értelmében az Egyesült Államok minden olyan külföldi személy vagy külföldi vállalat ellen is szankciókat kíván foganatosítani, aki, vagy amely üzleti kapcsolatban áll olyan cégekkel, amelyekről az amerikai kormányzat korábban már jelezte, hogy valamilyen módon kapcsolódnak az iráni rakétaprogramhoz.

Az amerikai pénzügyminisztérium az idén februárban és májusban már életbe léptetett szankciókat az iráni rakétaprogramot beszállítóként segítő személyek és cégek ellen. A perzsa állam erre reagálva újabb amerikai személyeket és vállalatokat vádolt meg azzal, hogy megsértik az emberi jogokat és együttműködnek Izraellel.

Az Oroszországra vonatkozó, most megszavazott szenátusi döntés értelmében kongresszusi vizsgálat szükséges bármely oroszellenes szankció jövőbeni könnyítéséhez vagy feloldásához. A szenátorok kötelező szankciókat írnának elő az orosz energiaprogramokban résztvevő cégek ellen és szankciók kiszabását javasolják a kiberbiztonságot veszélyeztetők, másodlagos szankciókat pedig az ilyen tevékenységet segítők ellen. Az energetikai projektek szankcióit kiterjesztenék Oroszország északi-sarki projektjeire is.

Kapcsolódó cikkünk: Hiába reménykedik Putyin, maradnak a szankciók

A szenátusi döntés egyúttal felkéri az amerikai pénzügyminisztériumot, hogy vizsgálja meg orosz kormányzati tisztségviselők és orosz oligarchák amerikai gazdaságra gyakorolt befolyását. A szenátus által elfogadott javaslatról még a képviselőháznak is voksolnia kell, s életbe léptetéséhez Donald Trump elnök aláírására is szükség van.

Irán máris tiltakozik és fenyegetőzik

Az amerikai szenátus Irán elleni újabb szankciói az iszlám köztársaság és a nagyhatalmak közötti 2015-ös nukleáris egyezmény egyértelmű megszegését jelentik – idézett az iráni média egy magas rangú helyi tisztségviselőt pénteken.

“Az amerikai szenátus lépése megkérdőjelezhetetlenül szembemegy a nukleáris egyezmény szellemiségével és betűjével” – mondta Ali Akbar Velajati, Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető belső tanácsadója. “A megállapodás felügyeletéért felelős iráni bizottság biztosan megvizsgálja majd a kongresszus lépését és megfelelő választ talál rá.”

Trump nemrég “a valaha nyélbe ütött legrosszabb megállapodásnak” nevezte a Teherán és hat nagyhatalom (Oroszország, Kína, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország) között 2015 nyarán megkötött szerződést. Az egyezményben Irán ígéretet tett atomprogramjának korlátozására, a nemzetközi közösség pedig cserébe feloldotta a vonatkozó büntető intézkedéseket.

Washington és térségbeli szövetségese, Szaúd-Arábia szerint Irán bizonytalanságot és zavart kelt a régióban. Teherán eközben a dzsihadisták támogatásával vádolja ellenségeit.

Kapcsolódó cikkünk: Irán folytatja rakétafejlesztési programját

Oroszország nem foglalkozik a szankciókkal: kibocsátja eurókötvényét

Oroszország júniusi eurókötvény-kibocsátására akkor is sor kerül, ha Washington úgy dönt, hogy kiszélesíti a Moszkva elleni szankciókat.

Oroszország azt tervezi, hogy június végéig, valószínűleg június 23-án 3 milliárd dollár értékben eurókötvényt dob piacra. Az orosz pénzügyminisztérium terveit jól ismerő, név nélkül nyilatkozó forrás azt mondta a TASZSZ orosz hírügynökségnek, hogy “tart a kibocsátás előkészülete, és nincs információ esetleges halasztásról”.

Amennyiben az amerikai szenátus után más fórumokon is jóváhagyják a szankciók szigorítását, akkor a jelenlegi 90 nap helyett már csak 14 napig finanszírozhatnak orosz bankokat amerikai cégek és magánszemélyek, míg az olaj- és gázipari cégek finanszírozási ideje 30 napra szűkül. A kongresszus honlapján az is szerepel, hogy a jövőben az orosz államadósság finanszírozását is korlátozhatják oly módon, hogy amerikai állami és magáncégek nem vehetnek orosz állami adósságpapírokat.

Oroszország tavaly májusban bocsátott ki először dollárban jegyzett eurókötvényt azóta, hogy nemzetközi pénzügyi szankciókkal sújtották a Krím annektálása miatt. Az 1,75 milliárd dollár összegű, 10 éves lejáratú adósságpapír kibocsátásában az orosz VTB Capital segédkezett. Oroszország előzőleg 2013 szeptemberében adott el utoljára kötvényeket külföldön, akkor 7 milliárd dollár értékben.

Merkel nem akar újabb orosz szankciókat

Sigmar Gabriel német külügyminiszter és Christian Kern osztrák kancellár után pénteken Angela Merkel német kancellár is elutasította az Oroszország elleni szankciók kiterjesztéséről szóló új amerikai törvénytervezetet. Gabriel és Kern ugyan nem egyeztette az állásfoglalás szövegét a kancelláriával, de a tartalmat tekintve “nagyon nagy a nézetazonosság” – mondta a szóvivő.

Angela Merkel véleménye szerint “óvatosan fogalmazva öntörvényű” lépés volt az amerikai szenátus részéről a szankciók kiterjesztéséről szóló új jogszabálytervezet kidolgozása és elfogadása, és “furcsa”, hogy a büntetőintézkedések Oroszország ellen irányulnak, mégis az európai gazdaságot sújthatják. Ez így nincs rendben, a gazdasági érdekeket nem szabad összekeverni a politikai szankciók ügyével – mondta Steffen Seibert német kormányszóvivő.

Martin Schäfer külügyi szóvivő kiemelte, hogy a német diplomácia vezetője és az osztrák kancellár a nemzetközi joggal ellentétesnek tartja a szenátusban elfogadott tervezetet. Az új szankciós terveket nem fogadták örömmel a washingtoni kormányzatban, és van még esély arra, hogy sikerül rajtuk módosítani.

A szankciókról szóló javaslat az Északi Áramlat-2 földgázvezeték építésére szervezett orosz-európai konzorcium révén a BASF német vegyipari óriásvállalatot és az OMV osztrák energetikai céget is érintheti.

Előzőleg Gabriel és Kern is bírálta a döntést

Sigmar Gabriel és Christian Kern szerint a tervezet “figyelemre méltó nyíltsággal írja le, hogy miről is van szó valójában: a cseppfolyósított amerikai földgáz értékesítéséről és az orosz földgázszállítások kiszorításáról az európai piacról”. A törvénytervezet valódi célja “a munkahelyek biztosítása az amerikai földgáz- és kőolajiparban” – áll a két szociáldemokrata politikus állásfoglalásában.

Hozzátették, hogy a politikai szankciók eszköztárát nem szabad gazdasági érdekek szolgálatába állítani. Az pedig “teljesen új és nagyon negatív minőség volna az európai-amerikai kapcsolatokban, ha büntetésekkel fenyegetnének az amerikai piacon németországi, ausztriai és más európai országokból származó vállalkozásokat, ha részt vesznek vagy finanszíroznak Oroszországgal együttműködésben folytatott projekteket, mint az Északi Áramlat-2” .

Ezért “nagyon támogatjuk az amerikai külügyminisztériumnak a tervezet módosítására irányuló törekvéseit” – emelte ki a német külügyminiszter és az osztrák kancellár. Hangsúlyozták, hogy “Európa energiaellátása Európa ügye, és nem az Egyesült Államoké”.

Kapcsolódó cikkünk: Oroszország részesedése a gázellátásban nőni fog hála az Északi Áramlat-2-nek

MTI/Reuters/TASZSZ

Felkapott hírek

Friss hírek

draghi

Ismét hűti a várakozásokat az EKB

Az EKB kormányzótanácsa megerősítette szándékát az eszközvásárlási program folytatása mellett a jelenlegi, havi 60 milliárd eurós keret mellett legalább az év végéig vagy szükség esetén tovább is, az inflációs pályának a jegybanki célhoz történő közelítése érdekében.

Read More »